Drágul a kaja, nem kell a deflációs para

2014 januári mélypontja óta a leginkább követett és legnagyobb forgalmú tőzsdén kereskedett mezőgazdasági termékeket tartalmazó befektetési alap, a DBA másfél éves csúcsra száguldott, több, mint 20%-ot emelkedve röpke negyedév alatt. Ha a legfontosabb termékeket nézzük, azt látjuk, hogy 20%-ot emelkedett a kukorica, 30%-ot a búza, 20%-ot a cukor, 30%-ot a disznó ára, a kávé pedig duplázódott az év eleji mélypontokhoz képest!

Természetesen nem azonnal és direkt módon, de ez a hatás jelentkezni fog az inflációs mutatókban is. Minél fejlettebb egy ország, annál kisebb a súlya az inflációs kosárban a kevéssé feldolgozott élelmiszereknek, de ennek ellenére az alapvető élelmiszerek árának hirtelen, és általános drágulása valószínűleg szépen át fog gyűrűzni a feldolgozott élelmiszerek árába is. Az elmúlt egy évben Európában komoly deflációs félelem alakult ki, de egyelőre azt láthatjuk ,(epp.eurostat.ec.europa.eu) hogy elsősorban az energiaárak csökkenése vitte le az infláció ütemét, a szolgáltatások ára továbbra sem árulkodik valódi deflációs nyomásról. Az infláció pedig egyébként is késleltetett mutató, recessziók után még gyakran sokáig alacsony. Európában az ECB-nek egy feladata van csak: a bankrendszer stabilitásának, likviditásának és hitelezési hajlandóságának támogatása. Nagy növekedés nem lesz, de a következő 1-2 évben nyugodt, lassú javulás várható.

Japánban ennél sokkal rosszabb a helyzet, mivel hiába kérlelte a miniszterelnök a vállalatokat, nem nagyon emeltek nominálisan béreket (asiaconf.com), és így a 3%pontos ÁFA-emelés automatikusan taszajtja vissza recesszióba a szigetországot. Pontosan a fordítottja történik annak, mint nálunk, ahol a kormány egyszeri intézkedésekkel lenullázta az inflációt, de mivel volt nominális bérnövekedés, ezért a reálbérek megugrottak, több maradt az emberek zsebébe, többet tudtak költeni, és ez jól látszik is a hazai kiskereskedelmi statisztikákból. Visszatérve Japánra: azt gondolom, hogy a következő hónapokban megint komoly recessziós félelmek lehetnek, amire majd valami nagyon nagyot kell lépnie a BoJ-nek. Ha megteszi, ismét lejtőre kerülhet a jen, addig azonban valószínűleg nem.

A feltörekvő országokból folyamatosan gyenge hírek fognak jönni: a legyengülő devizáik és az erre reakcióként végrehajtott kamatemelések miatt a hitelkiáramlás drasztikusan zsugorodhat, s ennek következményeként a növekedés is eltűnhet, több recesszióba fog esni.

USA maradhat eközben a legerősebb: minden körülmény adott a nagyon erős gazdasági teljesítményhez: iszonyatosan laza monetáris kondíciók, helyreállt a pénzügyi rendszer, az államkincstár egyre kevésbé szorít meg. Nagy kérdés, hogy az erős növekedés jó hír-e a részvénypiacnak? Könnyen lehet, hogy nem, hiszen ha a vártnál hamarabb valósul meg a kamatemelés, az nagy ijedelmet fog okozni, és nem csak náluk, hanem az egész világon, ahol már a nyúlfarknyi hozamokra is kiéhezetten vadásznak a befektetők (jó példa erre a görög kötvények esete: 2012 nyarán 15 cent környékén simán lehetett vásárolni őket, most 70 centen veszik a 20-évest, és csak idén(!!!) közel 40%-ot emelkedett az árfolyama). Az 1-centesek úthenger előtti szedegetéséből könnyen kilapított kéz lehet…

Magyarországon minden szép és jó természetesen. Mondjuk szerintem jövőre simán meglesz a 3% infláció, érdekes lesz, hogy miként fognak reagálni majd a megtakarítók, amikor rájönnek hogy a bank/állampapír befektetéseik reálhozama negatív. Nagyon meglepõdnék, ha nem kezdenék el keresni az alternatív termékeket, amelyekkel valami kis reálhozamot ki tudnak csiholni a rendszerbõl (pl. Prémium Államkötvény, ingatlan, abszolút hozamú alapok, stb.)

Konklúzió: Az infláció tehát nem halott, viszont hogy pontosan mit kellene csinálni a piacokon arról fogalmam sincs.
www.zsiday.hu