Csapkodnak a villámok, repkednek a fekete hattyúk!

SONY DSCA TV képernyők előtt zajló japán dráma felkavaró.
A japánok önfegyelme, kitartása lenyűgöző. Több annál, félelmetes.
A sérült atomerőmű túlmelegedett blokkjai körül helytálló munkások a termopülai csata 300 spártai hősét juttatják az eszembe. “Termopülai” egyébként magyarul “forró kaput” jelent..

 

Az óriási földrengést és az ebből adódó emberi és anyagi károkat hajlamosak vagyunk a kivételesen ritka katasztrófák közé sorolni. Ezeknek a rendkívüli eseményeknek nyilvánvalóan a tőzsdékre is komoly hatása van.

A szakmában ezeket un. “black swan” jelenségeknek hívjuk Nassim Taleb könyve nyomán.

Taleb rendkívül tanulságos művében (ami még a 2008- évi válság előtt íródott) azt fejtegeti, hogy ezek az  “elméletileg egymillió évente egyszer előforduló” események a gyakorlatban jóval gyakrabban következnek be. Ráadásul, ha nagy baj van, nem működnek a katasztrófákra  tervezett elhárító mechanizmusok. A banki kockázatkezelő rendszerek éppúgy csődöt mondanak, mint a nukleáris erőművek védelmi rendszerei.

Azt kell mondanom, hogy igaza van. Doug Kass összerakott egy listát az elmúlt tíz év “fekete hattyúiról”. Szakmai ártalom, hogy a tőzsdei földcsuszamlásokat is ezek közé sorolja. Tőzsdei emberként elnézem neki…

1., WTC tragédia, 2001. szeptember 11.
2., NASDAQ összeomlás, 78 %-os árfolyamzuhanás
3., Európai hőhullám 2003-ban, 40.000 halott
4., Cunami Indonézia, 2004, 230.000 áldozat
5., Földrengés Kasmírban, 80.000 halott
6., Mianmari ciklon, 140.000 áldozat
7., Földrengés Szecsuánban (Kína, 2008) 70.000 elhunyt
8., Pénzügyi válság, 2008
9., Haiti földrengés, 2010, 315.000 halott
10., Flash crash az USA tőzsdéin (1000 pontos zuhanás néhány perc  alatt)
10., Mexikói-öböl, 2010, óriási olajszennyezés
11., Közel-keleti és észak-afrikai zavargások, 2011
12., Kilences erősségű földrengés Japánban, cunami és nukleáris balesetek.

Mit látunk? A rendkívüli események gyakorlatilag éves gyakorisággal következnek be!

Egy időszerű példa:
A Japán Nukleáris Bizottság 2003-ban azt a célt tűzte ki, hogy a nukleáris létesítmények biztonsági szintjét úgy kell kialakítani, hogy a környéken élők sugárfertőzés veszélyének esélye ne haladja meg a  1/10^6 valószínűséget. Ez egymillió évenként egy balesetet valószínűsít.

Tudjuk, hogy jelenleg mi zajlik Fukushimában. Mennyi idő telt el 2003 óta?

A fentiekből sok tanulság adódik, befektetőként leginkább az, hogy a megfelelő kockázatkezelés nélkülözhetetlen, még ha nem is tűnik könnyű feladatnak.