Forrás: 123rf.com

Az elnök, aki megérti Putyint és Trumpot is

Az elmúlt évtizedekben a finnek jól kiismerték a nagy keleti szomszéd gondolkodását, szándékait. A legtöbb finn az állandó szomszédság, együttélés tapasztalatai alapján pontosan meg tudja különböztetni, mi a valódi és mi az álhír, amit Oroszországból terjesztenek irányunkba – ezt monda Finnország köztársasági elnöke az alapblog.hu-nak Münchenben adott exkluzív interjújában.
Sauli Niinistö nagyobb türelmet javasol az európaiak számára Donald Trumppal szemben, egyébként pedig teljesen jogosnak tartja az európai hadikiadások növelését szorgalmazó amerikai követelést. Európán belül e tekintetben a kibervédelemben és minden high-tech alkalmazásban eleve élen jár Finnország – mondja a finn elnök, aki azt is értésre adja, hogy jók a tapasztalataik az oroszokkal, a jelenlegi orosz vezetéssel. Nem tartanak tőlük, hetven éve felhőtlen a két ország viszonya.

Zentai Péter: Az ilyen új hidegháborús időkben Finnország szerepe – geopolitikai helyzete okán – nyilván felértékelődik, igaz?
SaNiinistöuli Niinistö: Nem értek egyet a kiindulópontjával. A hidegháború fogalommal egy olyan világpolitikai-gazdasági helyzetet írunk le, amely csak egy bizonyos múltbeli történelmi szituációra volt jellemző. Egyszer valóban volt egy hidegháború. De csak volt. Ami most van, az kétségtelenül nem rózsás, de mégsem nevezhető hidegháborúnak. Finnországot semmi esetre sem fenyegeti igazából senki és semmi.

Sok más ország vezető politikusa ellenkezőképpen gondolkodik. Szerintük megint kényessé vált az északi országok helyzete, Finnországot is beleértve. Ott van irdatlan haderejével a finn határokon az orosz hadsereg, más oldalról pedig olyan államokkal határos közvetve-közvetlenül a hazája, amelyek rettegnek az orosz fenyegetéstől.

A második világháborút követően, hetven éven át nagyon jól megvoltunk, fair kapcsolatokat ápoltunk a Szovjetunióval, majd Oroszországgal. Most sem más a viszonyunk, mint az elmúlt évtizedekben: tisztességes, kölcsönös előnyökön, jó gazdasági együttműködésen alapul. Jól kiismertük egymást: ők tudják, hogy mi miként gondolkodunk, mit akarunk és mi is értjük, tudjuk, hogy őket mi motiválja, mik a céljaik.

Ha lengyel vagy baltikumi vezetőkkel beszélek egészen biztos, hogy mindannak az ellenkezőjét hallanám tőlük, mint amit most Öntől…
Nekik eltérőek a történelmi tapasztalataik az oroszokkal. De mi, finnek hetven éve újra és újra csak azt erősíthetjük meg ország és világ előtt, hogy a finn–orosz határ mentén teljes nyugalom honol. S ahogy eddig, úgy ezután is biztosak lehetünk, hogy tárgyalásokkal, békés megoldásokkal mindig szót tudunk érteni a nagy szomszéddal, legyen szó bármilyen problémáról.

Új kihívás sokak számára az új amerikai elnök személye, az Egyesült Államok esetleges kiszámíthatatlanná válása. Ez mennyire aggasztja a finneket?
Egyelőre adjunk időt Washingtonnak, hogy kibontakozhasson. Türelemre van szüksége Donald Trump elnöknek, hiszen épp’ hogy csak egy hónapja lépett hivatalba. Ennyire rövid idő tapasztalatai nem sejtetnek előre mindent, ami Amerikára és a világra vár…

Mindent nem, de egy csomó, fontos dolgot sejtetnek.
Nem gondolnám. Hallunk tőlük ugyan kemény, általunk vitatott beszédeket, de az idő múlásával látszik, hogy egyre inkább odafigyelnek másokra és egyre inkább megértik, amit például mi, európaiak mondunk, gondolunk.

Egyetért-e azzal az amerikai követeléssel, hogy minden NATO-tagállam, tulajdonképpen minden európai ország jelentősen növelje katonai kiadásait?
Számomra az a kérdés, hogy miért is ne? Miért ne mennénk az amerikai követelések elébe? Hiszen az összes NATO-tagállam eleve kötelezettséget vállalt rá, hogy GDP-jének két százalékára emeli katonai kiadásait. Miért ne kérhetnék ezt számon az amerikaiak? Ehhez Amerikának megvan minden erkölcsi alapja, mert az Egyesült Államok – ellentétben a legtöbb európai országgal – folyamatosan teljesíti kötelességét. Amit az amerikaiak akarnak ezen a téren, az a lehető legtermészetesebb kérés. Jelzem, akad azért néhány NATO-n kívüli európai állam, például Finnország, amely évtizedek óta elébe megy e kihívásnak és önként, saját belátása alapján, külső nyomás nélkül is elvégzi „házi feladatát”. Mi, finnek folyamatosan nagyobb arányban költünk katonai védelemre, mint a legtöbb NATO-tagállam. Nem számoltuk fel a kötelező sorkatonai szolgálatot pénzügyi-gazdasági megfontolásokra hivatkozva. Hatalmas és erős is a hadseregünk: ha behívnánk minden tartalékost, akkor a finn haderő nagyobb a németnél!

Mennyire felkészült a finn hadsereg a kiberhadviselésre, az elektronikus térben való háborúskodásra?
Mindenki számára nyilvánvaló, hogy Finnország high-tech hatalom, a legújabb technológiák alkalmazásának és fejlesztésének egyik meghatározó centruma. E fejlesztések katonai-védelmi leágazásául szolgál a Helsinkiben létesített európai kiberbiztonsági központ. A mindennapi életben pedig maguk a finn emberek józan esze jelenti a leghatásosabb védelmet az esetlegesen kívülről érkező „agymosás-rohamok” ellen. Az elmúlt évtizedekben a finnek jól kiismerték a nagy keleti szomszéd gondolkodását, szándékait. A legtöbb finn az állandó szomszédság, együttélés tapasztalatai alapján pontosan meg tudja különböztetni, mi a valódi és mi az álhír, manipuláció, amit Oroszországból terjesztenek irányunkba.