márc.
18
2013

Ciprus ismét: nincs más út

Egy telefonbeszélgetés után arra jutottam, hogy az elõzõ bejegyzésben valószínûleg nem voltam teljesen érthetõ. Habár nem szerencsés, ami Cipruson történik, ám úgy látom nem nagyon van más megoldás. Mi történt ugyanis Cipruson? Az, hogy az ország gazdaságához képest extrém módon túlméretezett bankszektor a hitelkihelyezésein veszteségeket szenvedett el. És ha nagyon nagy a bankrendszer – márpedig Cipruson hatalmas, a betétek a GDP 4szeresét, a teljes mérlegfõösszeg egyes források szerint 7, más szerint több, mint nyolcszorosát teszik ki – az azt jelenti, hogy ha példának okáért a kihelyezések 12-13%-át le kell írni (márpedig ismerve a hazai rossz hitelek arányát, ez nem elképzelhetetlen szám), akkor máris a GDP 100%-nak megfelelõ veszteséget szenvedett el a bankszektor.

A ciprusi bankok nagyot buktak görög állampapírjaikon és görögországi valamint ciprusi kihelyezéseiken, hiszen mindkét ország recesszióban van és sok a rossz hitel. A bankok elvesztették tõkéjüket, és a vagyonuk kevesebb, mint a tartozásaik. Ennek következtében a ciprusi bankokban valakinek tõkét kell emelnie, hogy az elbukott pénzeket (a negatív saját tõkét) pótolja. Ha nem lenne aki ezt megteszi, akkor a bankok tönkremennének, és a betétesek valószínûleg igen súlyos veszteségeket szenvednének el, sokkal nagyobbat, mint 10%.

A lényeg tehát az, hogy a ciprusi bankrendszer csõdbe jutott, és valakinek ki kell mentenie, különben az összes betétes irgalmatlan veszteségeket szenved el, és valószínûleg a ciprusi gazdaság is összeomlik. A kérdés adott: ki fizesse a révészt? Nyilván csakis az állam tudja ilyen esetben feltõkésíteni a bankokat, de az államnak sincs erre pénze. Honnan szerezhet pénzt? Az EU/IMF nem hajlandó ennyi pénzt kölcsönadni  Ciprusnak, mert tudja, hogy ha ezt megteszi, akkor olyan magasra nõ a ciprusi államadósság, hogy azt sose tudják visszafizetni. Hajlandóak valamennyi pénzt adni, de nem mindet, mert akkor a ciprusi államadósság fenntarthatatlan pályára kerül. Innentõl fogva csak egy lehetõség van (a ciprusi állampapírok restrukturálása nem megoldás, tehát az, hogy mondjuk csak 30 centet fizessenek minden 1 euró állampapírra, mint a görögöknél tették, mert az állampapírok nagy részét maguk a ciprusi bankok birtokolják, így csak annyit érnének el, hogy még nagyobbá válik a lyuk amit be kell tömni: öngól). Ez a lehetõség pedig az, hogy a bank betétesei és kötvényesei fizetnek (logikus: ha a vagyon kisebb mint a tartozás, akkor le kell csökkenteni a tartozásokat, és éppen ez történik, mert a bank szempontjából a betétek az õ tartozásaik). A részvényesek a csõddel már minden pénzüket elbukták, a kötvényesek és betétesek pedig szintén hatalmasat buknának ha nem mentik meg a bankokat. Sokkal jobban járnak ha 10%-ot veszítenek, mintha 30-40-50%-át veszítenék el a pénzüknek, és a maradékot is valószínûleg csak évek múlva kapnák meg, miután a bankok felszámolása lezárult.  

A ciprusi megoldás tehát csúnya, de nincs nagyon más út. Lehet arról vitatkozni persze, hogy mekkora összeg alatt ne legyen veszteségáthárítás, és mennyire progresszív legyen, de a nagy betéteknél nyilvánvaló, hogy az éveken át adómentességet vagy nagyon alacsony adókulcsokat élvezõ offshore vagyonok még ezzel a 10% egyszeri adóval is sokkal-sokkal jobban jártak, mintha otthon maradtak volna. És sokkal jobban járnak ha kifizetik a tizedet, mintha a bank, amiben a pénzüket tartják tönkremenne.  Gyakorlatilag tehát az történik, hogy a betétesek választhatnak: vagy buknak egyszeri 10%-ot, vagy sokkal nagyobbat. Nem kérdés mi a logikus. Az egyetlen kérdés csak az, hogy ez átmegy-e a parlamenten. Ha nem, akkor nagy haddelhadd lesz…

Nagyon jó Q&A összefoglaló:

http://blogs.wsj.com/brussels/2013/03/18/your-cyprus-questions-answered/?mod=brussels

http://www.zsiday.hu/blog/ciprus-ism%C3%A9t-nincs-m%C3%A1s-%C3%BAt