Az új kormány határozottsága visszahozza a milliárdokat?

Az adóparadicsomok elleni folyamatos harc jelentős nyomást helyez a pénzek „kimenekítésére” – állította több PB-vezető is. Amennyiben mindez Magyarországon párosul a növekedés megindulásával és a politikai stabilitással, akkor jelentős összegek érkezhetnek vissza – állította Nagy Boldizsár, a BNP Paribas igazgatója. Minderre szakértők szerint a Fidesz kétharmados többsége esetén sor kerülhet. Általában azonban a pénzmozgással kapcsolatban nem ennyire optimisták a bankárok. Montvai Péter, a Commerzbank igazgatója szerint egy forintgyengülés miatti pánikreakció akár újabb vagyonkiáramlást is hozhat, bár ő nem tart valószínűnek ilyen fejleményt. Azt azonban annál inkább, hogy sokan egyszerűen a vállalkozásuk életben tartása miatt kényszerülnek arra, hogy külföldön fialtatott pénzüket hazahozzák. Úgy látja ugyanis, hogy a kereskedelmi banki hitelezés továbbra is akadozik, a cégekre emiatt nehezedő kockázatok nem csökkennek, hanem még nőnek is. A Gutmann-nál azzal kalkulálnak, hogy megindulnak majd a magyarországi vállalateladások, de az ezekből befolyó pénzek nem a hazai trezorokban kötnek majd ki. Ennek – hangsúlyozta Varga Szabolcs vezérigazgató – semmi köze a pánikhoz. A nagyobb vagyonoknál – fejtette ki Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója – természetes cél lehet a földrajzi diverzifikáció. Az MKB felmérést végzett ügyfelei körében, és ők a kinti vagyonkezelés okaként a hazai politikai kockázatot jelölték meg.

Montvai szerint Magyarországon még mindig az eredeti tőkefelhalmozás korát éljük. Nálunk a fejlettebb piacokon tapasztaltnál sokkal nagyobb a mozgás a magán- és vállalati pénzek között. A letisztulás után normális jelenség lesz, hogy bizonyos összegeket kiegészítő jelleggel különböző országokban tartanak.

Belgiumban – osztotta meg saját tapasztalatait a K&H PB-vezetője, Szabó Sándor – az ottani adóamnesztia hatására milliárdok érkeztek vissza. (Sikeres az olasz kezdeményezés is.) A hazai kudarc okát többen a politikai kockázat mellett abban látták, hogy a szabályozást a magyar adórendszer egészéhez hasonlóan sikerült túlbonyolítani. Hibának rótták fel a gyakran változó kedvezményeket, a szabályozás bizonytalanságát is. Nemzeti konszenzus kellene, hogy hazahozzuk ezeket a vagyonokat – vélte a CIB PB-igazgatója, Vargáné Konyáry Hedda. A szakember sajnálkozott, hogy úgy tűnik, elmulasztottuk a jó pillanatot, amikor a válság a svájci szolgáltatókat is megingatta.

Varga Judit

Forrás: Napi Gazdaság – 2010. április 15.