Buta pénz 2

Többen jelezték, hogy most nagyon mellélőttem a buta pénz című írásommal. Legutóbb innen érkezett a kritika:

Lehet, hogy elveszett a lényeg a mondanivalómban, ezért most csak erre hegyezném ki.

A piaci hatékonyságban hívők azt mondják, hogy a piac hatékony, mert a befektetési döntéseket szakképzett, a gazdasághoz, vállalatokhoz értő, minden információval rendelkező szereplők hozzák. Ennél mi sem áll távolabb az igazságtól. A befektetési döntéseket ugyanis nem a szakemberek hozzák, hanem az végső soron a jellemzően nem jól informált befektetők kezében van. Ők azok akik berakják a befektetési alapokba a pénzt tonnaszámra, és ki is veszik onnan amikor nem tetszik nekik valami (általában az elmúlt 6 havi hozam…). Hiába gondolja azt a jól informált befektetési alapkezelő, hogy nem kéne kivenni a pénzt a részvényalapból, mert nagyon olcsók a részvények, inkább venni kéne, ha a befektetői visszaváltják a befektetési jegyeiket, akkor el fogja adni a részvényeket – nem tehet mást. Akkor is ha nagyon olcsók, akkor is ha legszívesebben két kézzel venné. Az ETF-ek ezt a folyamatot csak könnyebbé teszik a végbefektetők számára, megvehetnek bármit ami eszükbe jut, és amiről gyakran szinte semmit sem tudnak. De persze ugyanez áll fenn a passzív alapok mindegyikénél is, sőt az aktív alapoknál is (amelyek nagy része álcázott passzív alap valójában!). És nem csak Józsi bácsiról van szó, hanem a szabályozókról, politikusokról is. Emlékezhetünk arra, amikor 2007-8 táján úgy változott a magyar magánnyugdíjpénztárak szabályozása, hogy az általuk tartandó részvényarány effektíve megemelkedett (nyilván pont a piac tetején) szabályozói döntések miatt.

gurulohordo.blog.hu

Szóval az egészből azt akartam kihozni, hogy a végső befektetési döntéseket a hangulattól, elmúlt időszaki hozamoktól vezérelt, nem jól informált befektetők meg gyakran lüke politikusok, széküket féltő vállalatvezetők, karrierista hivatalnokok, stb. hozzák meg, akik döntéseikhez nem a mérlegelő, fundamentális elemzést használják, hanem bármi mást. Hiába vezeti az adott befektetési alapot a világ legjobb alapkezelője, ha kiveszik az alapjából a pénzt, akkor el kell adnia és kész. Ezzel kapcsolatban elárulok egy titkot. Amikor részvényalapot kezeltem, mindig néztük a pénz ki- és beáramlást, és amikor hirtelen egyre gyorsulva jött be a pénz az alapba, akkor ennek egy részét direkt nem költöttem el, hanem készpénzben hagytam, mert az azt jelezte általában, hogy megjött az elmúlt időszaki hozamokból kiinduló, érzelemvezérelte buta pénz, és ezt általában követte is a részvénypiaci árfolyamesés/korrekció. Amikor meg nagyon nagy kiáramlás volt, akkor megemeltem a részvényarányt. Ez szinte mindig működött. Sőt, gyakran az volt, hogy a piac tetején bejött egy csomó pénz, amit direkt nem költöttem el, majd a korrekció alján ki is ment, úgyhogy semmit nem kellett tenni, viccesen azt mondtuk, hogy ezek “önsúlyozó” portfóliók. A tetején a beáramló pénz lecsökkentette automatikusan a részvényarányunkat, az alján meg a pénzkiáramlás szépen visszanövelte…semmit sem kellett csinálni, ez volt benne a legjobb.

És még egyszer: itt nem arról van szó, hogy az ETF egy rossz termék. Olcsó, és az aktív alapok nagy részét megveri (már csak a költségek miatt is). De elterjedésük, a hozzáférés könnyedsége miatt még inkább előtérbe fog kerülni a fenti folyamat, ami végső soron túlzó trendeket, és félreárazott részvényeket hoz.

És ezzel kapcsolatban még egy szó a piacok reflexivitásáról (á lá Soros). Tegyük fel, hogy szinte minden befektetési alap passzív alap/ETF, és csak egy aktív alapkezelő van. Nyilván ekkor az aktív alapkezelő nagyon kevés munkával meg tudná találni a félreárazásokat, és tudna keresni egy csomó pénzt – simán megérné ilyen befektetési alapba rakni a pénzt, bármilyen nagy is lenne a költsége. Ha pedig sok az aktív alapkezelő, akkor nem nagyon vannak félreárazások, és emiatt ezek az alapok nem tudnának többlethozamot elérni, tehát minden befektetőnek az lenne a logikus, hogy olcsó passzív alapot/ETF-et vegyen.

Vegyük észre, hogy attól függően, hogy miben hisznek a piaci szereplők, alakul ki a végeredmény, ami meg is cáfolja önmagát: ha mindenki hisz az aktív alapkezelésben, akkor az nem fog működni, míg ha senki sem hisz benne, akkor működni fog.

Az aktív alapkezelők számára ezért jó hír az ETF-ek terjedése. Petőfit kifigurázva:Száz ETF-et, ezeret! Csináljatok, csináljatok!

petofisandor.blogspot.hu

www.zsiday.hu

 

Fotó: szegvaronline.hu