european-union-eu-flag-missing-star-brexit
júl.
4
2016

Az európai bankoknak jó is lehet a brit kilépés

London pénzügyi központ szerepe forog kockán – mondta a Világgazdaságnak Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke –, az európai eladási hullám az ottani rettegő bankárok számlájára írható. Eközben az európai bankok még nyerhetnek is a Brexittel.

A Brexit-kimenetelek helyes megítéléséhez a politikusok lépéseit kellene pontosan előre jelezni, ami lehetetlenség – vélekedett Szabó László. A Concorde Alapkezelő elnöke szerint az viszont már világosan látszik, hogy a népszavazás után a londoni bankpiacon óriási pánik alakult ki. Meglepetés lett az eredmény, és komoly esély van arra, hogy London elveszíti európai pénzügyi központ szerepét. Hacsak nem lesz nagyon barátságos a válás, akkor az Európai Unió alighanem megpróbálja a pénzügyi központját egy uniós országban elhelyezni, például Frankfurtban. Mivel pont a pénzügyi központ Londonban alakult ki, ez a pánik – ami logikus – gyűrűzött tovább egész Európára. De a Brexit hatása sokkal bonyolultabb, és egyáltalán nem olyan romboló sok ország számára, mint ahogy ezt a piacok lereagálták.
Az egyébként is romló profitabilitású, egyre erősebb szabályozóval együtt élni kényszerülő európai bankszektorra a Brexit nyilván újabb csapás. De az összes bankrészvény mélyrepülése azt mutatja, hogy a befektetők a fürdővízzel együtt kiöntötték a gyereket. Ha a jegybankok és szabályozók ennyi munkát és pénzt beleraktak, hogy ez a szektor élve maradjon, azt gondolom, hogy ennek a sokknak a során is támogatni fogják a bankszektort – vélekedett Szabó. Lassan azt is fölismerik, hogy ha a bankszektor nem keres pénzt, akkor nem tudja ellátni a gazdaságban rá osztott szerepét.Hogyha az angol bankok jelentősen meggyengülnek – jogosan –, az a többi európai banknak nem rossz, hanem jó. A szerepüket a kontinentális Európában lévő bankok veszik át a Concorde Alapkezelő elnöke szerint, és nem csökkenni fog a bevételük, hanem nőni. A szabályozók belátók lesznek, a verseny kicsit csökkenni fog a hagyományos szereplők között. Téves tehát az a piaci reakció, hogy minden bankot egyformán adnak. Egyesével meg kell nézni: lesznek olyan bankok, amelyeknél jogos az eladás, és lesznek olyanok, amelyeknek nőni fog a piaci részesedésük és az árbevételük. Az ilyen nagyon homogén, sematikus piaci reakciók általában jó lehetőségek. A befektetőnek ilyenkor félre kell tudnia tenni a félelmeit, és el kell kezdenie gondolkozni, azzal középtávon lehet pénzt keresni.A The Wall Street Journal minapi cikkével szemben nem igaz az, hogy a Brexit Európának rossz, és Angliának remek lehetőség – mondja a szakértő, aki szerint valójában a kilépés Angliának nagyon kedvezőtlen. Ha nagy egyetértésben történt volna a kiválás, az még pozitív is lehetett volna, ehelyett azonban nagyon mélyen, több törésvonal mentén meghasonlott társadalmat látok – emelte ki Szabó László. Az öregek a fiatalok ellen, a vidékiek a városiak ellen, a skótok az angolok ellen. Ezek a szakadékok nagyon riasztók, nagyon nehezen fogják tudni az előttük álló komplex kérdéseket megválaszolni. A jegybankoknak és kormányzatoknak nagyon sok energiájuk van abban, hogy kihozzák a gödörből az európai gazdaságot. Ezeket az erőfeszítéseket nem akarják veszni hagyni, s ha tudnak, segítenek, ha kell, belenyúlnak a rendszerbe.

A Brexit további hatása, hogy nem lesz kamatemelés, negatív kamatok lesznek legalább a következő egy évben – véli a szakértő. Az amerikaiak még kevésbé fognak akarni kamatot emelni, Európában pedig ez most kizárt. Tehát aki nem akar kockázatot vállalni, annak egyre alacsonyabb kamattal kell beérnie. Pontosabban a negatív kamatok miatt, aki egyáltalán nem vállal kockázatot, az biztosan bukik. Ha vállal kockázatot, akkor lehet, hogy nem bukik – fejtette ki Szabó. Jelenleg 12 ezermilliárd eurónyi kötvény van negatív hozammal. Ebből 8 ezermilliárd japán, ezer-ezer francia és német, néhány százmilliárdnyi svájci, és a többi kamat is folyamatosan csökken. Ez nagyon nehezen akceptálható állapot. Ebben a lövészárokban nem lehet tartósan bennmaradni – utalt a biztonságosnak tekintett állampapírokra. Ez a környezet a kockázatvállalás felé nyomja az embereket.

Szerinte a piacok alapvetően a félelem falán (wall of worry) kúsznak fölfelé hónapok óta. A Brexit valós kockázatokat is hordoz, de a wall of worry továbbra is tart, tehát van egy alapvetően fölfelé irányuló piac, amelyet ezek az egyedi dolgok meg tudnak ütni. Ennek ellenére az emelkedés még egy ideig eltarthat. Mindenki arról beszél, hogy miért kell meghalniuk a piacoknak, csak azt nem értik, hogy nincs olyan, hogy egy vállalatnak vagy egy piacnak van értéke. Ezek relatív dolgok – tette hozzá. Az intézményi befektetők rengeteg pénzen ülnek, és azzal valamit kezdeni kell, garantáltan pénzt bukni pedig biztosan nem szeretnének.

Szerző: Molnár Gergely