okt.
7
2011

Csõd is meg nem is: görög megoldás

Van egy eléggé egyszerûnek tûnõ megoldás a görög problémára, amely több résztvevõ fél igényét is kielégíti. A probléma ugye az, hogy a görögöknek túl nagy az adóssága, másrészrõl viszont ez az európai bankokban/ECB-ben stb. 

csücsülő adósság bajokat okozhat, mert ha a bankoknak le kell írniuk a kötvényeiket akkor az jelentős saját tőke veszteséghez vezethet (amitől félnek a piacok, emiatt esik a részvényáruk, emiatt félnek a piacok és így tovább). Mi a megoldás? Állami-magán egyezség keretében a görögök összes meglévő állampapírját átalakítani örökjáradék-kötvénnyé (vagy50éves, 100éves kötvénnyé, valójában mindegy), amelyeknek az éves kamatfizetése, azaz kuponja mondjuk 1%. Így, mivel a görög államadósság 160-170% körül van, a görögök adósságszolgálata máris jelentősen lecsökkenne, hiszen csak a GDP 1,6-1,7%-át kellene évente kifizetni, a tőkét nem kellene törleszteni. A görög költségvetés már így is elsődleges egyenleg szintjén nagyjából nullás, tehát ezt a terhet könnyedén el tudnák viselni, nem lenne szükség több megszorításra (ami úgyis csak recessziót okoz). Nyilván cserébe vállalni kellene további szerkezeti reformokat, de annak lefolytatására lenne bőven idő. A bankoknak azért jó ez a megoldás, mert legalább úgy lehetne csinálni, mintha nem lett volna csőd, az 1000 euró névértékű mostani görög kötvényeikért kapnának új 1000 euró névértékű kötvényeket, LÁTSZÓLAG nem történt semmi, azaz számvitel szintjén nem kellene sajáttőke leírást elszenvedni. Persze mindenki tudja, hogy ezek a kötvények valójában nem 1000 eurót érnének hanem csak mondjuk 200-at, de ez teljesen mindegy, a lényeg, hogy a bankrendszer ne szoruljon feltőkésítésre és így nem is szorulna: a látszat szintjén minden szép és jó lenne, a tőkemegfelelési mutatókat nem sértenék meg, az EU pedig kijelentetné, hogy ezeket a kötvényeket a bankok névértéken tarthatják nyilván könyveikben, az ECB-nél lehetne velük repózni, az idő pedig majd szép lassan megoldaná/elinflálná a problémákat, hasionlóan ahhoz, ahogy a Latam-válság idején az amerikai bankokkal történt. Esetleg majd valamikor a görög állam szép lassan visszavásárolhatná őket. Azt is meg lehetne csinálni, hogy az európai felügyelet alá került görög állami vagyonból befolyó privatizációs bevételekből ezeket a kötvényeket szép lassan visszavenné az EU (nyilván névérték alatt, hiszen úgyis lenne olyan magánbefektető aki ki akarna szállni belőle). Szerintem ez jó megoldás, mondjuk erős magán-állami konszenzus kell hozzáTehát effektíve csőd az már most is van Görögországban, de meg lehet azt oldani, hogy ezt ne kelljen kimondani, és elkerülhessük a bank-run/Lehman jellegű pánikot. Nyilván persze ki kellene jelenteni, hogy ez irgumburgum egyszeri eset, és a többiek továbbra is fizetik az adósságaikat plusz ha felmenne a hozamszint más országok esetében akkor az ECB korlátlan mennyiségben vesz a kötvényeikből.

És ha már bankok: a bank bonyolult üzem, legalább annyira hitre és rugalmas számvitelre épül, mint valóságra. A magyar bankok esetében szerintem azt fontos megérteni, hogy a könyv szerinti érték és a nyereség meglehetősen rugalmas dolgok, mindig a szabályozástól és a várható jövőbeli tényezőktől függ. Szerintem jó esélye van annak, hogy miután a mostani végtörlesztéses körből sokan kimaradtak plusz sokan kerülhetnek bajba ha tovább gyengül a forint, így szinte bizonyos hogy lesznek további mentőkörök, amelyeket a bankok fognak megfizetni. Hogy ez mennyibe fog kerülni azt ember nem mondja meg, így az hogy most mennyi mondjuk az FHB vagy OTP P/E-je vagy P/BV-je szinte semmit nem árul el arról, hogy érdemes-e megvenni.  

http://www.zsiday.hu/blog/cs%C5%91d-meg-nem-g%C3%B6r%C3%B6g-megold%C3%A1s