ápr.
8
2015

Bilibók Botond: Rendszerszintű kockázata van a magyar befektetési piacnak

Hiba lenne a Quaestor károsultakat csak a Befektető-védelmi Alapból kártalanítani, mert a befektetőknek a piacinál magasabb hozamokért a kockázatokat is vállalnia kell – véli Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. Ugyanakkor az sem véletlen, hogy eddigi tudomásunk szerint egyetlen olyan alapkezelő sem akadt, amelyik Quaestor kötvényeket tett volna az alapjaiba. A szakma a várható hozamokkal együtt túl kockázatosnak minősítette azokat. A botrányok és azok helytelen kommunikációja a rendszerszintű kockázatot ébreszti a megtakarítókban, növelve a bizonytalanságot és bizalmatlanságot.

Eco.hu: Nagy a felfordulás manapság a brókercégeknél, az átlagemberek szemében pedig mindenki gyanús, megbízhatatlan. Látnak pánikot vagy elbizonytalanodást a saját ügyfeleiken?
Bilibók Botond (B. B.): Igen is, meg nem is. Az ügyfeleinket alapvetően három csoportra lehet osztani: egyfelől vannak az intézményi ügyfeleink, mint például a biztosítók és nyugdíjpénztárak, vannak a privát vagyonukat ránk bízó magánszemélyek, míg a legnépesebb tábort a Concorde Alapkezelő alapjainak befektetői adják. Az előbbieknek, lévén gyakorlott befektetők, mondhatni az arcizma sem rezdült, mindössze néhány telefont kaptunk, azok is inkább csak tájékozódó jellegűek voltak, hátha tudunk pár a későbbiekben hasznosnak minősülő információt az eseményekről. A privát banki ügyfelek körében sem tapasztaltunk különösebb riadalmat, bár izgalom volt bőven. Azt tudni kell, hogy nekünk viszonylag kisszámú, ám az átlagnál vagyonosabb ügyféltáborunk van, akikkel szoros a kapcsolatunk.

Eco.hu: Mit jelent ez számokban?
B.B.: A kezelt vagyon nagysága ügyfelenként átlagosan 220 millió forint, de mivel 60 millió forintban határoztuk meg a legkisebb kezelt vagyon mértékét, az átlagot többszörösen meghaladó befektetéseink is vannak. Ez a kör jól ismeri a befektetési piacot, tisztában van az egyes befektetési formák hozamaival és kockázataival, a pénzügyi piac szereplői közötti különbségekkel. Ők nem pánikolnak, viszont foglalkoztatja őket, hogy a jelenlegi helyzetben van-e rendszerszintű kockázat, amit kezelniük kell.

Eco.hu: Mi az ő válaszuk?
B.B.:Még közöttük is van elbizonytalanodás. A többségük megérti, hogy számosságában néhány esetről van szó, de a nagyságrend, az ország éves nemzeti össztermékének másfél százaléka is lehet a kárérték és azok a hírek miszerint évek óta zajlik mindez, igencsak elgondolkodtatja őket. Logikus lépésként fogalmazódik meg, hogy a pénzük egy részét ne Magyarországon fektessék be.

Eco.hu: Mi a helyzet a Concorde alapjainak kisbefektetőivel? Az ő kezük sem remegett meg?
B.B.: Ők már nem maradtak annyira higgadtak. A Buda-Cash ügy még csak kisebb riadalmat okozott, de a Quaestor botrány után megindult kifelé a tőke a mi alapjainkból is, ez valahol 15 milliárd forint körül állt meg. A dologban az az érdekes, hogy az alapok értékesítésében két brókercég állományában van nagyobb volumen és öt banknál. A tőkekivonás kétharmadát a brókercégek ügyfeleinél tapasztaltuk. Ebből is látszik, hogy a „brókerbotrány” szavak egyébként féligazságokat bőven tartalmazó ismételgetése mit okozott…

Eco.hu: A 15 milliárdos mínusz mekkora érvágás?
B.B.: Az alapjaink 400 milliárd forint feletti összeget kezelnek, így a 15 milliárdos veszteség nem számottevő, 5 százalék alatt van. Ráadásul a tőkekivonás leállt, éves szinten még pozitívban vagyunk.

Eco.hu: Önök egyébként mivel nyugtatják az ügyfeleiket?
B.B.: Mivel a Concorde Alapkezelőnél nincs számlavezetés, vagyis a befektetők vagyona bankoknál vezetett számlákon van, nálunk nincs olyan fajta kockázat, mint a Quaestornál vagy másutt volt. Minden esetben a számlavezetéssel is voltak visszaélések, hozzányúltak az ügyfélpénzekhez, így abban szereplő adatok nem feleltek meg a valóságnak. A fiktív kötvények kibocsátása pedig már tényleg egészen más ügy. Vélemény szerint mindegyik ügy súlyos, de ez a legriasztóbb.

Eco.hu: Mekkora az a tőkekivonás, ami már problémát jelentene?
B.B.: Ha 200-300 milliárd forint kimenne az alapjainkból, vagyis harmadára-felére csökkenne a teljes kezelt vagyon, akkor már lépnünk kellene. Ebben az esetben csökkentenünk kellene a jelenlegi 50 fős munkatársi létszámot, mert ekkora kezelt vagyon mellett ezt már nem lehetne működtetni.

Eco.hu: Vagyis ez sem okozna csődhelyzetet?
B.B.: Nem, de racionalizálnunk kellene. De ilyen forgatókönyv jelenleg nincs. A kezelt vagyon kevesebb, mint öt százaléka nem okozhat ilyen problémát.

Eco.hu: A Concorde Alapkezelő mindig büszkén hirdette, hogy a legnagyobb független piaci szereplő. Ez most visszaüt? Mert a befektetőket megnyugtathatja, ha ott egy nagy bank vagy biztosító a háttérben.
B.B.: Kétségtelen, hogy ez jelenleg nem pozitívum, versenytársaink jó érzékkel rá is játszanak erre. De ez a piacgazdaság, így ezzel semmi probléma.

Eco.hu: Ráadásul egy friss felmérés szerint az emberek most jobban bíznak a külföldi tulajdonú cégekben.
B.B.: Ez érthető. Az emberek alapvetően elbizonytalanodtak a bankokkal kapcsolatban, hiszen évek óta azt sulykolják beléjük, hogy azok csak a vérüket szívják, hogy nem lehet bennük megbízni. Később az volt a mantra, hogy a bankszektoron belül növelni kell a magyar tulajdon arányát, mert ez a biztonságos és kiszámítható pénzügyi rendszer biztosítéka. A mostani botrány szereplői viszont magyarok, ráadásul mára kiderült, hogy nem csak laikus kisbefektetők, hanem állami szereplők pénzét is elbukták, ellopták. Vagyis most az a kérdés, hogy egyáltalán kiben lehet megbízni?

Eco.hu: Visszaállíthatja a bizalmat, ha kártalanít a Befektető-védelmi Alap?
B.B.: Tudom, hogy rettenetesen hangzik, de óriási hiba volna a befektetéseiket elbukó Quaestor ügyfelek maradéktalan kártalanítása a Beva alapból. Egyszerűen azért, mert ami történt, az legnagyobb részt maguknak a befektetőknek a hibája, hiszen elcsábította őket a kínált irreális hozam, amivel a becsületes cégek persze képtelenek voltak versenyezni. A magas hozam azonban minden esetben magasabb kockázatot jelent, vagyis vállalni kell az ilyen befektetések előnyeit és hátrányait egyaránt. Ezt egyszer már meg kellene tanulni…

Eco.hu: Akkor ne járjon senkinek kártalanítás?
B.B.: Csak a szabályok szerint és addig a mértékig! Aki vállalja a várható hasznot, az annak kockázatait is vállalja. Persze van itt néhány technikai nehézség is.

Eco.hu: Mi okozhat technikai nehézséget?
B.B.: Először is, ha egy kötvény vagy részvény veszít az értékéből, az normális kockázatnak tekinthető, vagyis ezért nem járhat kártalanítás. Kártalanítás legfeljebb, de ez is kérdéses, a fiktív kötvények vásárlóinak járna, de ott egyelőre nem tudjuk, hogy milyen technikával csaltak: nem létező lajstromszámú kötvényeket adtak el, vagy létező lajstromszámú kötvényeket adtak el több alkalommal. Az előbbi esetben tudni lehet, hogy melyik kötvény fiktív, így talán könnyebb a döntés azok esetében, akik ezekből jegyeztek. De ha a ténylegesen létező kötvényeket adták el többször, akkor el sem tudom képzelni, hogy kinek jár majd pénz. Vélhetően arányosan. De nem vagyok jogász.

Eco.hu: És kizárólag az ügyfelek vigyék el a balhét? A felügyeletnek nincs a bróker-ügyekben felelőssége?
B.B.: Nálunk erős a jogszabálynak való megfelelés kényszere, a hatályos jogszabályok alapján pedig a felügyelet nem tilthatta volna meg a Quaestor kötvények kibocsátását. Mint ahogy azt sem, hogy magasan a piaci átlag feletti hozamot kínáljanak a befektetőknek. Ha hibázott a felügyelet, akkor azért, mert szabályozói oldalról nem tettek meg mindent azért, hogy kiszűrjék ezeket a rendkívül kockázatos termékeket, vagy legalább megakadályozzák, hogy laikusok vásároljanak belőlük – nem elég csak a jogszabály betűinek megfelelni, a piacot is ismerni kell. A felügyeletnek is. Mert azért beszédes, hogy nem akadt Magyarországon egyetlen olyan alapkezelő sem, amelyik a Quaestor kötvényeket betette volna a portfóliójába. Itt összességében 5 ezer milliárd forint fölötti befektetésialap-piacról beszélünk.

Eco.hu: Hogy a kisbefektetők kevésbé legyenek ilyen kockázatnak kitéve, azt miként lehet megoldani?
B.B: Megoldás lehetne például, ha a Quaestoréhoz hasonló magas hozamú, de rendkívül kockázatos kötvények vásárlásánál alsó limitet határoznának meg a befektetők számára. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban sem ismeretlenek ezek az úgynevezett „junk bound” papírok vagy a különösen kockázatos, azaz magas hozamot valószínűsítő termékek. Ott például 100 ezer dollár alatt vagy az EU-ban 75 ezer euró alatt nem lehet ezekből vásárolni. Ez forintban számolva mintegy 25-30 milliós alsó korlátot jelentene, ami biztosan távol tartaná a laikus kisbefektetők nagy részét, akik most sokan a nyugdíjas éveikre fértetett vagyonukat bukták el.

Eco.hu: Hasonló megoldásról eddig nem olvastunk, viszont úgy tűnik, végül a Beva mégis helyt fog állni az elveszett befektetésekért, sőt az MNB azt javasolja, hogy a jelenlegi 20 ezerről emelkedjen 100 ezer euróra, vagyis 30 millió forintra a Quaestor károsultjainak kifizetendő összeg. Ha végül a Beva kártalanít, mit lép majd a Concorde Alapkezelő?
B.B.: Mivel Beva tagok vagyunk, nem tehetünk mást, fizetjük a tagdíjat. Egyetért vele az ember vagy sem, a szabály az szabály.

 

Forrás: Eco.hu– 2015. április 8.