Clinton vagy Trump? Mindegy.

Nemigen várható változás Amerika gazdaságpolitikájában és ennek megfelelően a tőzsdéken sem az elnökválasztás eredményének fényében. Ezt üzenik a Nomura közgazdászai, akik a napokban hozták nyilvánosságra friss elemzésüket a két rivális elnökjelölt programjáról és az abban foglaltak megvalósíthatóságáról. Joseph Song vezető közgazdász szerint a következő években is megköti egymás kezét az elnök és a törvényhozás. Ennek ellenére mégis borítékolhatók a következők: Trump győzelme esetén a ciklus elején kevésbé, Clinton elnöksége kezdetén valamivel nagyobb mértékben emelkedne az amerikai GDP, a ciklus végén viszont mindkettejüknél fordulna ez a trend. Rövid távon Trump alatt határozottan emelkednének az import- és közvetetten az exportárak, ezért a Fed kénytelen lenne gyorsabban kamatot emelni, miközben Clinton győzelmét viszonylag nyugodtan nézhetné e szempontból.

Zentai Péter: Világszerte sokan rettegnek, mert növekednek Donald Trump esélyei. Néhány ország vezetője viszont „pezsgőt bontana”, ha tényleg ő győzne. Gazdasági-pénzügyi-tőkepiaci szemszögből mi indokoltabb: a félelem vagy a pozitív várakozás?
Joseph Song: A Wall Street főszereplőinek egyre szélesedő köreiben kezd eluralkodni az a vélemény, hogy az idei elnökválasztás és annak eredménye egy lényegtelen fejlemény (nonevent) lesz a végén – legalábbis a tőkepiacok és a gazdaság szempontjából.

Milyen tényeken alapul ez az újdonsült hangulat? Két-három hónappal ezelőtt nyilván nem véletlenül sorakozott fel Hillary Clinton mögött szinte az egész Wall Street.
Ha számba vesszük és elemezzük Clinton egyértelműnek tetsző és Trump képlékenyebb állapotban lévő gazdaságpolitikai programját és e programokat a törvényhozás összetételében várhatóváltozásokhoz illesztjük, akkor tulajdonképpen indokolt a Wall Street erősödő közömbössége. A most publikált modellszámításainknak az a fő üzenetük, hogy csupán az elnökválasztás eredménye okán nem várható drámai változás sem a gazdasági-, sem a pénzügyi politikában. Maga az eredmény  inkább csak rövid távon okozna radikális mozgásokat.

De Önök eleve Hillary Clinton győzelméből indulnak ki…
Az ő győzelmének továbbra is nagyobb valószínűséget kell tulajdonítanunk. Ugyanakkor annak is, hogy a Képviselőházat a következő években továbbra is a republikánusok fogják uralni. Ha ezen alapokból indulunk ki, akkor borítékolható, hogy fennmarad az a patthelyzet, amely hat éve jellemzi Washingtont: az elnök és a törvényhozás kiemelkedő fontosságú kérdésekben ezentúl is blokkolni tudja és fogja egymást, megkötik egymás kezét. Egészen csekély valószínűséggel lesz képes kiteljesíteni programját az erős alkotmányos fékek és ellensúlyok közepette bármelyik győztes.

Még akkor se, ha Donald Trump nyer?
El kell ismerni, hogy győzelme az amerikai gazdaságot és a világgazdaságot is komolyabban befolyásoló változásokat is okozhat – feltéve, hogy a Képviselőház szilárdan a republikánusok kezén marad. E variációnak nagyjából ugyanakkora a valószínűsége, mint annak, hogy Hillary Clinton földcsuszamlásszerű győzelmet arat és a Képviselőház a demokraták kontrollja alá kerül. Ez esetben ugyancsak figyelemreméltó változások vehetik kezdetüket. A reálisabban bekövetkező forgatókönyveink szerint Clinton elnöksége nyomán a szövetségi költségvetés tíz év alatt mintegy másfél trillió dollárt költene és körülbelül egytrillió dollárral növekednének az adóbevételek. Trump a költségvetési kiadásokat – ugyancsak tízéves idő intervallumon belül – egytrillióval tudná emelni, az adóbevételeket viszont háromtrillió dollárral megkurtítaná. 

Én a munkaerőpiacon várnám a leglényegesebb eltéréseket.
Reálisan – a belpolitikai körülmények valószínűsíthető alakulását bekalkulálva – az valószínűsíthető, hogy Clinton mintegy két és fél millió bevándorlót integrálna a munka világába öt év leforgása alatt. Trump győzelme esetén viszont látványosan csökkenne a külföldről érkezett munkaerő gazdasági jelentősége. Trump elnöksége kapcsán lényegbevágó változást hozna viszont, hogy kormányzása alatt vélhetőleg 15 százalékkal emelkednének az importárak (a bevezetendő adminisztratív gátak nyomán), a külföld viszont ezt megtorolná, miáltal az amerikai export is körülbelül ugyanilyen mértékben megdrágulna.

Mindebből mi következik a jegybank politikájára vonatkoztatva?
Monetáris szigorítások – mindenképpen. Trump győzelme esetén hamarabb és radikálisabban lépne közbe (kamatot emelne) a Fed. Ez dollárerősödést okozhat, ami meg tőzsdei esést. Clinton sikere valamivel visszafogottabb intervenciókat idézne elő a jegybankárok és a tőkepiacok szereplői részéről.