dec.
14
2011

Biztonságban van-e a pénzünk?

Mostanában nagyon sokan teszik fel a fenti kérdést vagy annak különbözõ variánsait nekem. Váltsak-e át mindent dollárba? Vigyem-e külföldre a pénzemet? Nem fogják-e elkobozni a bankbetéteket? Elõrebocsátva, hogy nincs varázsgömböm, nem látom a jövõt, néhány gondolatot azért megosztanék a témában.

Megtakarításainkat mindig sok veszély fenyegeti: adóztatás, elkobzás, tõkekorlátozások, háborúk, elinflálás, számtalan irányból jöhetnek a fenyegetések. Mivel a különbözõ eszköztípusokat a különbözõ veszélyforrások másként és másként érintik, ezért érdemes lehet – és ez úgy vélem mindig igaz – még akkor is többféle eszközben, több helyen tartani a megtakarításainkat, ha az hozam szempontjából nem optimális. Valószínûleg egy külföldi látra szóló bankszámlán tartott összeg sokéves átlaghozama jóval alacsonyabb lesz, mintha azt itthon forgatnánk, értékpapírokba fektetnénk – de nem is ezért tartjuk, hanem azért, hogy a legrosszabb helyzet esetén lehessen mihez nyúlni. Ne legyen rá sose szükség! Ugyanígy valószínûleg egy passzív ingatlanbefektetés (megvett lakás, ház, telek, termõföld, stb.) sem feltétlenül magas hozama miatt kedvezõ, hanem azért, mert az ingatlanbefektetések pénzügyi válságok esetén, akár pénzrendszerek széthullása idején is megmaradnak (ha el nem veszik tõlünk), túlélik a hiperinflációt is. Azaz, a különbözõ eszközosztályok, eszközök tartása önmagában is védelmet nyújt sok minden ellen és a valódi, szélesebb értelemben vett diverzifikálás mindig jó tanács (legyen eszköz itthon/külföldön, több cégnél, értékpapírban is, ingatlanban is, stb.).

De visszatérve a bevezetõben említettekre, a fõ kérdés az szokott lenni, hogy jó helyen van-e bankbetétben, állampapírban, forintban stb. a pénzünk?

A papírpénzekre és a rajtuk alapuló követelésekre is több veszély szokott leselkedni. A legalapvetõbb az infláció, ami ellen azonban a világon még mindig egyedülálló reálkamat áll idehaza, ez tehát nem olyan nagy veszély jelenleg. A másik: elveszik-e, elveszhet-e a bankbetétekben lévõ pénz, elkobozza-e az állam? Ehhez érdemes megvizsgálni, hogy mi szokott szélsõséges esetekben történni. Mi történt Izlandon 2008-ban, a bankrendszer összeomlása idején, Argentínában az államcsõdkor, stb.?

Alapvetõen elmondható, hogy még rendszerszintû bank és államcsõdök esetén is – lévén hogy az adott ország saját pénzébõl nagy szükség esetén korlátlan mennyiséget tud teremteni – a legnagyobb bankokban lévõ megtakarítások jellemzõen NOMINÁLISAN megmaradtak. Tehát ha volt 1 000 pesonk Argentínában 2000-ben, akkor a csõd után, 2004-ben is maradt 1 000 pesonk. Ugyanakkor a megugró infláció miatt az 1 000 peso vásárlóértéke jelentõsen visszaesett. Államcsõdök, pénzügyi válságok esetén gyakori és jellemzõ, hogy a deviza vásárlóértéke felére-harmadára esik le. Ugyancsak gyakori, hogy az adott országban külföldi devizában lévõ bankbetéteket (pl Argentínában az US dollár betéteket, de ehhez hasonlóan anno Jugoszláviában is a német márka betéteket) a kormányzat kényszerrel átalakítja hazai devizabetétekké és azokból bizonyos ideig nem lehet pénzt felvenni. Szintén gyakoriak a devizakorlátozások (mint régen Magyarországon is): mondjuk egy személy egy évben csak 500 dollárnyi devizát vehet meg – és mint írtam ez ellen nem véd a hazai devizaszámla, azt krízis esetén szinte biztos, hogy kényszerátváltják. Habár a bankszámlák idõszakos és/vagy részleges zárolása megszokott dolog ilyen esetekben (hazai pénzben vezetett számlák esetén is!), ám a zárolást elõbb-utóbb feloldják. A bankbetétek tehát még krízis esetén sem fognak eltûnni – viszont vásárlóértékük csökkenhet. Ez ellen a reáliák és a biztonságos külföldi eszközök védhetnek valamennyire.

Miután leírtam, hogy milyen szörnyûségek következhetnek be extrém helyzetekben, azt azért még elmondanám, hogy szerintem Magyarországon nem várható sem államcsõd sem bankválság (habár az utóbbin dolgoznak, lásd a korábbi írásokat). Többéves recessziós idõszak után is jövõre várhatóan többlettel zár a költségvetés (kamatfizetés nélküli egyenleget tekintve), a külkereskedelemünk masszívan többletes, igen jelentõs devizatartalékaink vannak, és végszükség esetén az IMF hajlandó finanszírozni az országot. Úgy gondolom, hogy alapvetõen a bankokban, értékpapírokban lévõ megtakarítások biztonságban vannak, és habár az európai válság fokozódására számítok, ez csak abban az esetben vezethet idehaza a fent leírt borzalmakhoz, ha mind a hazai, mind az európai gazdaságpolitikusok nagy hibákat követnek el. Emellett pedig fontos megjegyezni, hogy hazai forintos és eurós állampapírokkal 3-5 éves távon éves 8-9%-os hozamot lehet elérni, míg vállalati kötvényekkel bõven kétszámjegyûeket. Habár vannak kockázatok, úgy tûnik az elérhetõ hozamok ezeket ellensúlyozzák…

Az összes lehetõségen belül nekem jelenleg leginkább a devizás hazai kibocsátású állam és vállalati kötvények tetszenek, elmondom miért:

– Ha a forint-euró keresztárfolyam itt marad és nem lesznek nagy problémák, akkor magas, gyakran kétszámjegyû éves hozamot lehet velük elérni

– Ha lesznek problémák, a forint gyengül, de azért a fizetõképesség nem kerül veszélybe, akkor euróban ugyanakkora a hozam, de forintban még magasabb lehet.

– Ha minden szuperül alakul és a forint beerõsödik, az eurós hozam ugyanannyi, de forintban számítva ez kevesebb lesz, azonban még így sem nagyon kevesebb mint éves 5-6-7%, amennyit a bankokban egyébként is kapni lehet

-És végül a horrorszcenárió: államcsõd, forintösszeomlás. Ebben az esetben a forint-euró (vagy bármi ami akkor lesz) árfolyam felrobban, valószínûleg valahová 500 és 1000 közé. Mivel államcsõdök esetén is jellemzõ, hogy a csõdbe ment állam valamennyit kifizet az eredeti követelésbõl (jellemzõen a névérték 30-60%-át), így ha ma pl. veszünk egy hazai 1000 euró névértékû állampapírt 800 euróért 300-as EURHUF árfolyam mellett (=240 000 Ft), akkor a csõd után mondjuk kapunk 400 eurót, de akkor a devizaárfolyam jóval feljebb lesz, tehát forintban mérve még valószínûleg így is pozitív hozamunk lesz (pl ha visszakapunk 400 eurót a fenti követelésünkért, és 700 lesz az EURHUF árfolyam, akkor 280 000 Ft-ot kapunk, ez mondjuk 3-éves távon éves 5% hozam (plusz a kamatok amiket idõközben kaptunk).

Összességében tehát egyik esetben sem járunk rosszabbul, mint diszkontkincstárjegyekkel vagy bankbetéttel, és a legvalószínûbb forgatókönyvekben jobban fogunk járni.

http://www.zsiday.hu/blog/biztons%C3%A1gban-vannak-e-p%C3%A9nz%C3%BCnk