Defláció? Milyen defláció?

Korábban már írtam arról, hogy szerintem erősen félrevezető az, hogy az európai és magyar inflációs adatok nem vagy csak alig tartalmazzák a lakásárak és lakbérleti díjak változását, miközben ennek számos hatása van, akár a vagyonhatásra gondolunk, akár a lakhatáson felüli elkölthető jövedelmek mennyiségére, vagy az ingatlanárak más árakra való hatására. Nem véletlen, hogy az amerikai adatok, mind a PCE, mind a CPI, 15-30% közötti súllyal szerepeltetik valamilyen módon a lakásárak/lakbérek alakulását, hiszen mindannyiunk tapasztalata, hogy a megélhetés egyik legfontosabb kiadási csoportja ez, még akkor is, ha nem feltétlenül minden hónapban (bérleti díj formájában), hanem a legtöbbek számára időnkénti lökésekben (lakásvásárlás, költözés) érzékelhető, de akkor nagyon. Azt gondolom, hogy az ingatlanárakat – sőt a jelentős részvényesi kultúrával rendelkező országokban a részvényárakat – is tartalmazó inflációs mutatók jobban kifejezik a gazdaság valós ciklikus helyzetét, és talán a jegybanki politika számára is relevánsabbak, mint a jelenlegi mutatók.

Elkészítettem egy szándékoltan túlegyszerűsített „inflációs” indexet a fenti gondolatmenet kapcsán. 25%-os súllyal szerepeltettem az FHB lakásárindex éves változását, és 75% súllyal a KSH éves inflációs adatait. Az eredmény az alábbi képen látható, piros vonallal a hivatalos inflációs adatok, kékkel a lakásárakat is tartalmazó infláció.

Forrás: KSH, FGB

Forrás: KSH, FGB

 

Azt láthatjuk ezen, hogy a 2013-as rövid epizódot kivéve nem volt valójában defláció, sőt, 2015-ben a válság óta nem látott magas értékre ugrott a lakásárakat is magában foglaló inflációs mutató: 4,4%, szemben a hivatalos mínusz 0,1%-kal. Ez egyébként sokkal inkább összhangban van a reálgazdasági szereplők tapasztalataival, akik azt látják, hogy Magyarország egy egyre inkább túlfűtött, inkább ciklusközepi-végi, munkaerőhiányos gazdaság képét mutatja, ahol a képzett, alkalmas dolgozók hiánya miatt a 2000-es évek eleje, közepe óta nem látott reálbérnövekedés zajlik, és egyelőre úgy tűnik, hogy ez egyre gyorsulni fog; nagyon valószínű, hogy a következő években éves 10% feletti bérnövekedés lesz idehaza. A magyar gazdaságban nem defláció van, hanem már most is pörög fel az infláció (amit a fenti grafikon is jól mutat), és amikor az egyre gyorsuló bérinfláció átgyűrűzik az árak szintjére – ennek hosszáról lehet vitatkozni, de elég valószínűtlen hogy ne történne meg –, akkor nagyon gyorsan meglóduló árakra számíthatunk.

 

www.zsiday.hu