Az USA dilemmája: tartalékdeviza vagy kereskedelmi hiány?

Az USA-ban gyakorlatilag évtizedek óta deficites a kereskedelmi mérleg egyenlege. Az utóbbi időszakban éppen Trump elnök vette elő ezt a témakört a kereskedelmi háború indításával kapcsolatos érvelése során. Ugyanakkor a deficit természete sokkal komplexebb, hogy csak az export és import összefüggésében gondoljunk rá, ráadásul, hogy teljes képet lehessen alkotni, olyan sajátos tényezőket is figyelembe kell venni, mint a dollár nemzetközi szerepe.

Mit is jelent a kereskedelmi deficit?

A kereskedelmi mérleg fontos mutató, ha egy ország nemzetközi helyzetét szeretnénk megítélni, hiszen egy ország exportjának és importjának különbözetét mutatja meg. A deficit logikusan azt jelenti, hogy az adott ország nagyobb értékben importált, mint amennyit exportált (vagyis többet fogyasztott, mint amennyit előállított). Ez tulajdonképpen azt is magával vonja, hogy az USA rá van kényszerítve, hogy a világ más részei finanszírozzák a fogyasztását.

És ez az a pont, ahol a fizetőeszköz kérdése is a képbe kerül. Amikor az amerikaiak más országok termékeit vásárolják meg, vagy éppen külföldön fektetnek be, akkor a tranzakció dollárban zajlik le. Azok az országok, amelyek megkapják a dollárt, például fordíthatják ezt az Amerikából származó importra, vagy éppen valamilyen befektetést is eszközölhetnek (természetesen sok egyéb lehetőség áll előttük). A rendszer teljes egyensúlyban akkor lehetne, ha a világ többi része az Amerikától kapott dollár teljes egészét felhasználná, hogy onnan termékeket és szolgáltatásokat vásároljon.

Ugyanakkor ebben az esetben a világ többi országa nem is halmozna fel dollárt biztonságot nyújtó tartalékként, vagy mint vonzó befektetést. Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, hogy miért is deficites az USA kereskedelmi mérlege, azt az okot is fel lehet hozni, hogy a dollár globálisan fontos tartaléknak számít. Gyakorlatilag a világ devizatartalékainak a kétharmada dollárban van, ami közel 6 trillió dollárt jelent.

Amennyiben az USA szeretné leépíteni a tekintélyes deficitet, az azzal is járna, hogy a dollár elveszítené a tartalékdeviza szerepét. Tehát ahhoz, hogy globálisan ne legyen hiány a dollárból, az USA-nak kereskedelmi mérleg (és folyó fizetési mérleg) deficittel kell rendelkeznie.

Forrás: US Census Bureau

Forrás: US Census Bureau

A kereskedelmi mérleg egyenlege tavaly –568 milliárd dollár volt, ami a GDP arányában 2,5%-ot jelentett (a folyó fizetési mérleg hiánya 462 milliárd dollár volt). Ennél a válság előtt nagyobb értékeket is lehetett látni, ami gyakorlatilag történelmi rekordnak számított.

Megéri a dollár tartalékdeviza szerepét fenntartani?

Amíg a világ többi része gyorsabb ütemben nő, mint az USA, addig a bővülő dollárkereslet miatt Amerika is rá van kényszerítve, hogy több adósságot halmozzon fel (nemzetközi tartalék szerep). Egy sajátos átváltási helyzet érvényesül ebben a helyzetben, hiszen a tartalékdeviza szerep csak a deficit vállalásával tartható fent. A szakirodalom erre a jelenséget vizsgáló közgazdász után csak Triffin dilemmaként hivatkozik.

Ugyanakkor nyilvánvaló előnyei vannak annak, ha egy ország globális tartalékdevizának számító fizetőeszközzel rendelkezik. A dolláreszközök iránti folyamatos igény alacsonyan tartja a kamatokat, amíg a külföldiek alacsony kamatozású befektetésekhez férnek hozzá (például amerikai államkötvények), addig az amerikaiak befektethetnek az országhatáron túl magasabb kamatok mellett. Ezért tudott a múltban olyan helyzet fennállni, hogy az USA magasabb hozamot kaphatott, mint amennyit a saját adósságai után ki kellett fizetnie (sokan csak az USA „elképesztő kiváltságaként” hivatkoznak rá).

Emellett nem elhanyagolható az a nézőpont sem, hogy a dollár szerepének köszönhetően az USA vezető gazdasági hatalom lehet – bár ez egyfajta tyúk-tojás kérdés. Ráadásul a geopolitikai és diplomáciai szerepe is fontos, amitől ha az USA visszahátrálna, akkor a dollár is kisebb jelentőségű lenne globálisan (például mert a katonai szövetségesek is jórészt dolláreszközökben tartják a tartalékait). Egy esetleges váltás mind a dollár árfolyamát, mind az USA-ban jellemző kamatokat hátrányosan érintené.