ECB, Fitch

Az ECB negatív kamatot vezetett be, és végszükség esetére előkészíti az eszközvásárlásokat (pénznyomtatás), hogy  derékba törje a defláció démonát. Persze az inflációs mutatók késleltetett indikátorok, és semmi mást nem mutat az alacsony  európai infláció (egyes országokban, pl. Görögország valódi defláció) mint hogy recesszió VOLT Európában. Minél mélyebb volt a recesszió, annál nagyobb volt az infláció csökkenése. Az európaiak maguknak ba rontották el persze: prociklikus fiskális politikával (megszorítottak 2011-13 között ami az egyébként is gyenge gazdaságot recesszióba taszajtotta) és szintén prociklikus banki szabályozással (akkor kényszerítették rá a bankokat a hitelek visszaszívására amikor már recesszióba került a gazdaság, ami ráerősített a recesszióra). Vegyük még ehhez hozzá az EU-n belüli széthúzást és az ECB vonakodását, hogy bevállalja a valódi központi bank szerepét, és kész csoda, hogy nem lett az egészből egy hatalmas gazdasági összeomlás. Amit el lehetett rontani azt nagyjából elrontották. Válságkezelésbõl kettes alá. Most pedig  – eső után köpönyeg – az ECB próbál valamit tenni, hogy a (részben általa is) előállított problématengert eltakarítsa. Valójában egyet tehet: leértékeli az eurót, és ezáltal inflációt generál. Ez azonban nem könnyű feladat, mivel a nagy folyó fizetési mérleg többlet miatt az euró folyamatos felértékelődési nyomás alatt van. Valószínűleg nem lesz addig tartós esés az euróárfolyamában, amíg a dollárkamatok/hozamok el nem kezdenek trendszerűen emelkedni, azaz amíg a Fed rá nem szánja magát/rá nem kényszerül a kamatemelésre.

Fitch-téma

Mikor tegnap megkérdezték, hogy mikor javít rajtunk a Fitch, mennyit, és mit csinál majd a többi hitelminősítő, akkor azt mondtam, hogy nem tudom, nem érdekel, és nincs jelentősége. A hitelminősítők teljes alkalmatlanságukat bebizonyították az elmúlt jó pár évben, besorolásaik figyelése piaci szereplők számára nem jelent hozzáadott értéket, hacsak kontrariánus szempontból nem: akit leminősítenek, azt el lehet kezdeni nézni, hátha olcsóvá válik az indexkövető alapok eladásai miatt. A magyar besorolás “bóvli” bár, de jó ideje tudjuk, hogy a hazai kötvénypiaci fundamentumokkal nincs baj: a költségvetés kiegyensúlyozott,a folyó fizetési mérleg pozitív, az adósság szintje várhatóan stabilizálódik, sőt ahogy beindul a növekedés lejjebb megy majd. Teljesen természetes, hogy bóvli ide vagy oda a magyar kötvényhozamok óriási testek az elmúlt 2 évben: a 10-éves magyar állampapírok hozama bőven 5% alatt van: ilyet még sosem láttunk eddig. Összefoglalva: a hitelminősítők haszna befektetési szempontból nulla. Nem a farok csóválja a kutyát, hanem fordítva…

Global macro:

Szerintem Ázsiában/feltörekvőkben lassulás, Európában lassú talpra állás, USA-ban gyors fellendülés várható. Lesz amerikai kamatemelés, de lehet, hogy előtte még megijedünk egy kicsit Ázsia gyengélkedésétől. Az európai részvények olcsók, de jó belépési pont nem látszik, a kínai részvények is olcsók, de a hitelszűkülés miatt ott még fennmaradhat a szenvedés. Az európai kötvényhozamok tartósan alacsonyak lehetnek, a dollár 1-2 éves távon felértékelődhet mindennel szemben, a magyar gazdaság pedig szintén tartós növekedő pályára kerülhetett, ami alátámasztást ad az autoriter államkapitalizmusnak.

www.zsiday.hu