44285555 - bottom view of modern skyscrapers in business district against blue sky

Cégek, amelyek az évszázadok viharát is kiállták

Cégek jönnek létre és buknak el az idők során, azonban korántsem mindegy, hogy egy gazdaságban milyen érettségi szakaszban lévő cégek tevékenykednek. Az USA-ban, mint a legfejlettebb részvénypiacon jó néhány régi hagyománnyal rendelkező vállalatot találni, azonban a legrégebben működő cégeket mégis Japánban kell keresni.

Meddig él egy cég?

A legegyszerűbb részvényárazási modellek alapfeltétele, hogy a cég örökké működik. Ez a feltételezés nagyon leegyszerűsíti a dolgunk, hiszen a pénzáramlás (osztalék) így örökjáradékként kezelhető, de belátható módon csak kivételes esetekben alkalmazható a formula. Természetesen cégek jönnek létre és buknak el folyamatosan, de felvetődik a kérdés, hogy mégis mennyi ideig élhet egy átlagos cég?

Az amerikai S&P 500 indexet alapul véve, a cégek átlagos életkora az alapítástól számítva körülbelül 60 évre tehető, persze találunk olyan több mint 100 éves titánokat is, mint az Exxon Mobile, az AT&T vagy General Motors. Ugyanakkor már csak azért is érdekes a kérdés, mert a legfejlettebb részvénypiacon egyre inkább gyorsul a cégek cserélődése, legalábbis az indexben eltöltött élettartamuk alapján. Aktuálisan az S&P 500 cégeit figyelembe véve ez 20 évre tehető, ugyanakkor 1950-ben még 60 évig jegyeztek egy céget az indexben a Credit Suisse elemzése alapján. Ennek oka elsősorban az 1980-as években indult M&A aktivitás megugrása (vállalati összeolvadás és felvásárlás), de még inkább a technológiai szektorban tevékenykedő cégek számának gyarapodása, ami miatt tartani kell az ütemet a vállalatoknak.

Egy frissen induló cég körülbelül 6 éves élettartammal számolhat, míg nagyjából 50%-uk az 5 éves kort sem éri el az USA-ban. A frissen tőzsdére bevezetett cégek esetében a halandóság az első 4 évben a legnagyobb, de a 16 éves kort a cégek fele sem éri el. Ráadásul jelentős különbségek vannak a fejlett és fejlődő piacok túlélési esélyei között. Érdekes adalék, hogy hazánkban a frissen alapított cégek mindösszesen 70%-a éri el az 5 éves kort, míg a 10 évet mindösszesen a felük. A hazai cégek mintegy fele, ami 10 évnél fiatalabb, a 30 év körüli cégek aránya mindösszesen 4%-os.

Túlélési torzítás a tőzsdéken

Jól látható, hogy a túlélési ráta alapján a tőzsdén jegyzett cégek körében is igen nagy a lecserélődés, amit nekünk is figyelembe kell venni, hogy ne essünk a túlélési torzítás csapdájába. A több évtizedre visszatekintő hozamok esetében tulajdonképpen egy szelekciós hatása valósul meg, hiszen a még életben lévő vállalatok teljesítményét vesszük csak figyelembe. Ez alapján lényegesen mást mutatna a kép, ha a számításba belevennénk a közben becsődölt, felszámolt vállalatokat is.

Vannak olyan – akár több száz éves múlttal rendelkező – cégek is, amelyek a túlélés mellett lényeges változásokon is keresztülmentek. Akár az elmúlt évtizedekre is visszatekintve bőven találni olyan cégeket, amelyek a kezdeti profiljuktól már lényegesen eltértek vagy folyamatosan vettek fel újabb tevékenységeket (papírgyártás helyett biotechnológiai kutatások). A túlélés záloga valószínűleg az innováció és az új körülményekhez való alkalmazkodás volt. Természetesen az innováció tekintetében van bőven negatív példa is, amikor korábban sikeres cégek buktak el csúnyán (elég csak a Nokia vagy az Eastman Kodak sztorijára gondolni).

Azt is figyelembe kell venni, hogy a megújulás a tőzsdén jegyzett vállalatoknál nem mindig sétagalopp, hiszen a rövid távú érdekek sokszor összetűzésbe kerülnek a vállalat számára egyébként kecsegtetőnek tűnő hosszú távú célokkal.

Japánban a cégek is hosszú életűek

Vannak ugyanakkor szinte örökzöld cégek is, amelyek az évszázadok viharjaiban is meg tudták állni a helyüket és akár évszázadok óta vagy akár 1000 éve is fenntartják a működésüket. Persze nem a hagyományos ipari vállalatokra kell elsősorban gondolni, hanem a szolgáltató szektorban tevékenykedő szálláshelyekre/fogadókra, kocsmákra.

Japánban több mint 20 ezer olyan vállalat van, amely 100 évnél is idősebb, ezek közül néhány még 1000 évnél is régebbi múlttal büszkélkedhet. Ott van például az 578-ban alapított Kongo Gumi, amely elsősorban az építőiparban tevékenykedik, méghozzá kolostorokat épít, vagy éppen a 705-re datálható fogadóként szolgáló Hoshi Ryokan, illetve a szakét gyártó Sudo Honke. A japánoknál olyan kultúrája van a hosszú életű cégeknek, hogy még külön szavuk is van rájuk (shinise).

A kutatások alapján az a következtetés vonható le, hogy a shinise cégek többsége alapvetően generációkra visszamenő családi vállalkozások, amelyeknek az évszázadok alatt erős fogyasztóbázist sikerült kiépítenie. Ugyanakkor a hagyományok tisztelete és az öröklési rend is nagy szerepet játszik abban, hogy ezek a vállalkozások ennyi időn keresztül fennmaradhattak.

A primogenitúra elve alapján egészen a 20. század elejéig az elsőszülött fiú örökölte a felmenők vagyonát, ami így a családi vállalkozások folytonosságát is fenntartotta. Tipikusan japán intézmény a felnőttek örökbefogadása is, ami pontosan azért alakult ki, hogy a cégek megfelelő irányítás alatt maradjanak. A hagyomány mára sem halt ki, hiszen az esetek több mint 90%-ában még ma is felnőttet fogadnak örökbe a japánok.