Befektetési alapok értékesítése

Sorrend a lelke

Egy nemrégiben indított portál segítségével a befektetők már nemcsak a múltbéli hozamok és a reklámok, hanem az utóbbiakban ígértek megvalósulása alapján is mérlegelhetik, milyen alapokban fialtassák pénzüket.

Régóta várták, sokan tervezték – merthogy a befektetési piac valamennyi szereplője szerint szükség van rá, mégis mindössze két hónapja, hogy debütált az első olyan internetes portál, amely átfogó értékelést és rangsorolást kínál a Magyarországon elérhető befektetési alapokról. Az ingyenes szolgáltatást a pénzügyi tanácsadással és újabban pénz- és tőkepiaci magazin kiadásával is foglalkozó Money Moon Pénzügyi Tanácsadó Kft. indította. A cég szakemberei a befektetők számára iránytűként használható hozam- és kockázati adatok összevetésével készítenek sorrendet az egyes alapok korábbi eredményei alapján.

„A befektetési alapok teljesítményének megítélésénél alapvető probléma, hogy az emberek jobbára csak a múltban elért, illetve a reklámokban ígért hozamra figyelnek, de a kockázatra, illetve a hozam és a kockázat viszonyára nem” – mondta a HVG-nek Kiss Imre, a MoneyMoon ügyvezető igazgatója. Hozzátéve: lehetséges, hogy egy 19 százalékos és egy 22 százalékos hozammal kecsegtető befektetés közül az előbbit érdemes választani, ha az feleakkora kockázatú, mint a másik. A MoneyMoon portálja éppen ezért az alapokat korábbi hozamaik mellett az árfolyam-ingadozás (szórás) és a hozam-kockázat arányt jelző, úgynevezett Sharpe-mutató alapján is rangsorolja. De ha az érdeklődő nem elégszik meg az egyes alapcsoportokon belüli összehasonlítással, tetszőlegesen kiválasztott alapok teljesítményét is egymáshoz mérheti.

Az internetes oldalon jelenleg mintegy hatszáz befektetési alap (az összes hazai és több, a magyar piacon is jelen lévő külföldi alapkezelő) adatait vethetik össze a portál látogatói. Mivel a különböző típusú alapokat nem érdemes egymáshoz mérni (egy részvényalap könnyedén produkál magasabb hozamot egy pénzpiacinál, míg az utóbbi biztonságosabb), az alapokat befektetési politika, földrajzi régió, deviza és egyéb szempontok alapján csoportosították. Az érdeklődő kiválaszthatja a céljainak, preferenciáinak megfelelő alapcsoportot, majd a rendszer automatikusan megmutatja a számára öt legjobb hozamú, szórású, és Sharpe-mutatójú terméket különböző, három hónaptól öt évig terjedő időtávra.

A kezdeményezés visszhangja rendkívül kedvező, amit az is jelez, hogy nem kellett körbeudvarolni az alapkezelőket, hanem maguk kérték termékeik bevezetését a programba. Sőt várólistán is vannak néhányan, miután a technikai személyzet alig győzi beépíteni az új elemeket a rendszerbe. Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő Zrt. elemzője a HVG-nek elmondta: már régóta vártak egy külső, objektív minősítési rendszer megjelenésére, s egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy hosszabb távon presztízskérdés lehet, ha egy alap jó helyezést ér el a MoneyMoon ranglistáin. Kissék persze nem találták fel a spanyolviaszt: az USA-ban és Nyugat-Európában már hagyománya van a hasonló értékeléseknek, mint például a legbefolyásosabbnak tartott Morningstar-minősítéseknek.

A szolgáltatás iránti igényt mi sem jelzi jobban, mint hogy a nyár eleji indulás óta az oldalnak naponta átlagosan mintegy 7 ezer látogatója van, szemben az azt megelőző napi 2500 körülivel. Ettől persze még nem garantált a program sikere. Móricz Dániel úgy véli, hogy a célközönség, azaz a kisbefektetők zöme továbbra is pusztán a múltbeli hozamadatok, illetve a reklámok, esetleg olyan kényelmi tényezők alapján fog dönteni, mint például, hogy melyik pénzügyi szolgáltatónál vezet jelenleg is számlát. Némi pénzügyi ismeret is szükséges ahhoz, hogy valaki értékelni tudjon egy szórás-, illetve Sharpe-mutatót, márpedig akinek megvan a kellő tudása, jellemzően maga oldja meg befektetési ügyeit. Hasonló kételyeket fogalmazott meg Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. alelnöke is. Szerinte a portál elsősorban a pénzügyi ismeretekkel rendelkező, módosabb befektetők körében lehet hasznos és sikeres.

Befektetésszámtan

Három fő mutató alapján rangsorolja a befektetési alapokat a MoneyMoon Kft. internetes portálja: a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adatbázisából nyert árfolyamadatokból múltbeli hozamok mellett az alap árfolyamainak szórását és az úgynevezett Sharpe-mutatót vizsgálja. A szórás a befektetések kockázatának leggyakrabban használt mutatószáma. Azt mutatja meg, hogy egy alap adott időszakon belüli napi árfolyamértékei mennyire térnek el az átlagtól, vagyis gyakorlatilag minél nagyobb a szórás, annál nagyobb az árfolyamok kilengése, így annál kockázatosabb egy adott befektetés. A Sharpe-mutató a kockázat és a hozam közti arányt fejezi ki. Úgy számítják ki, hogy a befektetés hozamából levonják a bárki által rizikó mentesen elérhető, például a legbiztonságosabb állampapírokra kapható hozamot, majd a maradékot elosztják a szórással. Tehát minél magasabb a Sharpe-mutató, annál jobb az adott befektetési alap, ugyanis a magasabb mutató esetén egységnyi kockázatra nagyobb hozam jut. A Sharpe-mutató lehet negatív is, például kedvezőtlen piaci környezetben, csökkenő árfolyamok esetén, amikor a befektetés hozama még a kockázatmentesen elérhető megtakarítások hozamától is elmarad. A befektetéseknél nem elhanyagolható szempont azonban, hogy ezek a mutatók csak a múltbeli történéseket jellemzik, ezért a jövőbeli eredményekre egyértelmű és fenntartás nélküli következtetések nem vonhatók le belőlük. Ám a pénzügyekben kevésbé járatosak számára nem sokat mond a Sharpe-mutató és a szórás, és szerinte ezek fogalma, használata nincs megfelelően bemutatva a portálon sem.

Az is igaz, hogy a honlap összetett mutatói is csak múltbeli teljesítményeket tükröznek, azokból viszont csak korlátozottan olvasható ki a jövő, hiszen korántsem biztos, hogy egy alap, amely az utóbbi három évben jó eredményeket produkált, megismétli azokat a jövőben is. Bár lehetséges lenne olyan mutatók számítása is, amelyekből a jövőre nézve megbízhatóbb következtetések vonhatók le, ám ezek bonyolultságuk miatt valószínűleg még annyit sem mondanának a kisbefektetőknek, mint például a szórás. Ezzel együtt a program együttműködő partnere és egyik legfőbb támogatója, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) főtitkára, Temmel András nem tartja kizártnak, hogy a portál befektetői körökben mérvadó szerepet vív ki magának.

Kevés esélyt lát ugyanis arra, hogy a nagy külföldi minősítők górcső alá vegyék a magyar piac viszonylag szűk befektetési alap kínálatát. Azt sem tartja valószínűnek, hogy alapkezelő cégek adják a fejüket hasonló szolgáltatásra, hiszen akkor saját termékeiket is minősíteniük kellene, ami igencsak kétségbe vonná a rangsor objektivitását. A kisebbeket pedig az tántoríthatja el, hogy a fejlesztés költségeinek közvetlen megtérülésére nemigen lehet számítani, így egyéb összehasonlító rendszer megjelenése aligha várható. A MoneyMoon egyébként több tízmillió forintot költött a szükséges informatikai rendszerekre, igaz, az infrastruktúrát a cég más tevékenységeinél is hasznosítják. Természetesen a MoneyMoon is a piacról él; Kiss azt reméli, hogy befektetésük haszna a cég fizetős pénzügyi tanácsadásainál csapódik le, azaz a portál látogatóinak egy része igénybe veszi majd ilyen szolgáltatásaikat is. Terveik között szerepel egyébként egy olyan minősítési rendszer is, melyben az egyes alapok teljesítményük alapján osztályzatot is kapnának, hasonlóan az országadósság-kockázat minősítésekhez.

Kovács Károly

Forrás: HVG – 2007. szeptember 29.