Befektetési lehetőség az élelmiszerhiány?

A Föld lakosságának egyik legnagyobb kihívása mögött egy egészen paradox helyzet áll. Míg világszinten közel 800 millió ember nem jut elegendő élelemhez, az ételek pazarlásával is meg kell küzdeni. Az ügy megoldása nem tűr halasztást, és ez nem csak a szegénységben élő embereknek jelent jó hírt. Azok is jól járhatnak, akik olyan területeken akarnak befektetni, ahol a piacok ugrásszerű növekedése várható. Hogy az élelemhiány megoldása kapcsán hol nyílhatnak a legnagyobb lehetőségek, az alábbiakból megtudhatod.

Egy friss ENSZ jelentés szerint napjainkban közel 800 millió ember számára nem jut elegendő élelem. Tekintve, hogy a Föld népessége harmadával fog nőni a következő 35 év alatt, a helyzet folyamatos súlyosbodása várható, ha nem történik változás.

Probléma azonban egész paradox: egyik oldalról az élelmiszertermelés 60%-os emelkedése lenne szükséges ahhoz, hogy a növekvő népességet ki tudja szolgálni, másrészről viszont az elpazarolt élelmiszerek mennyiségét is vissza kellene fogni. Napjainkban ugyanis a megtermelt élelmiszer egyharmada a kukában végzi.

Nem is beszélve arról, hogy míg a világ egyik felén az alultápláltság több százmillió ember életét keseríti meg, a fejlett világban éppen az elhízás ellen kell küzdeni.

További gondot jelent, hogy a Föld mezőgazdasági területeinek nagy része már most is részt vesz a termelésben. Ahogy a University of Minnesota kutatója, Paul West rámutatott, bolygónk összes termőföldjének kiterjedése megegyezik Dél-Amerika területével, a legelőké pedig Afrikáéval. A területek tovább növelésére tehát már igencsak szűkösek a lehetőségek.

Nem is beszélve olyan tényezőkről, mint a vízhiány és a klímaváltozás, amelyek még rontják is a mezőgazdasági termelés hatékonyságát.

A probléma tehát összetett és igen égető. A megoldás azonban nem csak az emberek jólétét szolgálja majd, ennek nyomán ugyanis számos speciális szektorban várható a piacok robbanásszerű növekedése is. Az alábbiakban a Merrill Lynch Feed the World: Global Food Security Primer jelentésére támaszkodva tekintjük át, hol nyílhatnak a legnagyobb lehetőségek.

Kétszeresére nőhetnek a befektetések

A problémára a fenti jelentés egy megoldást lát: még többet kell a mezőgazdaságba invesztálni. A jelenlegi 220 milliárd dolláros éves beruházásoknak minimum a kétszeresére lesz szükség ahhoz, hogy minden probléma megoldódjon.

A befektetők legfontosabb célpontjai a mezőgazdasági eszközök gyártói lehetnek. Ez jelenleg egy 130 milliárd dolláros piac, de a várakozások szerint 2018-ra 200 milliárdra emelkedhet. Ennek egyik ága, a precíziós mezőgazdaság vezető szerepet játszhat a globális élelmiszerhiány megoldásában. Ez az a terület, ami lehetővé teheti az erőforrások és a terméshozamok optimalizálását, ezúton pedig a profitnak, illetve a termelés hatékonyságának növelését.

A befektetések célpontjai azonban nem csak a mezőgazdasági gépek gyártói és különböző vegyi üzemek lehetnek. Egy viszonylag új szektor, az ún. „agribotok” gyártói is jól járhatnak. Ezek olyan eszközöket állítanak elő, mint például a vezető nélküli traktorok vagy a mezőgazdasági termeléshez felhasznált drónok. Az agribotok piaca 2013-ban még 817 millió dollárt tett ki, de a Merrill becslései szerint ennek nagysága 2020-ra közel a húszszorosára emelkedhet, és elérheti a 16,3 milliárd dollárt.

Vissza kell fogni a pazarlást!

A termelés volumenének és hatékonyságának növelése azonban csak a probléma egyik felét oldja meg. Legalább ilyen fontos, hogy a megtermelt élelmiszerek harmadrészét kitevő pazarlás is visszaszoruljon.
A pazarlás a világ különböző részein más-más okból következik be, így meggátolása régiótól függően többféle megközelítést igényel. A fejlődő világban például a kárba veszett élelmiszerek negyedéért a nem megfelelő hűtés a felelős. Ezekben a régiókban tehát óriási tere van még a hűtés technológiájával foglalkozó vállalatok terjeszkedésének.
Ezzel ellentétben, az USA-ban és Európában a pazarlást jellemzően a megmaradt élelmiszerek kidobása jelenti. 2013-ban például csak az USA-ban 35 millió tonna ételt dobtak ki. Mindez, kiegészítve a fejlett világ többi részén véghez vitt pazarlással, megegyezik a teljes szubszaharai Afrikában egy év alatt megtermelt élelmiszer mennyiségével.

Ennek a jelenségnek igyekszik gátat szabni Franciaországban például az a törvény, ami akár 75 ezer eurós bírsággal sújthatja azokat az élelmiszerboltokat, amelyek a megmaradt élelmiszereiket nem ajánlják fel jótékony célokra.

A klímaváltozás hatásait is csökkenteni kell

A klímaváltozás következtében kialakuló szélsőséges időjárási viszonyok is negatívan érintik az élelmiszertermelést. Az ennek előidézésében fontos szerepet játszó üvegházhatású gázok kibocsátásának 25-30%-áért pedig a mezőgazdaság felelős. Ez újabb érv a mezőgazdaság fejlesztésének, illetve a klímaváltozás elleni harc fontossága mellett.

A Merrill Lynch az egyes problémák lehetséges megoldásai kapcsán bemutatja azt is, mely cégek játszhatják a főszerepet jelenünk egyik legnagyobb harcában. A teljes jelentés letölthető innen.