kep 1
júl.
16
2014

Bámulatos fordulat – Hova teszik az emberek a pénzüket?

Két számjegyű hozamokkal is megörvendeztethette a befektetőket néhány alap az utóbbi fél évben, a biztonságosságukról híres pénzpiaci alapok viszont a legjobb esetben 1,3-1,4%-ot értek el év vége óta. A lakosság körében a betétek helyettesítőjeként ismert eszközök átárazódása most is zajlik, hiszen a betéti kamatok és a rövid pénzpiaci hozamok is 2% alatt találhatók, és a portfóliókat viszonylag gyorsan meg kell újítani. A vagyonkezelők lehetőségei korlátozottak, esetleg az alapkezelési költségek csökkentésével lehetne fentebb tornászni a nettó hozamokat. A tőkeáramlási adatok azt mutatják, hogy a lakosság is kezd magának alternatívákat keresni, a magasabb hozammal kecsegtető alapok iránt nőtt meg a kereslet – írja a Portfolio.hu.

A befektetési alapok piacáról félévente hagyományosan pillanatképet készítünk, az abszolút hozamú– és a kötvényalapokat követően a piac legnagyobb kategóriáját, a pénzpiaci alapokat vesszük górcső alá. A betétek legközelebbi helyettesítőjeként emlegetett alapok számára nem volt kedvező a környezet, mivel befektetési politikájukból adódóan a többségük elsősorban betétekbe vagy rövid lejáratú pénzpiaci eszközökbe helyezi ki a vagyonát. Márpedig az utóbbi években a kamatcsökkentés volt az irányadó, ami a betétek árazására is kihatott.

Drasztikusan megváltozott a helyzet két év leforgása alatt, 2012 közepén még az átlagos betéti kamatok 6-7% között mozogtak, most viszont 2% alá süllyedtek a betéti kamatok. A pénzpiaci alapok portfóliója meglehetősen gyorsan változik a rövid átlagidejű eszközök tartása miatt, így ha nem is azonnal, de az alapok visszatekintő hozamai is esésnek indultak. A kamatvágási ciklus első felében még ez nem volt annyira fajsúlyos tényező, 2013 végére – 2014 elejére viszont már annál inkább felkapták a fejüket a befektetők és elkezdtek alternatívákat keresni maguknak.

 

kep 1
Erre utal a pénzpiaci alapokban lévő kezelt vagyon alakulása is. Az utóbbi két évben összességében 400 milliárd forinttal nőtt az alapokban lévő vagyon, viszont ha csak az elmúlt fél évet vesszük figyelembe, akkor már 20,8 milliárd forintos mínuszt láthattunk. Vélhetően a befektetők az első időszakban azért is vásároltak pénzpiaci alapokat, mert vonzó alternatívának tartották a betétekkel szemben. Később azonban a hozamvadászat kerülhetett előtérbe, és megnyílt az út a magasabb hozammal kecsegtető alapok irányába. A tőkekivonás viszont alacsony szinten maradt, a teljes vagyonhoz képest elenyésző összeg távozott az alapokból.

kep 2
A BAMOSZ statisztikái alapján két év leforgása alatt 290 milliárd forinttal több befektetési jegyet vásároltak az ügyfelek, mint amennyit visszaváltottak. A részletes bontás alapján az időszak első 1,5 éve a tőkebeáramlásról szólt, 2014 elején viszont fordult a helyzet és a vagyonkiáramlás került előtérbe. Féléves időtávon 45 milliárd forint a mínusz, ami arra utal, hogy a lakosság keresi az alternatívákat. Lehetőségből sok van, ott vannak a kötvényalapok, a vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok is, hogy csak a legnépszerűbbeket említsük.

kep 3
Az alapkategóriára jellemző a koncentráció, az alább felsorolt 15 alapban van a teljes vagyon 81%-a. A listára 34 milliárd forintos eszközértékkel lehetett felkerülni, ami a többi alapkategóriához képest nagyobb belépési limitet jelentett. A képzeletbeli dobogón vagyon alapján az OTP, a K&H és a CIB alapja volt található, viszont a három közül csak a CIB alapja tudta éves alapon a vagyonát növelni. Az OTP esetében a kötvényalapok voltak nagyon keresettek, míg a K&H esetében a vegyes alapok. A legnagyobb növekedést relatív értelemben az OTP Prémium Tőkegarantált alapja érte el, amely nagy valószínűséggel az eho-mentesség miatt volt népszerű.

kep 4
Egyre nehezebb helyzetben az alapkezelők

A vagyonnövekedési trend fél évvel ezelőtti megtörése nem véletlen, a már korábban említett átárazódás egyre jobban éreztette a hatását az alapok teljesítményében. A gyűjtésünk szerint egy intézmények számára elérhető alappal fél év alatt 1,7% is elérhető volt, a lakosság számára viszont inkább 1,3-1,4% volt reális az alapkezelési költségek levonása után. Mivel a betéti kamatok 2% alatt találhatók, és az alapok kezelésének költségei sem csökkentek érdemben, további konszolidációra lehet számítani. A befektetőket mindez gondolkodásra készteti, és megnyílhat az út a magasabb kockázatvállalás felé.

kep 5

 

A pénzpiaci alapok között nagy differencia alakult ki éves szinten is, az összesítésünk alapján a forintban denominált alapok 0,5-4,3% közötti teljesítményre voltak képesek. Néhány kivételtől eltekintve igaz volt, hogy a nagyobb szórás nagyobb hozammal járt együtt. Minél nagyobb szabadsággal rendelkezett az alapkezelő, vagyis minél inkább el tudott a betétek felől mozdulni, annál jobb eredményeket tudott elérni. Az alapkezelők keze viszont meg van kötve, a lehetőségek egyre szűkülnek, ami idővel akár az alapkezelési díjak felülvizsgálatát is magával hozhatja. Egyszerűen belátható, hogy ha a piacon nem lehet magasabb hozamot elérni, akkor a költségeket kell valahogy csökkenteni a jobb nettó hozamok reményében.

 

kep 6

 

Az alapkezelők a pénzpiaci alapokat jellemzően éven belüli tartásra ajánlják, azonban érdemes a teljesebb kép érdekében megnézni a hosszabb távú idősorokat is. A hároméves teljesítmények a magasabb hozamkörnyezet miatt kedvezőbbek, mint az egyévesek. A likviditási alapokkal viszonylag alacsony szórás mellett 3,5-5%-os hozamot lehetett elérni, a pénzpiaci alapokkal akár még ennél is nagyobbat. Nem árt tudni azonban, hogy ha hozzá akartunk jutni a pénzünkhöz, akkor a kamatadó és az eho megfizetését követően az 5%-os hozam 4% alá esett. Ezen logika alapján, akinek rosszabbul jött ki a lépés, az az adózást követően 2%-ot alig meghaladó hozamot realizálhatott.

 

kep 7

 

A rövid távú folyamatok alapján elmondható, hogy a betéti kamatokhoz egyre közeledő teljesítményeket láthatunk majd a szektorban. A betétek már most is 2% alatti kamatokat ígérnek jószerivel, de a 3 és 6 hónapos referenciahozam is 2%-ra vagy az alá esett, ami nagyban behatárolja a lehetőségeket (és akkor még a költségekről nem is beszéltünk). El kell fogadni, hogy aki biztonságban akarja tudni a pénzét és nem szívleli a kockázatot, annak egyre kisebb mértékben bővülhet a megtakarítása. Amennyiben a hozamvadászat kerül előtérbe, akkor el kell hagyni a védelmi állásokat.

 

kep 8