Bitcoin fundamentális elemzés

Fundamentális elemzés bitcoinra? Egy olyan valamire, ami tökéletesen megfoghatatlan, az árát pedig egy homályos hit éppen aktuális erőssége határozza meg? Hóbortos emberek pillanatnyi lelkiállapota?
Kétségtelen, hogy a bizalom fontos tényező a bitcoin árfolyamával kapcsolatban. A ciprusi bankválság idején a hagyományos pénzügyi rendszerbe vetett általános bizalom megingásával a bitcoin például hatalmasat ralizott, mert sokan a pénzrendszer alternatívájaként kezdtek tekinteni rá. Aztán az MtGox nevű bitcoin tőzsde csődjekor pedig pont iránta gyengült meg a bizalom, ami az árfolyamgörbéjén is szépen lekövethető volt. A hangulati változások elég drasztikusan jelennek meg az árában, erre további példákat lehetne sorolni. Ugyanakkor van egy, a gazdaság hagyományos keretei között tárgyalható faktor, ami dominálhat, ha éppen a bizalmi kérdések egyik irányban sem térítik el túlságosan az árat. A bitcoin bányászást közelebbről megnézve akár valamifajta fundamentális elemzést is készíthetünk a virtuális pénzre.

A modell
Nemrég láttam egy kínai bitcoin bányász vállalkozásról készült érdekes videót. Ettől kedvet kaptam kicsit utánaszámolni e bányák megtérülésének. A bitcoin bányászáshoz kell egy kifejezetten erre a célra gyártott hardver, azon fut egy program, ami ugye áramot fogyaszt, és közben bitcoinokat „talál”. Egy egyszerűsített, de a lényeget jól leíró modell szerint van egy kezdeti fix költség (a hardver ára), egy változó költség (az elfogyasztott áram ára), a bevétel pedig bitcoinban képződik.

Hash gyár
A dologban az a poén, hogy meg tudjuk becsülni a teljes bitcoin hálózat által felhasznált áram mennyiségét. A bitcoin bányászáshoz ugyanis egyetlen dolgot kell nagyon jól csinálni: úgynevezett hasheket kell tudni gyorsan számolni. Kicsit leegyszerűsítve a rendszer úgy működik, hogy körülbelül 10 percenként a bányászok között kisorsolnak 25 bitcoint és a nyerési esély a kiszámolt hashek számával arányos. Ha bitcoin bányász lennék, akkor minél több hash kiszámolásában lennék érdekelt. Éppen ezért a bányászok számára ma már gyártanak olyan kütyüket, amik semmi mást nem tudnak, csak nagyon gyorsan hasheket számolni. Elvileg lehet sima számítógéppel is csinálni, de azoknak semmi esélye nincs a célhardverekkel szemben.
A bitcoin hálózat folyamatosan és transzparensen kalibrálja saját magát úgy, hogy az összes bányász által összesen kiszámolt hashek számától függetlenül 10 percenként 25 bitcoin keletkezzen. Ezért aztán közelítőleg lehet tudni, hogy a teljes hálózat hány hasht számol ki egy időegység alatt. Mostanában például minden egyes másodpercben kb. 340 000 000 000 000 000 darabot.

Az áramköltség
Másrészt ismerjük a manapság használt kütyük műszaki paramétereit és tudjuk, hogy ezek 1 joule elektromos energia felhasználásával 1-2 milliárd hasht számolnak ki. Vagyis a bitcoin hálózat által felhasznált elektromos teljesítmény 170-340 MW körül lehet. Tehát nagyjából egy fél paksi atomerőmű-blokk által termelt áramot használ a világ bitcoin bányászásra.
A bitcoin bányák nyilván többnyire olyan országokban üzemelnek, ahol olcsó az áram. Ha 1 kWh áram árát 10 (dollár)centnek vesszük (rezsicsökkentés ide vagy oda, itthon ennek inkább a másfél-kétszerese érvényes), akkor kiszámolható, hogy 1 bitcoin kitermeléséhez ma kb. 150 dollár értékű áramot kell felhasználni. Hangsúlyozom, ez még csak az áramköltség, és tekintve hogy 1 bitcoin ára ma 240 dollár körül van, ránézésre nem tűnik túl jó biznisznek a bitcoin bányászás. Nem is az. De nem volt ez mindig így.

A bányák megtérülése
A fenti adatokat össze lehet szedni a múltra vonatkoztatva is, és ugyan kell némi ésszerű feltételezéssel élni a bitcoin hálózat energiahatékonyságával kapcsolatban (ehhez bogarásztam kicsit a régebbi bányász hardverek műszaki paramétereit is), de a nagyságrendek és trendek egyértelműnek tűnnek. Az ábrán 1 bitcoin ára és 1 bitcoin kibányászásához szükséges áram költsége látható az elmúlt 2 évben.

1 bitcoin ára és 1 bitcoin kibányászásához szükséges áram költsége

1 bitcoin ára és 1 bitcoin kibányászásához szükséges áram költsége

Hogyan gondolkozik egy tipikus bitcoin bányász? Mivel a felhasznált áram árát a kitermelt bitcoinok eladásából teremti elő, ezért amíg ez még a tőkeköltségére is bőven fedezetet biztosít, addig érdemes újabb és újabb bányászgépet üzembe helyeznie. Tehát a bitcoin hálózat életciklusának ebben a szakaszában az 1 bitcoin kitermeléséhez szükséges áramköltség dinamikusan növekszik. A két görbe közötti távolság szűkülésével azonban ez a trend tavaly ősszel megtört és stagnálásba váltott. Jelenleg nem érdemes új bányászgépet hadrendbe állítani, mert már minden bizonnyal nem hozza vissza az árát.

Hatások
A teljes bitcoin hálózat napi áramköltségének időbeli alakulása pont úgy néz ki, mint a fenti görbe, hiszen naponta fixen 3600 bitcoin keletkezik. Tehát tavaly őszig a bányászok az áramköltségük fedezésére egyre nagyobb értékben zúdítottak bitcoint a piacra. Vevőt pedig csak egyre csökkenő ár mellett találtak. Ez a trend azonban néhány hónapja megállt, a bitcoin hálózat napi áramköltsége azóta körülbelül fél millió dolláron stagnál. Ami azt is jelenti, hogy hozzávetőleg naponta ennyiért kell keresletet, új bitcoin-befektetőket találni. A korábbiakhoz képest azonban pozitívum, hogy ez az érték már nem növekszik tovább.
Azt jelenti mindez, hogy megállt a bitcoin esése? Nem feltétlenül. Ami viszont megváltozott, hogy a bitcoin további esésével a drágábban termelő bányászoknak már nem éri meg tovább üzemelni, hiszen az áramköltségük sem jön vissza. Ebben az esetben tehát a piros görbe is elindul lefelé (ugyanis annak a kék alatt kell maradnia), amivel párhuzamosan a bányászok által a piacra zúdított bitcoinok értéke is csökkenni kezd. Azaz egyre kisebb értékben kell majd (nettó) új bitcoin-befektetőket találni, ami viszont a további esés ellen dolgozó, azt gátló hatás.
A további esés ellen hat az is, hogy minden bizonnyal gyakorlatilag megállt az új bányászgépek telepítése. Lassan eltelik az az idő, amikor a megtermelt bitcoinok eladásából a bányászok ezek árát, a fix költségüket is vissza akarják szedni. Vagyis a kibányászott bitcoint egyre jobb szívvel tartják meg inkább maguknak, nem kényszerülnek azt sürgősen piacra dobni. De szeretném ismét hangsúlyozni, hogy mindettől függetlenül, ha nincs meg a megfelelő értékben a kereslet az új bitcoinokra, az ár eshet tovább is.

Megjegyzések
A fentiekben feltételeztem, hogy a bányászok bitcoin rajongóhoz méltó módon a költségeik fedezésén túl meg is tartanak valamennyit a virtuális pénzből, nem viszik piacra az összeset. Ez valószínű, hiszen ki más bányászna, mint a legnagyobb bitcoin őrültek. Ők természetes első körös keresletet jelentenek az újonnan keletkező bitcoinoknak. A hivatkozott videóban a vállalkozó, Jin Xin is úgy nyilatkozik, hogy vagyona felét bitcoinban tartja.
A cikk elején említettekhez hasonló egyszeri hatások nagyban alakíthatják a bitcoin árát.
Az elmondottak nem csak a bitcoin árcsökkenését, hanem emelkedését is lassíthatják. Ha az felfelé indul, akkor újabb bányászgépeket üzemelnek be, növekszik az áramköltség, tehát a bányászok által kényszerűen piacra dobott bitcoin értéke is.
A bányászok megkapják a bitcoin tranzakciók önkéntesen felajánlott jutalékát is, ez azonban elhanyagolható összeg a kibányászott bitcoinokhoz képest, ezért nem kalkuláltam vele.
Két év múlva a felére, 12,5-re fog csökkenni a 10 percenként kibányászott bitcoinok mennyisége. Ha ez holnap történne meg, akkor egy csomó bányász azonnal lehúzná a rolót. Vagyis radikálisan lecsökkenne a hálózat áramfelhasználása, és ezzel együtt a piacra kényszerűen vitt bitcoinok értéke.

Ha valaki bitcoin befektetésen töri a fejét, tartsa észben, hogy a bitcoin ára akár le is nullázódhat. Annyi pénzt fektessünk csak bele, aminek a teljes elvesztése sem fáj túlságosan!

 www.superposition.hu