ápr.
17
2013

Devizák

A devizák egymáshoz viszonyított árfolyamát – sok egyében kívül – elsősorban a monetáris politika befolyásolja. Nevezetesen elsőrendű fontosságú a kamatszint, a várható kamatszint, a kamatszint változása, és a várható kamatszint változására vonatkozó várakozások változása. Mivel a fejlett világban gyakorlatilag mindenhol nulla a kamatszint (tehát ebben nincs különbség), így a nagy devizák árfolyamát elsősorban az addicionális, unortodox monetáris stimulusok (köznyelven pénznyomtatás) határozza meg.

Jól látható, hogy az elmúlt hetek-hónapok mozgását is ez alakította. Ebben a versenyben első helyen vannak a japánok, akik heveny printingitisben szenvednek: gyakorlatilag azt deklarálták, hogy annyi pénzt nyomtatnak, amennyit csak kell, hogy kirántsák a gazdaságot a deflációból. Márpedig ehhez bőven kell nyomtatni. Ennek megfelelően a jen óriásit gyengült mindennel szemben. A második helyen vannak az amerikaiak, ahol immár – steady as she goes – stabilan nyomtatják a szükséges pénzeket, amikor a gazdaság akár csak egyet is döccen. A britek is nagy nyomtatók, ráadásul valami miatt az érkező, kanadai jegybankelnöktől még több unortodoxiát várnak, s ennek megfelelően idén sokat gyengült a font is. A kakukktojás a bundesbanki kőkemény ortodoxia oltárán majdhogynem Európát is feláldozni képes, mondhatni begyepesedett ECB. Európában, a nagy jegybankokra példátlan módon, a jegybank mérlegfőösszege nem nő, hanem csökken. Az ECB a recesszió közepén valójában megszorít. Ez egyfelől szerintem butaság, másfelől viszont ez adja az euró erejét. Azt lehet látni, hogy az euró meglehetősen erős, és úgy tűnik ismét erősödő pályára kapcsolt. Az euró-kereskedés főszabály alapján tehát úgy alakul, hogy a közös pénz felértékelődő trendben van, mivel a monetáris politika mindenki máshoz képest szigorú,megszigorító, miközben az időnkénti európai aggodalmakra (olasz választás, ciprusi gazdasági atomcsapás, stb.) időlegesen begyengül az euró az ijedelem hatására, de aztán talpraáll.

Magyarországon ebből a szempontból jól látható, hogy mi a helyzet: a jegybank tavaly nyár óta elindította a kamatcsökkentést, és nem meglepő módon kedvenc pénzünk a 270-80-as sávból ennek megfelelően (hiszen folyamatosan, és nagymértékben csökkent a kamatmkülönbözet) gyengülni tudott, egészen 300 környékéig (euróval szemben). Ebben szerepet játszott a várható unortodoxiára vonatkozó várakozások beépülése is. Most, látván, hogy a jegybanki unortodoxia nem is olyan nagy, ezek a várakozások árazódnak ki, ezért erősödik ismét a forint. Azonban, mivel a jövőben várhatóan tovább folytatódik a kamatvagdosás, és ha sikeres lesz a magyar mini-QE, akkor nyilván lesz folytatása is, így a forint erősödése valószínűleg időleges. Ha szerencsénk van, akkor a nyári turistaszezont kihúzhatjuk egy stabilabb, erősebb forinttal, de azután véleményem szerint ismét inkább 300 körül, vagy afelett lesz az árfolyam a fent leírtak miatt.

Valójában a devizaárfolyamokat teljesen érthető, logikus folyamatok mozgatják, a relatív monetáris változások, és arra vonatkozó várakozások (változása) irányítja jelenleg ezeket a piacokat. Csodák nincsenek itt sem…  

 

Forrás: zsiday.hu