Az opció mint életbiztosítás

Minél bizonytalanabb a jövőbeni árfolyam, annál alacsonyabb a fogadás díja

Az opciók egyik használati módja a spekuláció. Erre jobbára a vételi opciók alkalmasak, amivel a hétköznapi befektető egy-egy gazdasági esemény utóhatásával kapcsolatos optimista elképzeléseit próbálja készpénzre váltani. Az elkövetkező hetek gyorsjelentési időszaka erre kiváló alkalmat teremt – legalábbis elvben.

A magyar jogi szabályozás már évek óta lehetővé teszi a szabványosított tőzsdei opciós kereskedést, ám a gyakorlati megvalósulás még mindig várat magára. Ennek elsődleges oka, hogy a nagy hazai intézményi befektetők számára egyelőre tiltott gyümölcsnek számítanak az ilyen derivatív műveletek, márpedig a fejlett pénzpiaccal rendelkező országokban a jellemzően széles értékpapír-portfólióval rendelkező befektetési és nyugdíjalapok állnak a kiírói oldalon, azaz ők „szállítanak” a jogukkal élni kívánó befektetőknek – indokolja a szegmens tetszhalott állapotát Szabó László, a Concorde ALAPKEZELŐ vezérigazgatója. Így vállalkozó kedvű honfitársaink itthon csak a deviza- és gabonaárfolyamok változását saccolhatják meg némi díj fejében, a részvényekkel vagy kötvényekkel rokonszenvezőknek pedig a nyugati határainkon túl kell szerencsét próbálniuk. Ott viszont elképzelhetetlen lehetőségek nyílnak meg számukra, az Egyesült Államokban például a New York-i, a chicagói és az elektronikus parketteken naponta mintegy hatmillió kontraktus cserél gazdát. Aki például úgy gondolja, a CitiGroup által éppen leminősített, 46 dolláron forgó Yahoo! Inc. internetes portál a közeljövőben jelentősen javíthat gazdálkodásán, a legutolsó adatok szerint 1 dollárért szerezhet jogot arra, hogy jövő év januárjában 70 dolláron vásárolhasson a papírból. Ez akkor hoz nyereséget, ha akkorra a kurzus meghaladja a – költségekkel növelt – 71 dolláros bekerülési árat, amire ugyan kicsi az esély, de az opció árának olcsósága miatt a vállalkozó kedvűek mégis megkockáztatnak egy ilyen invesztíciót, hiszen a tőzsdén minden lehetséges. A magas – akár tízszeres – tőkeáttételnek köszönhetően egy tízszázalékos árfolyamváltozás pedig akár napokon belül megduplázhatja a befektetett összeget. Persze a kevésbé elrugaszkodott árfolyamokra fogadni többe kerül: a lehetőség, hogy egy év múlva a mainál olcsóbban, 40 dollárért vegyük meg az említett papírt, csaknem 10 dollárba kerül. Egy biztos, a mainál jobb alkalom ritkán kínálkozik opció vásárlására, mivel ez is csak egy termék, amelynek árait alapvetően két tényező befolyásolja: az egyik az adott instrumentum (részvény, kötvény, tőzsdeindex) árfolyamának volatilitása (változékonysága), ami jelenleg tízéves mélyponton van, másrészt pedig a kamatok, amelyek szintén rekordalacsony szinten állnak.

Vásárolhatunk jogot a bizonytalanság csökkentésére is, mégpedig jellemzően eladási jogot egy bizonyos előre rögzített árfolyamra és időpontra. Az így megszerzett jogosultság, mint egyfajta „életbiztosítás”, az előre nem látható összeomlás ellen nyújt védelmet. A hazai megtakarítók is használhatják, mivel a magyar tőzsde az esetek döntő többségében kisebb-nagyobb csúszással, de követi a nagy nemzetközi börzék trendjét (elég csak az orosz vagy az ázsiai válság begyűrűző hatásaira gondolnunk). Ekkor bár az értékpapírokban tartott tőke értéke jelentősen megcsappan, az opciós díjért cserébe kapott eladási jogon elért árfolyamnyereség kárpótlást nyújt az elszenvedett veszteségért. Így aki hisz a növekvő amerikai inflációt, kamatemelést és ezzel az amúgy is túlértékelt részvények áresését prognosztizáló, egyre borúlátóbb jóslatoknak, annak a következő ajánlható: álmatlan éjszakáit a világ részvénypiacait – és ezzel a hazai parkettet is – jelentősen befolyásoló S&P 500 index opciós eladásával próbálja megelőzni.

A tőzsdeindexek egyébként a tengerentúlon is a legnagyobb favoritnak számítanak, opciós kereskedésük nagyrészt speciális indexkövető értékpapíralapokon (ETF – Exchange Traded Fund) keresztül folyik. Az S&P 500 alapterméke például Spiders (SPY) néven fut, és jelenleg 113,48 dolláros árfolyamon áll, a NASDAQ-100 QQQ (37,24 dollár), a Dow Jonest pedig a Diamonds (DIA, 105,08 dollár) alap követi le. Így akár nyolcezer forintból játszhatunk a technológiai papírokat felölelő NASDAQ-ra, igaz, Zánkay Balázs, az Erste Bank üzletágvezetője legalább 1000 dollárnyi mennyiséget ajánl az esetleges tranzakciós díjak miatt.

Nemcsak portfóliónk értékét tudjuk hosszabb távon megőrizni, de mindennapi életünk bizonytalanságát is csökkenteni tudjuk az opciók révén. Az amerikai AMEX tőzsdén ugyanis számos olyan ETF papírjaival kereskednek, amelyek kötvényhozamokra (iShares Lehman 1-3, 20+ és 7-10 éves állampapíralapok), egyes országok részvénypiacaira vagy éppenséggel egész szektorokra (fogyasztási javak, pénzügyi szféra, távközlés, egészségügy, információtechnológia) lehet fogadást kötni. Aki például az említett területeken dolgozva úgy gondolkozik, hogy munkáltatója és ezzel természetesen saját státusa, állása, fizetése vagy dolgozói részvénye globális folyamatoktól (is) függ, annak ez életbiztosításnak tűnhet. Az adott értékpapírok opciós eladási jogával akár több évre előre is bebiztosítja életszínvonalát egy esetleges – tőle teljes mértékben független – külső hatással szemben. De az amerikai kamatok alakulásának kitett dollárhitelt felvevők is valamivel nyugodtabban alhatnak, ha opcióznak, mint ahogy a termelő és szolgáltató cégek is részben bebiztosíthatják magukat a jövővel kapcsolatban.

Kolozsi Gábor

Forrás: Magyar Hírlap – 2004. február 2.