Bőrszín

Bourgla Oszama úr, harminc éve Magyarországon élő és itt praktizáló, közmegbecsülésnek örvendő szír származású háziorvos, az idegengyűlölet miatt visszalépett a képviselőjelöltségtől. Egy konditerembe nem tud úgy lemenni a városán kívül, ahol ismerik, hogy ne szóljanak be neki a bőrszíne miatt. Felesége és öt gyereke a gyűlölet légkörét megelégelve már két éve elköltözött, egyik lánya Németországban sebész, miközben itthon krónikus az orvoshiány. Így veszít el a gazdaság értékes embereket, és a felszított rasszizmus miatt nem csupán az megy el, akiről könnyű az utcán felismerni, hogy „más”: ma a fekete, holnap a választékosan öltöző, a rasztahajú, a sánta, a szemüveges, a kutyás, a bringás, a mitbőgittagyerek babakocsis anyuka. És azok is veszteséget jelentenek – az elmaradt hozam is roppant veszteség –, akik ilyen paramiliőbe nem jönnek, pedig évente 40 ezer (!) fővel csökkenő munkaképes korú lakosság mellett kéne a munkáskéz, mint egy falat kenyér.

A társadalomba a mindenféle kisebbségekkel szemben tudatosan plántált tolerancia nélkül sikeres gazdaságot sem lehet építeni. Eközben vegyük a globalizációból sokat profitáló, és a világ hét sarkából érkező bevándorlók miatt etnikailag is egyre színesebb, a pár évtizeddel ezelőtti bigott konzervativizmus és tomboló kollektivista/vallásos erőszak helyett igen felvilágosulttá, kifejezetten laikussá és egyúttal toleránssá lett Írországot. Az ír miniszterelnök jelenleg az orvos végzettségű Leo Varadkar, indiai származású és egyébként vállaltan meleg politikus. Probléma ez? A kérdés fel sem merül: csak a munkájának minősége számít. Ahogy az is világos, hogy ezzel a gyökeres mentális változással összefüggésben lett Európa szegény perifériális államából az egyik leggazdagabb, ahol nem csak belső forrásból nő a népesség, de pár év szünet után megint nettó bevándorlás is van, nem csak a lóvé jön, nem csak a Facebook meg Google központ Dublinban, az agy is kell bármilyen nációból, megtölteni az irodákat. Például azokkal, akiket máshonnan kiszekálnak és elüldöznek.

Forrás: Vakmajom a Facebookon