Befektetési jegyek

A kamatkiadások csökkenésével mind kevésbé ösztönöz megtakarításra a jelenlegi személyi jövedelemadó (szja) törvényben előírt bonyolult adókedvezmény, a kormány által elfogadott adókoncepció szerint mégsem változtatnának rajta. A fenntartani javasolt szabályozás a tőkeszámlán nyilvántartott éves befektetési állomány átlagos növekményét jutalmazza: annak 30 százaléka írható le az adóból. Ugyanígy növeli viszont az adót, ha a befektetési átlagállomány az előző évihez képest csökken. Magyarán: a megtakarítás idejére csupán kamatmentes hitel jár, az adómegtakarítás tehát a 30 százalék adókedvezmény kamatával – jelenleg 7-8 százalékkal – egyenértékű.

Mivel 1995 óta már mindenféle befektetésijegy-vásárlás után igénybe vehető adókedvezmény, annak lemorzsolódása az előre meghatározott lejáratú zárt végű alapok által kibocsátott jegyeket egyaránt érinti. Közülük aszerint érdemes választani, hogy a befektetők milyen hozamra számítanak, illetve hogy milyen gyorsan akarnak hozzáférni a pénzükhöz. A leglikvidebbek a nyílt végű alapok jegyei zárt végű társaik kezelőinek ugyanis nincs napi árjegyzési kötelezettségük, ám akad közöttük is olyan, például a CA növekedési, amelyre kibocsátója ezt mégis vállalja. Ha tulajdonosának mégis pénzre van szüksége, eladhatja a papírját a Budapesti Értéktőzsdén vagy valamelyik brókercégnek. (A befektetési alapokról szóló törvény szerint valamennyi zárt alapnak kezdeményeznie kell a tőzsdei bevezetést, ám ez némelyik kisebb alapnak, például a Concorde ’97-nek nem sikerült.)

Az értékesítés persze nagyon rossz üzlet, ha 1995 előtti régi típusú adókedvezményt vett igénybe tulajdonosa, és még nem telt le három év – ekkor ugyanis kamatostul kell visszafizetni az annak idején igénybe vett adókedvezményt. Régebben a zárt végű alapok értékesítési forgalma emiatt meglehetősen szerény volt. Így azután, aki mégis kénytelen volt megválni papírjaitól, csak rendkívül nyomott áron tehette, vagyis a szemfüles vásárló nagyon jól járhatott. Talán ezért is nőtt meg mára a venni szándékozók köre, a keresleti piac pedig a fontosabb papíroknál a nettó eszközértéktől csak 1-2 százalékkal elmaradó szintre hozta föl az árakat, növelve ezzel a befektetők biztonságát.

A zárt végű befektetési alapok elméletileg valamivel több hozamra képesek, mint a nyílt végűek, ez utóbbiak ugyanis kénytelenek forrásaik egy részét azonnal mozgósítható, emiatt azonban kevésbé fialó formában – például bankbetétben – tartani.

Ám a gazdaságos üzemnagyságot elért alapok közül az elmúlt fél évben nyílt végűek is teljesíteni tudták az államkötvények – a banki megtakarításokat rendszerint meghaladó – hozamát, a zárt végűek pedig még nagyobb értéknövekedést könyvelhettek el az adókedvezmény nélkül is.

Fatér Gyula a Befektetési Alapkezelő Magyarországi Szövetségének elnöke úgy véli, hogy a zárt végű alapok 1-2 százalékos előnye – a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően – Magyarországon is tetten érhető, persze csak akkor, ha egyéb tekintetben hasonló nyílt és zárt alapokat vehetnek egybe. Éles különbséget lehet tenni ugyanis a kizárólag államkötvényekbe fektető és a vegyes – vagyis vállalati részvényeket is vásárló – alapok között. Az utóbbiak többet kockáztatnak, ám többet is nyerhetnek, különösen az olyan időkben, amilyen a Budapest Értéktőzsde utolsó fél éve volt, amikor a BUX-ra keresztelt tőzsdeindex a korábbi szintnek körülbelül a kétszeresére nőtt. Nem véletlen tehát, hogy ez alatt az időszak alatt a vegyes zárt alapok egy évre vetítve 23-70, a kötvényesek pedig csak 19-36 százalékos gyarapodást értek el.

Nagy a szóródás az egyes kategóriákon belül is. A szervezési és működtetési költségek ugyanis az alapokat terhelik, és szinte függetlenek a kezelt vagyon nagyságától. Elemzők szerint a 0,5–1 milliárd forint alatti alapok emiatt nehezen válhatnak versenyképessé, miközben nehézkes lehet a 10 milliárd forint fölötti elefántok mozgása is. A közös kezelőnél lévő alapok költségei persze megoszlanak, így valójában inkább az alapkezelők nagysága dönt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentősebb pénzek összegyűjtése csak azoknak az alapoknak sikerülhet, amelyek országos értékesítési hálózattal rendelkeznek. Nem véletlen, hogy az 1992 végén összesen 89 százalékos piaci részesedésű három alapkezelő – a Budapest Alapkezelő Rt., az Europool Befektetési Alapkezelő Kft. és a CA Értékpapír-befektetési Alapkezelő Kft. – mellé csak a banki hátterű OTP Befektetési Alapkezelő Rt. és részben a K&H Befektetési Alapkezelő Kft. tudott felzárkózni.

Zárt végű befektetési alapok tájékoztató jellegű adatai

Befektetési alap Befektetési alap-kezelő társaság Lejárat Nettó eszközérték június utolsó hetében Számított hozam Utolsó tőzsdei kötésnapja/árfolyam
Kötvényalapok
Alapok A* GiroCredit 1997.01.01. 2 764 10 862 31,0 1996.07.02. 10 750
Alapok B* GiroCredit 1997.01.01. 2 764 18 694 31,0 1996.07.02. 18 600
Aranytallér Quaestor 1997.01.01. 839 11 307 27,4 1996.07.01. 10 450
Bonus Investor-MKB 1997.01.01. 1 756 11 630 31,2 1996.04.04. 11 100
Buda Állampapír Buda Portfolio 1997.01.01. 116 11 507 34,1 1996.06.23. 10 000
Budapest II. A* Budapest 1997.01.01. 2 521 11 582 28,9 1996.05.09. 10 550
Budapest II. AA* és B* Budapest 1997.01.01. 2 521 19 239 28,9 1996.03.26 16 350
CA CA Értékpapír 1997.03.20. 2 073 11 908 34,3 1996.07.03. 11 750
City City Plusz 1997.01.01. 112 10 254 26,9 1996.06.26. 12 800
City II. City Plusz 1998.01.15. 179 14 362 26,1
Cívis Budapest 1998.01.02. 13 087 14 054 21,5
Horizont Europool 1997.12.31. 390 8 021 19,2
K&H K&H 1998.12.31. 183 1 060
Millennium Trust 1997.01.01. 1 436 17 362 30,8 1996.05.16. 15 150
Millennium III. Trust 1997.12.31. 257 11 861 34,2 1996.06.19. 10 000
OTP I. OTP 1997.01.01. 2 898 11 996 31,1
OTP II. OTP 1998.01.01. 5 606 12 114 32,1 1995.08.15. 11 000
Piaszter 68 CA Értékpapír 2066.12.20. 1 470 17 297 19,6
Profit K&H 1997.01.31. 1 373 11 587 28,3
Profit Plusz K&H 1998.01.31. 954 6 197 34,5 1995.12.04. 5 300
Tallér Értékpapír Quaestor 1997.01.01. 741 10 100 17,6 1996.06.26. 9 300
VEGYES ALAPOK
Bonus részvény Investor-KMB 1999.12.31. 135 13 397 23,2
Budapest III. Budapest 1998.01.02. 1 378 12 570 41,2 1996.06.07. 11 050
CA növekedési CA 1998.01.01. 599 1 814 69,3 1996.07.02. 1 810
Concorde 97 Concorde 1997.12.31. 265 162157 58,9
Danubia Europool 1998.01.01. 158 73 50,9 1996.06.04. 72
Duna tőzsdei Dunainvest 1998.02.28. 115 11 499 29,0 1996.06.28. 10 842
Millenium II. Trust 1998.01.01. 120 114 506 27,5 1996.06.13. 100 000
OTP III. OTP 1998.01.01. 192 17 255 53,7

 

Forrás: HVG – 1996. július 13.