Júl.
10
2018

Bye-bye unortodoxia?

Év végére 321 forintos euró és 263 forintos dollár árfolyammal számolnak az egyik legerősebb európai pénzintézet, a francia Société Générale feltörekvő piacokra szakosodott elemzői. Magyarországgal is foglalkozó szakértőjük, Phoenix Kalen azt állítja az Alapblognak adott interjúban, hogy Magyarországot ugyanannyira sújtja majd a következő kockázatkerülő időszak, mint általában a többi feltörekvő piac tőzsdevilágát és fizetőeszközét. A globális trend tehát: tőkekivonás és kockázatkerülés a hazánkat is magában foglaló piaci szegmensben. Interjúalanyunk üzenete: Magyarország ellen nincs nemzetközi pénzügyi spekuláció, illetve a gazdaságot és a forintot egyaránt veszélyezteti, ha az MNB nem emel kamatot.

Zentai Péter: Mekkora szerepet játszik a feltörekvő piacokon, köztük a Magyarországon zajló tőkekivonások felgyorsulásában az európai migrációs probléma politizálódása, a populizmus térhódítása, az amerikai–kínai és az amerikai–európai kereskedelmi háborútól való félelem?
Phoenix Kalen: A tőkemenekítést elsődlegesen a globális makro pénzügyi- és gazdasági körülményekben bekövetkezett fordulatok váltják ki. Egyrészt a fejlett piacok megint magas hozamokkal kecsegtetnek a kamatemelési ciklus beindulása következtében, ráadásul ezek az országok törvényszerűen nagyobb biztonságot kínálnak, mint a kevésbé átlátható tőkepiacok, amelyek közé Magyarország is tartozik. Másrészt lassul a globális gazdasági növekedés, így a feltörekvő piacok egyre kevésbé attraktívak, ilyenkor automatikusan a befektetők fókuszába kerülnek az országspecifikus és az általános geopolitikai kockázatok. Abban pedig, hogy világszerte csökken az új beruházások száma és enyhül a kockázatok iránti „étvágy”, nem elhanyagolható szerepet játszanak az olyan tényezők, mint amilyenek például az EU-t sújtó migrációs problematika erősödése, illetve a populisták előretörése a globális politikai életben.

A tőzsdevilágban számos jel utal arra, hogy elindul egy nagy eladási hullám. Mire kell felkészülnünk? Komoly gazdasági válságra vagy inkább arra, hogy nemsokára ismét érdemes vásárolni a már leértékelt eszközökből, részvényekből, kötvényekből? Tehát jobb most felhalmozni a készpénzt?
Az eladási hullámot a globális monetáris környezet szigorodásával hozzuk összefüggésbe. Amerika az olcsó pénzt osztogató ciklus végének határára jutott és őt követően a nyugati világ többi része is. Ebben a helyzetben a piac kamatemelésekre és a kockázatos eszközök leépítésére készül fel, illetve arra, hogy véleményünk szerint az Egyesült Államok gazdasága 2020-ban recesszióba fordul. Ebből persze nem következik automatikusan globális és minden eszközre kiterjedő eladási hullám, szelektív alapon továbbra is keletkeznek jó vásárlási lehetőségek az elkövetkezendő két esztendőben.

Mely feltörekvő piacokat tartják továbbra is viszonylag biztonságosnak, olyannak, ahonnan nem várható erőteljes tőkekivonás?
A feltörekvő piaci fizetőeszközök közül a cseh koronában bízunk – mert erős a körülötte lévő makrogazdasági környezet, illetve Európán belül a cseh jegybankot tartjuk az egyik legmegbízhatóbbnak. Hiszünk még a dél-afrikai rand stabilitásában, mert az ottani kormány hitelesnek tűnő reformprogramba kezdett, és jó a véleményünk a mexikói pénzről is, mert szerintünk a peso árfolyamába beárazott politikai rizikók nem veszélyeztetik a mexikói gazdaság tartósan jó teljesítményét.

És mely tőkepiacoktól óvják magukat és bennünket?
Elsősorban a töröktől és a braziltól. E két ország tőkepiaca – meglátásunk szerint – kiábrándítóan fog szerepelni továbbra is, valutájuk folyamatosan leértékelődik. Mindkét esetben számolhatunk a politikai kockázatok növekedésével és a felelőtlen monetáris politika folytatódásával.

Mi a helyzet velünk, pontosabban a magyar forinttal? Mindent egybevetve miért gyengült a mi pénzünk jobban, mint a korona, a lej, a złoty?
A forinttal és általában a magyar tőkepiaccal szembeni külföldi megítélés beleillik abba a képbe, ami a feltörekvő piacok egészéről kialakult a nyugati befektetők körében. Ma ezek a piacok kockázatosabbnak tűnnek a fejlett piacokhoz képest. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy míg a lengyelek, a csehek, a románok korán hozzákezdtek a várható inflációs nyomás kivédéséhez, addig a magyarok ragaszkodnak az enyhe monetáris hozzáálláshoz. A román jegybank például háromszor emelt kamatot egymás után, és további intervenciókat helyezett kilátásba. Ezekkel a tényezőkkel magyarázható, hogy miért értékelődik le jobban a magyar forint, mint a többi.

Rizikófaktornak tartja-e a Société Générale a magyarországi kormányzat bel- és nemzetközi politikai hiperaktivitását? Egyáltalán ez foglalkoztatja a külföldi nagy- és kisbefektetőket?
Hosszú időt tudunk magunk mögött ahhoz, hogy kiismerjük és kiismerjék mások is a magyar politikát. Azt gondoljuk, hogy a befektetők többsége túljutott már azon, hogy a Fidesz-adminisztrációt politikai kockázati tényezőként fogja fel. Figyelmük központjába inkább az került, hogy a magyar vezetés miként változtat az eddig gyakorolt monetáris és fiskális hozzáállásán, milyenek az ország hosszú távra szóló gazdasági kilátásai. Mindezen szempontokat a külföldiek ugyanakkor relativizálják: Magyarországot annak földrajzi környezetével, a „hasonszőrű” országok politikai, gazdasági és monetáris politikai változásaival, az új globális körülmények kapcsán felmutatott alkalmazkodási készségével vetik össze. Hozzájuk mérik Magyarországot.

Önök szerint a magyar jegybanknak is kamatot kellene már emelnie?
Véleményünk szerint eljött az ideje, hogy az MNB kamatot emeljen, amennyiben az inflációs nyomás erősödik.

Nem gondolja, hogy a magyar forintot és azon keresztül a magyar gazdaságot spekulációs támadás fenyegeti, és a forint utóbbi hetekben tapasztalt gyengülése mögött inkább ez húzódik meg?
Nem. Mi nem látjuk ennek semmiféle jelét, közvetett vagy közvetlen bizonyítékát. Nem hisszük, hogy Magyarország ellen spekulációs támadás indulna.

Milyen előrejelzéseket adnak ügyfeleiknek a magyar forintot illetően?
Év végére az euróval szemben 321 forintos árfolyamot prognosztizálunk, 2019 közepére azonban már 333 forintot. A dollár esetében év végére szóló előrejelzésünk 263 forintról, a jövő év közepére nézve pedig 252 forintról szól.