bill gross ok
okt.
27
2014

Bill Gross – A „Kötvénykirály” csónakra váltotta a csatahajót

Bill Gross névjegykártyáján mostantól az áll: portfóliókezelő. Nem elnök, nem vezérigazgató, nem csúcsvezető. A váratlan váltás bizonyos szempontból akár visszalépés is lehet a világ egyik leghatalmasabb befektetőjének, más nézőpontból vizsgálva viszont új terep, új lehetőség.

Aki nem valami idegen bolygóról pottyant a Földre, bizonyára értesült róla, hogy Gross, a Wall Street „Kötvénykirálya” távozott a Newport Beach-i (Kalifornia) székhelyű Pacific Investment Managementtől. Attól a társaságtól, amelyet társalapítóként 43 éve indított el (néhány korábbi kollégája szerint ellentmondást nem tűrve, zsarnoki módon vezetett) és kétezer milliárd dolláros, a fix kamatozású befektetések piacát meghatározó óriássá fejlesztett. A különbség szembetűnő, hiszen új, denveri munkahelye, a kétarcú római istenről elnevezett Janus Capital Group „mindössze” 178 milliárd dollárt kezel.
Gross új alapja, a Janus Global Unconstrained Bond csupán kis csónak a maga 12,9 millió dollárjával (augusztus 31-i állapot szerint) a 202 milliárd dolláros Pimco Total Return csatahajóhoz képest, amelyet 27 éven át kormányzott. A viszonylag kisméretű alap (ami a „Kötvénykirály” érkezésének hírére máris gyarapodni kezdett) előnyös, új lehetőségeket kínáló terep lehet Grossnak.

Marad-e a királyé a korona?

Gross (70) nem úszta meg a kérdést, hogy bő 40 évnyi munkával a háta mögött, jelentős vagyonnal a zsebében miért a váltást választotta a visszavonulás helyett. A válasz egyszerű. A pénzcsinálás a vérében van – felelte Gross, hozzátéve, az jelenti élete értelmét, hogy reggel fél hatkor kel, pénzt keres az ügyfeleinek, és folyamatos versenyben van a konkurenciával. Ennek pedig semmi köze a korhoz, a korábbi sikerekhez. Gazdagabbá tenni a befektetőket és megnyerni a játszmákat – Gross ennek a két dolognak a megszállottja. Vagyis meg sem fordult a fejében, hogy visszavonuljon.

Biztosan ez a megfelelő időpont egy új kötvényalap indítására?

A megkerülhetetlen kérdésre (amelybe az újságíró a Fed eszközvásárlási programjának kifutását, illetve a várható kamatemelkedést is becsomagolta) Gross azt felelte, hogy egy amerikai befektetőknek szánt abszolút hozamú kötvényalapot (a Janus Global Unconstrained Bondot), illetve ennek offshore verzióját fogja kezelni. Az utóbbi az Amerikán kívüli ügyfeleket célozza meg. Ezt az alapot rövidebb futamidő és alacsonyabb kamatkockázat jellemzi, mint a hagyományos fix kamatozású portfóliókat. A legtöbb középtávú kötvényalap 5-7 éves lejáratú kötvények referenciaértékéhez viszonyít. Az abszolút hozamú kötvényalapok esetében nincs ilyen referenciaérték: a cél általában a 4-5 százalékos hozam, viszonylag alacsony kamatkockázattal. Egy ilyen típusú alap a piaci körülményektől függetlenül próbál pozitív eredményeket hozni. Bár fix hozamú eszközök alkotják a portfólió legalább 80 százalékát, ez a modell rengeteg, a hitelkockázatot, volatilitást, likviditási kockázatot vagy futamidő-kockázatot is magába foglaló lehetőséget kínál. Vagyis az eredeti kérdésre visszatérve, ez lehet a legalkalmasabb időszak az ilyen típusú kötvényalap indítására, kezelésére.

Személyre szabott feladat?

Májusban indították el a Janus Unconstrained Bondot. Augusztus végén kevesebb, mint 13 millió dollárral rendelkezett, (60 százaléka készpénz). Véletlen egybeesés is lehet, de a külső szemlélő nem tud szabadulni a gondolattól, hogy a vállalkozást Grossra szabták, mintha csak arra vártak volna, hogy előbb-utóbb átvegye az irányítást. A Janus szóvivője korábban azt mondta, az induláskor Gross még nem volt a képben és ezt az információt maga a „Kötvénykirály” is megerősítette. Igaz, azt is elismerte, hogy a feladat ínyére volt. Más a mozgástér, más a feltételrendszer, mint a Pimcónál. A Janus sokkal kisebb üzlet. Más szakmai, vezetői és emberi felelősséggel jár. A vállalat vezetésére fordított idő egy része felszabadul, több energia marad viszont a pénzcsinálásra. Továbbra is nagy lesz a nyomás, ezen – saját bevallása szerint – Gross sem képes változtatni. De a nyomás intenzitása valamelyest csökken egy kisebb helyen. Ráadásul a józan ész is azt diktálja, hogy egy 100 milliós nagyságrendű portfólió esetében könnyebb új ötleteket megvalósítani, mint egy nehézkesebben mozduló nagyobb vállalkozásánál.

A múltat nem bolygatjuk

Gross kitérő választ adott arra, hogy ezek szerint előző „gyermeke”, a Pimco Total Return túl nagyra nőtt és mérete már gátja volt a hatékony működésnek.
A Total Returnnek voltak előnyei és hátrányai is a mérete miatt, mondta Gross, de csak egyetlen részletet emelt ki, amikor régi munkahelyét az újhoz hasonlította. A nyugalmat. Egyszerűbb úgy dolgozni, hogy a sajtó nem kíséri állandóan figyelemmel a napi munkát, mint találóan megjegyezte, a kötvénypiaci paparazzókat kevésbé fogja érdekelni a Janus, mint a Pimco. Bill Gross azonban változatlanul érdekelni fogja őket, vetette közbe az újságíró, felidézve, hogy a „Kötvénykirály” mindig is előszeretettel használt származtatott eszközöket, hogy magasabb hozamot és nagyobb likviditást biztosítson. A kérdés az, hogy az új alapban is fontos szerepet szán-e a derivatív ügyleteknek. Gross válaszában elismerte, hogy a Total Return az ügyfelek javára végrehajtott olyan pénzügyi ügyleteket, mint például   hitelkockázati vagy csődkockázati felár (credit default swap). Az új alap is használ majd származtatott eszközöket, de nem sokat.

A jövő viszont érdekes

Eltart egy darabig, amíg kialakítanak és regisztrálnak egy ETF-et, de ez a Janus dolga, válaszolta Gross arra a kérdésre, hogy új cége tervez-e tőzsdén forgó alapokat indítani. Elismerte, ez az egyik oka annak, amiért a Janus mellett döntött: olyasmit kínál, amit a kisebb befektetők könnyen és olcsón elérhetnek. Egy ETF ezt lehetővé teszi, csakúgy, mint az abszolút hozamos alap.  Olyan palettát kell kialakítani a jövőben, amely a kis- és intézményi befektetőket szolgálja.

Új hely, új csapat

Gross kiváló elemzőkkel és alapkezelőkkel, népes csapattal dolgozott a Pimcónál. Mi a helyzet a Janusnál? Már van ott egy csapat – mondta Gross. Ez a másik ok, amiért a Janus tökéletes volt a számára. 20 éve tartó munkakapcsolat fűzi Dick Weilhez (Richard Weil, a Janus vezérigazgatója), aki 15 évig dolgozott a Pimcónál ügyvezető igazgatóként. A cégnek jól kiépített hitelkutató és kötvénykezelő csapata van, amely nagyon jól teljesít. Valójában (Gross megítélése szerint) az utóbbi pár évben már felülmúlta a Total Return alapot. Ami pedig a közvetlen munkatársakat illeti: már van néhány embere az irodában (adminisztratív és technikai személyzet). A későbbiekben belép még egy portfóliókezelő és egy kereskedő, illetve állandó videókapcsolatban áll majd a denveri csapattal. Újabb pozitívum, hogy ismét együtt fog dolgozni Myron Scholesszal, a Janus vezető befektetési stratégájával.
Myron (nem mellékesen Nobel-díjas közgazdász) adta az ötletet az 1980-as évek elején, hogy határidős ügyleteket használjunk – idézi fel a közös múltat Gross. Egy ideig még a Pimco igazgatóságának is tagja volt. Ez a csapat a globális eszközallokációra helyezi a hangsúlyt. Elszigeteltségről, magányról tehát szó sem lehet Newport Beachen.

Mi lesz, ha a portfóliókezelőből kitör az egykori főnök?

Gross nem tervezi, hogy bárhogyan is beleszóljon a vállalat irányításába. Abból elég volt a Pimcónál.  Mint mondja, az emberek irányítása és az üzleti tervezés mind Dickre és a csapatára hárul. Gross önmagát mindig is befektetőnek tartotta, a többi dolog – emberek alkalmazása, fizetése, tervezés és így tovább – teherré vált számára. Örül, hogy végre megszabadulhatok mindettől – nyilatkozta.

Nem zuhanás, pihenés

Eljött a jól megérdemelt pihenés korszaka. Így értékeli a Dow Jones ipari index esését (1,6 százalék egy hónap alatt) Gross, megjegyezve, hogy a részvényárak folyamatosan emelkedtek az utóbbi öt évben. Álláspontja szerint az Egyesült Államokban sok múlik majd azon, hogy a gazdaság 3, 2 vagy 1-százalékkal képes nőni. A 3 százalékos gyarapodás nem lesz sétagalopp, főleg, ha a világ többi részén ez nulla körül alakul, vagy azt is alulmúlja. Gross egyébként 2 százalékos növekedésre számít. Véleményét arra alapozza, hogy az amerikai gazdaság viszonylag függetlenül működik, de azért nem teljesen elszigetelt. Kapcsolatban áll olyan térségekkel, amelyek nehézségekkel küszködnek – mint Kína és Európa. A recessziót követő fellendülés lassúságát több okkal is magyarázza. A világ továbbra is súlyosan eladósodott. Az utóbbi 30 évben a hitelkiáramlás és a tőkeáttétel elősegítette a növekedést Amerikában és máshol. Amint a tőkebefektetők rájönnek, hogy nem tudnak ugyanolyan ütemben gyarapodni, mint korábban, a növekedés lelassul. A demográfia ugyancsak ráerősít a folyamatra. A baby boom korosztály tagjai megöregszenek és nyugalomba vonulnak, a többségük inkább egészségügyi ellátásra szorul – nem egy másik házra vagy egy harmadik autóra. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a technológiai fejlődés áldás és csoda, de közben munkahelyek szűnnek meg úgy, hogy nem keletkeznek újak. Az Apple csodálatos vállalat, de nem alkalmaz annyi embert, mint a régi General Motors.
Végül, a globalizáció is probléma. Az Egyesült Államok vezető szerepet játszik a globalizációban a második világháború vége óta. Hasznot húztak a kereskedelmi terjeszkedésből, mivel a dollár volt a tartalékvaluta. Most viszont rosszra fordulnak máshol a dolgok. Szembeszélben más sebességgel repül az ember.

30 év szárnyalás után ellenszélben a kötvénypiac?

Egy hároméves német államkötvény hozama jelenleg mínusz 6 bázispont. A kamatlábak világszerte alacsonyak. Ez már szembeszél. Ettől még a hozamok eshetnek, és a kötvényárak emelkedhetnek, ha az emberek valami miatt aggódnak – legyen ez a lassuló növekedés Kínában vagy az Ebola-vírus terjedése. A kötvények védelmet nyújtanak az infláció és a katasztrófák ellen. Gross lassú növekedésre számít, és úgy gondolja, hogy ebben a helyzetben a kötvények „megkeresik a kamatukat”.

A Fed 4 százaléka Gross 2 százaléka

A Fed szerint a hosszú távú gazdasági egyensúly fenntartásához 3,75 százalék és 4 százalék közötti irányadó kamatláb szükséges. Gross szerint ez inkább 2 százalék. Ha a Fed 4 százalékra emeli a következő években, akkor fennáll a veszélye, hogy mindenhol medvepiac köszönt be. A korábbi válságok arra figyelmeztetnek, hogy semmi értelme egy ilyen eladósodott környezetben visszatérni a régi 4 százalékos kamatlábhoz – mondja a „Kötvénykirály”
Gross, azért megjegyzi, az ő 2 százaléka is csak egy kerek szám, ugyanolyan becslés, mint a Fed 4 százaléka. A lényeg nem a számszerűség, hanem az, hogy a kamatszinteket tovább kell alacsonyan tartani, mint ahogyan azt a jegybankok gondolják. Nem azért, mert a Janus okosabb, mint a Fed, hanem azért, mert az utóbbinál dolgozó szakemberek egy olyan modellre alapozzák számításaikat, amelybe nem lehet beépíteni az időközben bekövetkező strukturális változásokat. Vagyis Gross szerint vannak dolgok, amelyekhez ez a modell nem tud alkalmazkodni.

Nem lesz újabb lazítás a Fed-nél

Gross még súlyos tőzsdei válság vagy komolyabb geopolitikai krízis esetén sem tartja valószínűnek, hogy a Fed újabb mennyiségi lazítási programot indítana. Véleménye szerint ennek hatalmas politikai visszhangja lenne, és a Fed mindenképp szeretne független maradni – főleg a választások közeledtével. Már átadta a stafétabotot az Európai Központi Banknak, korábban pedig a Japán Központi Banknak. Hacsak nem jön egy katasztrófa (amit egyébként nem tart valószínűnek), nem következik újabb QE (quantitaive easing. mennyiségi lazítás)-program.

Kötvénypiaci lehetőségek

Gross értékelése szerint az utóbbi hetek kiemelkedő lehetőségei külföldön adódtak. Mexikóban nagy a potenciál, az országnak fele akkora az államadóssága, mint az USA-nak, és a kamatlábak is 6 százalék körül mozognak. Szoros gazdasági kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal, így viszonylag biztonságos fejlődő piacnak minősül. Ez egy olyan lehetőség, amit mindenképpen ki kell használni.

Gross a terveiről azt mondja, az alap 10-25 százalékát rövid lejáratú, magas (3-4 százalékos) hozamú papírokba fogja fektetni. Kedveli az egy és három év közötti, magas hozamú vállalati kötvényeket, például az Ally Financial vagy a HCA Holdings papírjait.  A deviza a másik opció. Az euró és a jen esésével érdemes kihasználni a dollár relatív erősségét, és shortolni mindkét külföldi devizát.

Kötvénypiaci veszélyek

A hosszabb lejáratú vállalati kötvények problematikusak lehetnek Gross szerint. Az elmúlt 12 hónap legnagyobb kötvénykibocsátói az Apple és a Verizon Communications voltak. Az 5, a 10 és főként a 30 éves befektetési fokozatú vállalati kötvények a legsebezhetőbbek – inkább likviditási, mint nemteljesítési szempontból. Ha a befektetők a világban zajló eseményektől és a lassuló növekedéstől tartva készpénzzé akarják tenni befektetéseiket, félő, hogy ezt a kisebb terepet nagyon gyorsan elhagyják.

Tartani a tempót

A Janusról Gross azt mondja: a megfelelő hely a megfelelő időben. Értékeli, hogy Dick ilyen hamar összerakta ezt az egészet – legfeljebb 1-2 nap alatt –, és nem szeretne csalódást okozni.

Az eredeti angol nyelvű interjút Lauren R. Rublin készítette a Barrons.com részére.