Az MNB nem habozik majd, ha szükséges lesz a kamatemelés

Nem a választásoktól függ a magyar gazdaság helyzete, a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája inkább a kötvénybefektetőknek, semmint a részvénypiacnak jó – vélekedett a Concorde Alapkezelő üzletág-igazgatója egy tegnapi rendezvényen. Telegdi René szerint a jegybank túl erős forintnál azonnal átáll majd a kamatemelési oldalra.

A válság évei alatt is nőttek a fejlett piacokon a vállalati profitok – vélekedett Telegdi René, a Concorde Alapkezelő Zrt. üzletág-igazgatója az Aegon Prémium Klub tegnapi rendezvényén. A szakember szerint mindez annak köszönhető, hogy a válságot követő időszakban az elbocsátások nyomán jelentősen csökkent a bérköltség, ám a fogyasztás – sok helyen az állami beavatkozások okán – szűkebb mértékben zsugorodott, vagyis a keresleti oldal nem esett vissza annyira. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a válság évei után sem csökkent az adósság a világban, viszont az adósságra fizetett kamatok alább szálltak, megérthetjük, hogy miért van több pénz a cégeknél és miért teljesítenek jól a nyugati tőzsdék.

A régió sikerre érett

Érdekes ugyanakkor, hogy régiónkban a makrokörnyezet nem volt ilyen kellemes, hiszen innen vontak ki pénzeket, s emiatt az itteni cégek nem tudtak fejlődni – ezért komoly rés nyílt a fejlődő piacok és a régiós piac szereplői között, az SPX és a CETOP20 index – amely lényegében 2011-ig együttmozgott – drasztikusan szétvált.

A régióban számottevően csökkent az adósság, mind a magán- mind a vállalati szektor nettó hitelvisszafizető volt az elmúlt években a kölcsönöktől való – tapasztalati (devizahitelek) – irtózás miatt. Ezen tényezők hatására a régió mozgástere jelentősen beszűkült az elmúlt években, szinte minden ország – Lengyelország kivételével – recesszióba került. Ugyanakkor pont ez a helyzet az, amely komoly reménnyel kecsegtethet, hiszen a fentiek okán komoly növekedési potenciál van a régió talpon maradt cégeiben és tőkepiacaiban is. Telegdi szerint a Shiller-P/E ráta tekintetében a magyar piac alulárazottsága a legszembetűnőbb. A Concorde Alapkezelő ezért bízik a régiós befektetéseiben, ráadásul mind több jel szerint úgy fest, hogy eljött a fordulópont, s Közép-Kelet-Európa elindul a tartós gazdasági növekedés útján. (…)

Szétbonthatnánk a „fejlődő piacokat”

Ennek fényében ugyanakkor a szakember szerint ideje volna elgondolkozni azon, hogy az eddig egységesen fejlődő piacokként kezelt területeket szét kellene bontani, régiónknak mindenképp új besorolás volna ildomos. Mindezt Telegdi azzal indokolta, hogy régiónkkal ellentétben több más piacon – Oroszország, Törökország, Dél-Amerika – nem csökkent a külföldi finanszírozás, sőt épp ezek az országok voltak a legnagyobb haszonélvezői annak, hogy a fejlett piacokon alacsonyak lettek a hozamok. Miután azonban ezek az országok a beérkezett pénzeket döntően fogyasztásra költötték, ott most strukturális problémák léphetnek fel – lényegében ugyanazokat a hibákat követték el, mint a régió (és hazánk) korábban. A fenti okfejtés miatt még inkább érdemes elkülöníteni a régiót a többi fejlődő országtól.

A „maradékból” Törökországban – elsősorban demográfiai okok nyomán – lát rációt a Concorde Alapkezelő egyes cégekben, ám ehhez képest szükség volna makrogazdasági kiigazításokra. Olyan kiigazító lépésekre volna szükség, amelyek fundamentálisan segítenek a piacnak és javítják a befektetői bizalmat – erre itthon 2009/10-ben volt példa. Oroszországban – bár az árazás rendkívül olcsó befektetési lehetőségeket rejt – a makrokilátások messze nem bíztatóak, így a Concorde Alapkezelő távol tartja magát tőle.

Nem a választásoktól függ a magyar piac

Telegdi René szerint azt már jó eséllyel elmondhatjuk, hogy a régióban egyértelműen, Európában jó eséllyel véget érhet a recesszió. Ugyanakkor vannak kockázatok is – hívta fel a figyelmet a szakember. Míg az amerikaiak vásárolnak is Kínától, addig a német cégek csak eladnak, így az ázsiai ország lassulása a legkomolyabb bizonytalansági tényező az európai fejlődésben. Márpedig ez kihathat a régió, s főleg Magyarország jövőjére is. Hazánkban ugyanis a Concorde Alapkezelő üzletág-igazgatója szerint a választások sokkal kevésbé játszanak szerepet a gazdaság jövője szempontjából, mint a külső hatások, az európai konjuktúra, hiszen Magyarország kicsi, nyitott, exportvezérelt ország.

Régiós ismeretek

A Concorde Alapkezelő 20 éve indult el hazánkból, s mára már az egyik legkomolyabb közép-kelet-európai piacokra fókuszáló alapkezelője lett – a sikerbe komoly mértékben belejátszik, hogy a cég ismeri a régiót és az itteni cégek működési mechanikáját. Ennek volt köszönhető, hogy olyankor vettek például vállalati kötvényeket, amikor globális befektetők „kidobálták azokat”. Az ilyen lépések nyomán nyerhette el a Concorde 2000 alap a „A legmagasabb 10 éves hozam” díjat. A társaságnál jelenleg 16 fő portfóliókezelő és -elemző dolgozik, amely csapat a legnagyobbnak számít hazánkban. A társaságnál kezelt vagyon tavaly közel 40 százalékkal nőtt és év végére elérte a 400 milliárd forintot.

Kitapintható irányvonal

Ami bizonyos, hogy a jelenlegi kormányzat jól behatárolható irányvonalat követ, amelyre az alacsony kamatszint, a gyengébb forint, és a költségvetési hiánynak, akár komoly megszorítások árán történő megtartása jellemző. Mindehhez társul a korábbi forráskivonás megismétlődése elleni védekezésképp az, hogy az ország függetlenedni akar a külső finanszírozástól – ezért hajlandó az ÁAK komoly prémiumot fizetni a hazai befektetőknek. Ezek az ismérvek jót tesznek a kötvénykibocsátóknak és a kötvénypiacnak, de rossz üzenetet jelentenek a részvény-stratégáknak.

Az MNB simán átáll majd a kamatemelésre?

Az elmúlt napokban az euró/forint tartósan kitört a 300 alatti szintekből, s bár kamatemelést egyelőre nem akar a jegybank, Telegdi René szerint érezhető, hogy a tűréshatár valahol 315 forint körül van, ilyen szinteken már érződik a jegybank aktivitása. A szakember szerint, ha Kínában hard landing indulna be, akkor olyan tőkemenekítés kezdődne, ahol – hiába magas a devizatartalék – csak időlegesen tudná a jegybank intervencióval védeni a helyzetet, így szinte bizonyos, hogy adott helyzetben kamatemelés következne be. Telegdi szerint a jegybank ekkor szinte bizonyosan nem hezitálna elhagyni a régi álláspontját, hiszen hosszú évek recessziója után nem az infláció a fő ellenség. Az MNB jelenlegi irányvonalának, a laza monetáris politikának hosszú távú hatásai nem 2-3 éves távban mérhetők – vélekedett ugyanakkor a szakember.

Forrás: Privátbankár.hu – 2014. március 21.