Crosscurrents

Komoly kettősség jellemzi a világgazdaságot. Egyrészt az USA és Európa gazdasága egyre gyorsuló ütemben robog előre, a monetáris lazaság és olcsó olaj által hajtva. Európában meglepően magas is lehet az idei növekedés (vele együtt Magyarországon is), és az USA teljesítménye is jó lehet. Ugyanakkor a fejlődő országokban komoly gyengeség van és lesz is. A 2008-14 közötti időszakban jelentős (főleg dolláralapú!) hitelfelvételből , és arra épülő lakossági fogyasztásból nőttek ezek a gazdaságok, ami fenntarthatatlanná vált a dollár meginduló erősödése és az árupiacok összeomlása miatt. Ezért zuhan recesszióba Brazília, jutott a putyini pangásba Oroszország (és várhatóan ott is marad jó sokáig), esik a dél-afrikai rand, indonéz rúpia, török líra, stb. A dollár erősödése pont olyan hatással van rájuk, mint ránk korábban a svájci franké: tartós fogyasztásvisszaesést, hitelösszehúzódást és gyenge gazdaságot hoz.

Befektetői szempontból a legjobb helyzetben Európa van: gyorsuló növekedés, negatív kamatszint, javuló profitabilitás. Ennél jobb nem nagyon történhet egy tőzsdével, meglátjuk mire lesz elég, de az álmoskönyvek szerint komoly bikapiacnak kellene lennie. Habár nincs sok szó róla, de azért a válság éveiben egész Európában lezajlottak olyan strukturális változások, amelyek a fenntarthatóbb fejlődés irányába mutatnak. Idén pedig a gyengébb deviza és alacsony olajár is segít. A nagy kérdés a kötvénypiacot illeti. Ha igaz, amit gondolok és Európa talpra áll, valamint ez mindenki számára nyilvánvalóvá válik, akkor a 0,3%-os német tízéves hozam nevetségesen alacsonynak fog tűnni utólag. A logikus az lenne, hogy ez emelkedjen, méghozzá akár sokat is, ha kiderül, hogy nincs örök recesszióra és nullkamatra ítéltetve a kontinens, miközben a perifériával szembeni (Magyarország is!) hozamkülönbségek csökkenjenek. Tehát év végére egy 1,5%-os német és 2%-os spanyol hosszú hozam szerintem teljesen hihető még úgy is, hogy az EMU-ban 2-3 évig tényleg nem várható kamatemelés. Ha Európa magára talál, akkor a dollár emelkedő trendje megtörhet vele szemben (jelentős korrekcióval is akár), de ez valószínűleg csak időleges lesz, ugyanis a korábban (főleg EM felé) kiáramlott hitelek visszafizetése folyamatos dollárkeresletet fog generálni.

Az amerikai részvénypiacra már nem vagyok ennyire optimista: a dollár erősödése miatt eltűnhet a profitnövekedés, miközben a hozamszint emelkedésnek indulhat, így itt ellentétes erők hatnak. A Fed idővel kamatot emel, de úgy gondolom 2-3% fölé nem mehet, mert összeomlana a gazdaság, tehát a hozamgörbe meredeksége csökkenhet.

Könnyen előfordulhat, hogy az idei év 1997-hez vagy 1998-hoz hasonlatos lesz: alapvetően pozitív hangulatban telik el, de lesz egy évközbeni „baleset”, ami valamelyik emerging országból jön, legfőbb esélyesek erre jelenleg Brazília és Oroszország, de a törököket sem zárnám ki: a hülyeség gyengeséggel párosulva meglehetősen veszélyes gyúelegy.

Kína lassulásra van ítélve, és mivel hitelmennyiség növelésével, meg fiskálisan nem nagyon akarnak stimulálni, ezért inkább az alacsonyabb kamatok és gyengébb jüan felé kell elmozdulniuk. Ez egyébként nem rossz környezet a részvényeknek (lassulás +monetáris enyhítés), ráadásul iszonyú nagy az A-részvények momentuma, így idén is folytatódhat a részvényárak emelkedése.

Magyarországon a fő kérdés a forint-alapkamat egymásra hatása: ha nagyon beerősödik a forint, akkor lehet vágás, egyébként sok értelme nincsen. Viszont ha nagyon vágnak, akkor visszagyengülhet a forint. Bonyolult. A „top pick” itt véleményem szerint továbbra is a budapesti ingatlanpiac: magas hozamok, alacsony kamatok, új építés szinte semmi, pozitív migráció: ennél jobb nincs.

www.zsiday.hu