72244295_mm

Az előrejelzések bűvöletében – Kinek a jóslata jön be?

Az év végéhez közeledve szokás szerint elindul előrejelzési hullám, a legtöbb elemzőház vagy profi befektető igyekszik megmondani, hogy mi várható a következő időszakban. Utólag visszatekintve azonban a nagy mondások döntő hányada nem jön be, nem hiába a szállóige, hogy az előrejelzés nehéz, főként, ha az a jövőre vonatkozik. Ennek ellenére a befektetők szeretik a jóslatokat, persze azt sosem szabad elfelejteni, hogy a világ bonyolult, így nehéz magas érvényességű előrejelzéseket adni.

Az előrejelzések, elemzések szerepe kétségtelenül fontos a részvénypiacokon. Mindenki szeretne kicsit a jövőbe látni, így a kényszer is megvan, hogy a piaci guruk, az elemzők időről időre megtegyék a jóslataikat. Van olyan szakértő, aki mindig a pesszimista iránymutatással emelkedik ki, ugyanakkor olyan is előfordul, hogy valaki rendre optimistának bizonyul a jövőbeli folyamatokkal kapcsolatban. Az ember hajlama szerint leginkább főleg a negatív hírekre figyel fel, így nem vétetlen, hogy a média is a legtöbbször a riogató jóslatokat hangoztatja.

Az előrejelzések persze nem hasztalanok. Nagyon fontos, hogy a gazdaságban uralkodó folyamatok és trendek következményeit jól lássuk, és ahhoz lehetséges kimeneteket, forgatókönyveket rendeljünk. Azonban azok az előrejelzések, amelyek konkrét eseményeket vagy az árfolyam alakulását próbálják megjósolni, rendszerint tévesnek bizonyulnak.

De nem is véletlen, hogy nehézkes érvényes előrejelzéseket adni, hiszen a tőkepiacok rendkívül bonyolultak, az emberi viselkedés által meghatározott komplex rendszerek.

Az ember különösen rossz, ha a jövőről van szó

Az előrejelzésekkel foglalkozó kutatók számos esetben bizonyították, hogy a gazdasági, politikai predikciók csak nagyon ritkán jönnek be. Például a politikai szakértő Philip Tetlock, aki több száz politikai elemző több tízezer előrejelzését vizsgálta meg, kimutatta, hogy az előrejelzések alig jobbak a véletlenszerű találgatásnál. Ráadásul a legismertebb szakemberek is belefutnak ebbe a hibába.

Ezt támasztják alá a viselkedési közgazdaságtan eredményei is, amely alapján leginkább ott érvényes az elemzői értékítélet, ahol megfelelően szabályos és kiszámítható a környezet és a tapasztalat, a gyakorlás alapot ad a szabályszerűségek megtanulására. A tőkepiacok természetesen nem ebbe a kategóriába tartoznak.

Külön adalék, hogy a pszichológiai kutatások alapján az ember a saját érzelmeinek és viselkedésének előrejelzésében is különösen rossz. Jellemzően a jelen érzelmi állapotát vetítjük ki a jövőre, éppen ezért nagyon nehéz meghatározni hogyan éreznénk egy adott helyzetben. Például ha veszteségbe fordulnának a befektetéseink.

Hányszor tévedett, amíg igaza lett?

Ha bejön egy jóslat, azzal az adott piaci szakértő egy csapásra megcsinálhatja a hírnevét. Nem szabad elfeledni, hogy a szerencse is nagyon sokat számít, aminek tesztelésére az elemző által készített összes előrejelzés pontosságát meg kellene vizsgálni. Sok rossz előrejelzés mellett egy-egy helyes prognózis még nem jelent kiemelkedő teljesítményt. Az utólagos okoskodás, „Az én megmondtam!” jelenségével is célszerű szkeptikusnak lenni, ami a pesszimista előrejelzések esetén számít tipikusnak (a válságok kitörésének okaival szemben különösen).

A lehetetlen bekövetkezik és felborít minden elképzelést

A fekete hattyúk, vagyis a szélsőséges események rendkívül nagy bizonytalanságot hoznak a prognózisokba, hiszen ezek előreláthatatlanok. Tipikusan ilyen lehet egy természeti katasztrófa vagy terrorcselekmény, a gazdasági életben egy csődesemény (a korábban sikeres Long Term Capital Management bukása), vagy egy pénzügyi válság kitörését megelőző esemény (például a Lehmann Brothers bukása).

A technológia hatásait nagyon nehéz számba venni

A technológiai haladásra vonatkozóan legfeljebb is csak nagyvonalú becsléseket lehet adni. Például a XX. század 1980-as éveiben egyáltalán nem lehetett sejteni a számítógépek vagy az internet elterjedését és annak hatásait. Ugyanígy állunk most is a technológiai vívmányok előtt, a mostani trendek alapján is csak sejteni lehet, hogy melyek lesznek a jövő sikeres iparágai, szektorai.

A modellektől sem lehet csodát várni

Az algoritmusokon alapuló előrejelzések szintén leginkább a szabályszerű környezetben működnek, itt a különböző mesterséges intelligencia, gépi tanulási módszerek megbízható eredményeket adnak. Például a banki hitelminősítésben elterjedt ezen modellek használata, amikor a különböző ismérvek alapján a fizető/nem fizető adósokat kell megkülönböztetnie. De a különböző francia borok árának alakulását is meglepő pontossággal jelezte előre egy amerikai közgazdász pusztán az időjárási adatokból kiindulva.

A részvénypiacokon azonban a különböző modellek előrejelző ereje nem feltétlenül meggyőző, hiszen egyértelmű mintázatokat, szabályszerűségeket nehéz beazonosítani. Vagyis ezek sem jelentik a Szent Grált, amellyel a legjobban teljesítő befektetések mindig felkutathatók lennének. Még a legbonyolultabb modelleket is csak azok érvényességi tartományának ismeretében célszerű alkalmazni.

Forrás: www.bloomberg.com