Cseh koronát vegyünk inkább?

Minden jel szerint rövid időn belül erősödni fog a cseh korona, bár a várhatóan negatívba forduló alapkamat ezt a folyamatot egyelőre visszafoghatja. Az ING bank közép-európai vezető közgazdásza és devizastratégája, a prágai Jakub Seidler azt mondja az Alapblog.hu-nak, hogy szerinte 2017 második negyedévében a cseh jegybank mindenképpen kénytelen lesz szabadjára engedni a koronát, s felszámolja a felértékelési nyomásnak három éven át mesterségesen gátat vető árfolyamplafont. Az interjúból kitűnik, hogy Csehország gazdasága elképesztően jól teljesített tavaly, az idei lassuló tempót jövőre egy erőteljesebb ütem válthatja fel.

Zentai Péter: A kis közép-kelet-európai országok szeretik, ha gyenge a devizájuk. Nem aggódnak a cseh döntéshozók, hogy súlyos versenyhátrányba kerülnek, ha hagyják, hogy a piac felértékelje a koronát?
Jakub Seidler: Most már megtehetjük. A túlzottan gyenge korona vált időközben ugyanis a nagyobb bajjá. Amikor három évvel ezelőtt a Cseh Nemzeti Bank elhatározta, hogy „kerül, amibe kerül”, de mindenképpen ellenáll a koronára nehezedő felértékelődési nyomásnak (27 koronás plafonban határozták meg az euró maximális árfolyamát), akkor a jegybankot kizárólag az vezette, hogy ne engedje a gazdaság deflációs spirálba keveredését, s hogy megpróbáljon inflációt serkenteni. Ebben az országban 2012 óta tulajdonképpen nulla szinten van az alapkamat, sőt, hamarosan akár negatívba fordulhat. A jegybank gigantikus euróvásárlásai és a nulla, esetleg mínusz kamat együttese (a korona árfolyamának lenyomása érdekében) mára mintha kezdené meghozni a gyümölcsét, a cseh gazdaság lassan túlfűtötté válhat.

Ön mikorra várja az árfolyamplafon felszámolását?
A jegybank kommunikációja szerint 2017 második negyedéve előtt semmiképpen sem.

Hisz a jegybanki kommunikációknak? Nem is olyan régen a svájci központi bank elnöke is esküdözött, hogy belátható időn belül nem oldják fel a frank és az euró közötti köteléket. Néhány nap elteltével azonban mégis megtették…
Kitűnő példa ez arra, hogy bizony sehol, így nálunk sem szabad mérget venni arra, amit a jegybankárok mondanak. Mindazonáltal saját szakmai véleményem az, hogy a Cseh Nemzeti Bank lépéskényszerbe került, így legkésőbb a jövő év második negyedévében tényleg eltörlik a plafont, a jegybank véget vet a nem szokványos intervenciós politikának, azt megint a szokásos mederbe tereli, hagyja, hogy a piaci erők érvényesüljenek csupán.

A Cseh Nemzeti Bank egyébként miért nem törekedett rá, hogy az árfolyamalakítással profitot csináljon és az így szerzett pénzzel önálló gazdasági szereplővé váljék?
Egyrészt a Cseh Nemzeti Bank történetében még sosem volt rá példa, hogy profitra tett volna szert. Az elmúlt három évben pláne veszteségeket szenvedett a korona felértékelődésének megakadályozását célzó intervencióival. Ha mégis profitot csinált volna vagy ez a jövőben megtörténne, akkor – mint mindenütt – a hasznot köteles befizetni az állami költségvetésbe. Svájcban például az elmúlt években a jegybank a hatalmas hasznaiból származó frankmilliárdokkal a kantonok költségvetését kellett, hogy gazdagítsa. Ez a rend minden piacgazdaságban.

Miben mutatkozik meg, hogy a cseh nemzetgazdaság hamarosan túlfűtötté válhat?
Tavaly 4,6 százalékos volt a GDP-növekedésünk, de az egy egészen kivételes évnek bizonyult, ugyanis példátlanul nagy beruházások indultak be az EU támogatásával. Idén lassult az ütem: 2016-ban 2,5-2,6 százalékkal, 2017-ben pedig csaknem 3 százalékkal számolhatunk reálisan. Ezek a várt növekedési adatok már fenntartható, folyamatos fejlődésről tanúskodnak. Eközben sikerült elérni a kétszázalékos inflációs célt, óriási az ingatlanboom, a reálbérek szintén komoly növekedésnek indultak, történelmi mélyponton a munkanélküliség. A Cseh Köztársaságban most először vált abszolút pozitívvá a fizetési mérleg, az államháztartás adósságállománya a GDP 40 százaléka alá süllyedt (Magyarországon ez 75 százalék körül mozog).

Mi az igazság abból, hogy a cseh kormány amolyan büntető adók kirovását tervezi túlzottan jól kereső, profitjának jelentős részét haza exportáló külföldi nagyvállalatokkal szemben?
Ez nem a kormány, hanem a miniszterelnök szociáldemokrata pártjának a terve, amit a hamarosan esedékes választások előtt dobott be, feltételezve, hogy így szavazatokat szerezhet. Ebből azonban aligha lesz bármi is, mert a többi koalíciós partner, különösen a választások várható győztese, Babis pénzügyminiszter liberális gazdaságpolitikát hirdető pártja elveti az ilyen, a külföldi tőkét elijesztő, a cseh gazdaság kiszámíthatóságát veszélyeztető javaslatokat.