Borús előjelek – Növekvő kockázatok Európában

Az elmúlt időszakban több eurózónás állam kötvényhozama jelentős mértékben elszakadt a referenciaértéknek számító német hozamtól, ami jól mutatja, hogy megnövekedett a befektetők körében a bizonytalanság. Több országban is a közelgő választás és a gazdasági kilátások, amelyek leginkább borzolják a befektetők kedélyeit. Például a 10 éves francia kötvényhozam az elmúlt egy évben elhagyta az 1 százalékos szintet is, így a német 10 éves államkötvényhez képest 60 bázispontra nőtt a spread. De az olaszoknak is megvan a maguk baja, ahol a 10 éves német hozamhoz mért felár is kétéves csúcsára ért.

Az európai közös fizetőeszköz létrejöttekor a rendszer egyik legnagyobb eredménye kétségtelenül az volt, hogy az euróövezeti perifériaországok államainak is lehetővé tette, hogy a német hozamok közelében finanszírozzák magukat. Bár kétségtelenül problémákat is szült, hogy némely perifériaország az indokoltnál alacsonyabb hozam mellett jutott finanszírozáshoz, mégsem túl jó jel, ha túlságosan eltávolodnak egymástól a hozamszintek. Márpedig az elmúlt időszak során néhány ország kötvényhozama ismét jelentősen elszakadt a referenciaértéknek számító német hozamszinttől.

Tapintható a feszültség a kötvénypiacokon

A hozamemelkedés oka pedig nem meglepő módon az, hogy a befektetői aggodalmak ismét kiújultak az euróövezet politikai és gazdasági kilátásait illetően, ami természetesen a kötvénypiacokon is meglátszódik.

Ha az elmúlt időszak adatait vesszük alapul, azt lehet mondani, hogy a német és a francia 10 éves hozam közti különbözet átlagosan 20 bázispont környékén mozgott. Ezzel szemben a két hozam közti eltérés már hónapok óta nő, és január végén 3 éves csúcsára, vagyis 61 bázispontra ért.

A franciáknál az áprilisban tartandó választások borzolják leginkább a kedélyeket, ugyanis Marine Le Pen esetleges hatalomra kerülésével az EU-ellenes hangok itt is fokozódhatnak. Bár a becslések szerint nagyjából 25 százalékos támogatással bír jelenleg Le Pen és a szakértők sem tartják esélyesnek a győzelemre, a befektetőket mégis nyugtalanítja az eshetőség. Talán nem is véletlenül, hiszen Trump győzelmét és a Brexit megszavazását is rosszul becsülték fel a szakértők.

Az olaszoknál a hozam még nagyobb emelkedést mutatott. Míg a tavalyi év közepéig a 10 éves olasz hozam mindösszesen a spanyol kötvényhozam felét tette ki, addig a júniustól kezdődő időszakban már jócskán elszakadt attól, és január végén már 70 bázispontos volt a felár (ami 4 éves csúcs). Január végén a 10 éves német hozamot mintegy 180 bázisponttal haladta meg a 10 éves olasz államkötvény hozama.

Ugyanakkor az olasz helyzet sem sok jóval kecsegtet, hiszen a gazdasági növekedés már évek óta stagnál, ráadásul a munkanélküliségi ráta is 12 százalékos szinten rekedt meg. A hatalmas, 360 milliárd eurós nem-teljesítő hitelállománnyal rendelkező bankszektor helyzete is aggasztó, és a kormány által a probléma rendezésére rendelt 20 milliárd euró sem biztos, hogy elegendő lesz.

Habár Görögország esetében az utóbbi években már hozzászokhattunk a magasabb államkötvény-hozamokhoz, mégsem túl biztató, hogy a kétéves hozam, több mint 2 százalékkal emelkedett az elmúlt hetekben, míg a tízéves közel 1,1 százalékkal. Így a tízéves hozam 7 százalékponttal magasabb a német szinttől, ami 12 hetes csúcsértéknek számít.

A görögökkel kapcsolatban időről időre kiújul a félelem, ami leginkább az óriási GDP-arányos adósságtehernek és az egészségtelen gazdasági szerkezetnek köszönhető. Például az IMF nemrég megjelent véleménye szerint a GDP-arányos görög adósság még az elkövetkező évtizedekben sem áll csökkenő pályára és 2060-ra a 270 százalékot is elérheti, míg jelenleg 180 százalékon áll. Ugyanakkor a közeljövőben további problémák is felmerülhetnek, hiszen az EU által megszabott feltételek kétharmadát még nem sikerült teljesíteni, ez pedig a görög hitel újabb részletének elakadását okozhatja.

Amire az európai térségnek a legnagyobb szüksége lenne, az az egymáshoz közeledés gazdasági és politikai értelemben egyaránt. Azonban egyelőre ennek pont az ellenkezője rajzolódik ki, és a kötvénypiaci hozamok távolodása talán arra figyelmeztet, hogy a Brexit nem az egyedüli esemény, ami az európai integritás jövőjét beárnyékolja.