szabó dávid concorde alapkezelő portfóliómenedzser-425x425
márc.
6
2014

Csattanós válasz a gátlástalan bankoknak

Miközben a világ korábban legnagyobb bitcoin tőzsdéje épp romba dőlni készül, Izlandon kísérlet indul arra, hogy egy, a bitcoinhoz nagyon hasonló virtuális pénzt vezessenek be nemzeti fizetőeszközként. Utóbbi, az előbbi fényében abszurd ötletnek tűnik. Nem biztos, hogy az. Az interjút a Tőzsdeforum.hu készítette Szabó Dávid portfóliómenedzserünkkel.

Szabó Dávid, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere érdekes kísérletként értékeli az izlandi kezdeményezést. Miként azt a Fizikus (aki nem véletlenül publikál ezen a néven, hisz az ELTE fizikus szakán is szerzett diplomát) az alapblog.hu-n megjelent írásában kifejtette, épp abban az országban próbálnak csattanós választ adni a gátlástalan bankoknak, amely a 2008-as hitelválság idején a legnagyobb károkat szenvedte el, ahol talán a leginkább felelőtlenek voltak a bankárok. Ha valahol, Izlandon talán lehet esélye a sikernek.

szabó dávid concorde alapkezelő portfóliómenedzser-425x425Szabó Dávid (fizikus-közgazdász): “Fizika, gazdaságtan, statisztika, pszichológia. E tudományok egymásra hatása, szuperpozíciója tükröződik gondolkodásomban, és határozza meg befektetési döntéseimet.”

Mielőtt azonban a sarki fényről elnevezett auroracoin bevezetésével összefüggő kezdeményezés részleteiről szó esne, a hasonlóság okán nem árt tömören összefoglalni azt, amit a bitcoinról, illetve az elmúlt hetekben nagy port kavart japán bitcoin tőzsdén történtekről, az Mt. Gox esetéről ehhez tudni érdemes.

Bankok nélküli pénzforgalom

A bitcoin egy digitális fizetőeszköz, az ezt kezelő nyílt forráskódú szoftvert bitcoin bányász programnak hívjuk. A rendszer e programot futtató számítógépek közötti, kitüntetett csomópont nélküli hálózati megoldáson alapul. Magyarán bankok közreműködése nélkül bonyolítják a fizetési műveleteket, amihez a hálózat csomópontjain (a bányász programot futtató gépeken) tárolt adatbázisra támaszkodnak. A bitcoinok tárolására szolgáló virtuális pénztárcák tulajdonosai által elindított és digitálisan aláírt minden tranzakciót minden bányászgép megkap hitelesítésre. A hiteles tranzakciók elszámolása pedig időszakonkénti (átlagosan 10 percenként) fizetési ciklusokban valósul meg, amelynek adatait szintén megkapják a bányászgépek ellenőrzésre. Lényegében akkor tekint a hálózat megtörténtnek egy konkrét tranzakciót, ha azt a bányászgépek többsége elfogadja elszámoltnak.

Decentralizált virtuális hálózatok korábban is léteztek, például ilyenen alapul a bittorrent fájlletöltő program működése. Azonban a 2009-ben életre hívott bitcoin (BTC) volt az első olyan pénzrendszer, ami képes volt decentralizált hálózatban konzisztensen működni. Előtte ugyanis nem ismertünk olyan technológiát, amely megoldást kínált a duplikált utalások problémájára. Arra tehát, hogy ugyanazt a pénzegységet ne lehessen kétszer, nyomban egymás után elutalni különböző pénztárcákra, ami nyilvánvalóan lehetetlenné teszi a visszaélésektől mentes használatot.

A bitcoin ma már viszonylag széles körben elterjedt, számos helyen (önkéntes alapon) elfogadják fizetőeszközként. Fontos azonban tudni azt is, hogy a bitcoinnak van ugyan nyilvánosan elérhető szabályrendszere, amelyet a bányász programba kódolt algoritmus határoz meg, törvényi szabályozása azonban nincs, illetve kialakulóban van. Ebből eredően semmilyen intézményes védelem nem kapcsolódik a használatához – figyelmeztetett a szakember.

Dematerializált „készpénz”

A BTC egy virtuális jel, dematerializált (fizikai formában nem létező) fizetőeszköz, ám tulajdonságai alapján inkább a készpénzhez hasonlít – emelte ki Szabó Dávid. A tranzakciók visszahívására például itt nincs mód: ha valaki egy adott összeget senkihez sem tartozó pénztárcába utalt, akkor az örökre elveszett, mint amikor az óceán közepén pénzérmét dobunk a vízbe. Valószínűtlen, hogy valaha azt megtalálja valaki. Ha pedig hackerek feltörik számítógépünkkel együtt a virtuális pénztárcánkat, és onnét elutalják saját maguknak a bitcoinjainkat, akkor azt senki sem fogja visszaadni nekünk. Pusztán a tranzakció alapján nem nyomozható le, hogy ki volt a tolvaj. Éppen úgy, mintha a villamoson lopták volna el a pénztárcánkat.

Mi történt a japán bitcoin tőzsdén?

Részben ezzel a tulajdonságával függ össze a japán bitcoin tőzsdén az elmúlt időben tapasztalt ármozgás. Amikor az Mt. Goxon, eddig a világ első számú bitcoin tőzsdéjén február elején technikai okokra hivatkozva felfüggesztették a kifizetéseket, a bitcoin árfolyama ezen a piacon az egyéb tőzsdéken jellemző töredékére esett: a Mt. Goxon 100 dollárt, a második legnagyobb piacon a Bitstampen ugyanekkor 600 dollárt ért a virtuális pénz. Ez az árazás azt tükrözte, hogy a piac egyhatod esélyt adott akkor arra, hogy a tőzsdén lévő pénz előkerül.

400 millió dollár tűnt el
Az Mt. Goxon február elején függesztették fel a kereskedést, az üzemeltető a honlapon annyit közölt, hogy dolgoznak a technikai hiba kijavításán. A múlt héten a cég vezérigazgatója, Mark Karpelès lemondott a Bitcoin Alapítvány elnökségi tagságáról, s az oldal is elérhetetlenné vált. Sajtóhírek szerint 400 millió dollárnyi bitcoin tűnt el, lopás gyanúja miatt indult nyomozás.

Ezt Szabó Dávid azért tartja fontosnak hangsúlyozni, mert sokan a bitcoin összeomlásáról írtak, ám valójában nem a virtuális pénz, hanem csak az egyik tőzsdéje, az Mt. Gox omlott össze, miután meglopták. Természetesen a történteknek (mint minden virtuális pénzzel kapcsolatos hírnek) komoly hatása volt a jegyzésekre másutt is. Az árfolyam az utóbbi időben sokat esett: nagyjából a történelmi maximumának felét éri ezekben a napokban. Ez azonban még mindig 6-szorosa az öt hónappal, és 50-szerese a bő egy évvel ezelőtti árnak, azok a következtetések, amelyek szerint a bitcoin összeomlott, alapvetően tévesek – tette hozzá a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Mi történik Izlandon?

Mindezen előzmények fényében visszakanyarodva Izlandhoz, bár nagyobb összegben Szabó Dávid sem fogadna az auroracoin sikerére, de nem tartja kizártnak azt, hogy a virtuális pénz itt gyökeret verjen. A szigetország gazdaságát a 2008-as hitelválság szinte maga alá temette. A probléma méretét jól érzékelteti, hogy az itt működő 3 nagy bank mérlegfőösszege a krízis kirobbanásakor az éves GDP tízszerese volt. Államosították, de nem mentették meg a pénzintézeteket (a méretek miatt erre esély sem nagyon lett volna), ám így is olyan terheket vállaltak, amelyek hatásai ma is érezhetők: még mindig érvényben vannak például a tőkekorlátozások.

auroracoin logoAuroracoin
forrás: auroracoin.org

Finoman fogalmazva is erős ellenérzés van tehát a komoly tőkeáttétellel, nagy kockázattal működő bankrendszerrel szemben. A hangulatot jól érzékelteti az is, hogy itt a trükköző bankárokat bíróság elé állították és börtönbe csukták. Ha valahol, egy ilyen közegben lehet esélye annak, hogy a bankok nélküli fizetési forgalom megvalósuljon például az auroracoin általános elfogadásával, a megfelelő infrastruktúra kiépülésével, s természetesen a szükséges jogi keretek biztosításával.

Esélyek és kétségek

Addig azonban, míg ez megvalósul – ha megvalósul – hosszú az út. Bár az országban erős a fogadókészség a banki kockázatok csökkentésére (parlamenti bizottság alakult például arra, hogy megvizsgálja a teljes tartalékolású bankrendszerben rejlő lehetőségeket), ám azt Szabó Dávid fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az aurocoin alulról jövő kezdeményezés: polgárok egy csoportja indította, semmilyen állami háttér nem kapcsolódik hozzá.

Az első buktatót az jelenti majd, hogy meg tudják-e valósítani a virtuális pénz kiosztását (az indulást március 25-re tervezik). Bár az auroracoin egy, a bitcoinhoz hasonló pénz (egy központ nélküli nyílt közösség üzemelteti majd előre lefektetett szabályok szerint), nagy különbséget jelent, hogy az induláskor már létezik majd 10,5 millió egység, amelyet egyenlő arányban kívánnak elosztani az összes izlandi állampolgár között. Mivel 330 ezren vannak, ezért mindenkinek jut majd 31,8 egység. Kérdés, hogy ez miként történik meg. Jelentkeznek-e majd a polgárok vagy sem? Lévén az államtól független kezdeményezésről van szó, kormányzati támogatásra nem számíthatnak.

Ha ezt az akadály sikerrel is veszik Izlandon, további kérdés, használják-e majd a fizetőeszközt, s miként viszonyul majd terjedéséhez a kormány. Szabó Dávid szerint egyik területen sem teljesen reménytelen a helyzet.

A virtuális pénz elfogadását segítheti egyebek mellett, hogy Izlandon készpénzt ma is alig használnak, a lakosság 96 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel, s nagyon nyitottak az új technológiákra (a bitcoint is az átlagosnál jóval többen ismerik és bányásszák).

Reykjavik flickr-612x352Reykjavik

A kormányzati fogadtatást illetően – a nyitottság, s a kockázatos bankokkal szembeni fenntartások ellenére – messze nem borítékolható előre egy pozitív döntés. Sőt, Izlandon a bitcoin kereskedése is tiltott, bár ez elsősorban a tőkekorlátozások (devizát sem lehet szabadon adni-venni az országban) miatt van így, s nem a virtuális pénzzel kapcsolatos aggodalmak okán. Ám, ha ezen a kérdésen túl is lehetne lépni (például azzal, hogy az auroracoint helyi pénzként kezelik), az izlandi kormánynak is számolnia kell azzal, hogy a decentralizált virtuális pénz elfogadása együtt jár számos kompromisszummal.

Ennek a fizetőeszköznek a forgalmára senkinek, vagyis államoknak, kormányoknak sincs ráhatása, annak szabad áramlását nem tudják megakadályozni. Elveszítik a lehetőségét például annak, hogy a kamat- vagy a pénzmennyiség szabályozásán keresztül szükség esetén fűtsék vagy hűtsék a gazdaságokat, amely eszközöket a 2008-as válságot követően számos jegybank használt a gazdaság élénkítésére. Mindemellett pedig számolniuk kell azzal is, hogy a bankrendszerben rejlő kockázatok helyébe a pénzrendszer működéséből eredő egyéb (az információtechnológiával összefüggő) kockázatok lépnének.

A sok kétség, kérdés ellenére Szabó Dávid nem tartja feleslegesnek a kísérletet. Mint mondja, a mai bankrendszer nem működik kielégítően: néhány évtizedente végigsöpör valamilyen válság a szektoron, s ezen keresztül a világgazdaságon vagy annak egyes részein. Logikusan megfogalmazódó igény, hogy például a fizetési forgalom terén a vállalatoknak, a magánszemélyeknek ne kelljen a bankrendszer esetleges belső hibái miatt plusz kockázatot vállalniuk. Az auroracoin egy olyan próbálkozás ennek megvalósítására, amely túl nagy kárt nem okozhat, a tapasztalatokból viszont mindenki profitálhat majd.

bitcoin erem 131013-612x344

Bitcoin forrás: bitcoin.hu

Bitconra spekulálni

A bitcon – s talán egyszer az auroracoin – olyan termék, amely komoly áringadozásai miatt felkeltheti a befektetők figyelmét. Ahogy az az előbbiekből is egyértelműen látszik azonban, ez egy nagyon kockázatos piac. Szabó Dávid nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy aki a bitcoin tőzsdéken szeretne kereskedni, azt csak olyan tőkével tegye, amelynek elvesztése nem jelent problémát számára. Bármilyen hiba a befektetett teljes pénzt viheti ugyanis egyik pillanatról a másikra.

A portfóliókezelő kiemelte továbbá azt is, hogy abban az esetben, ha valaki bitcoinnal kereskedik, soha ne parkoltassa tőkéjét huzamosabb ideig ezeken a tőzsdéken. Ezek ugyanis jóval kevésbé biztonságosak, mint a hagyományos szabályozott piacok. A korábbiakban már jelzett kockázati tényezők mellett ezen intézményeknél az értéktári/elszámolóházi tevékenység nem különül el a kereskedést lebonyolító szervezettől, amely további rizikót jelent.

Az egyéb kockázatos terméknél a portfóliókezelők általában azt ajánlják, hogy tapasztalatlan befektetők először közvetve, például alapokon keresztül lépjenek be az adott piacra. A bitcoin azonban Magyarországon befektetési alapon keresztül jelenleg nem érhető el. Szabó Dávid egy hónapja indult alapjába – a Superposition Származtatott Befektetési Alapba – nevesíteni szerette volna mint kereskedhető terméket, ahogy azonban az várható volt, a pénzügyi felügyelet ezt nem engedélyezte, hiszen hiányzik a törvényi szabályozás. (A Superposition Származtatott Befektetési Alap egy statisztikai modellekkel és elemzésekkel támogatott fundamentális, abszolút hozamú alap globális fókusszal.)