Egészen új fenyegetéssel áll szemben a globális gazdaság

Az ember könnyen felkapja a fejét, ha szélsőséges természeti eseményekről van szó, ugyanakkor nem gondolnánk, hogy a legnagyobb kockázatokat gazdasági szempontból is éppen az emberi tevékenység okozza. Márpedig ma nagyobb okunk van félni a virtuális térben zajló kiberbűnözéstől, a nemzetközi konfliktusoktól vagy éppen a tőzsdei összeomlások hatásától. A legnagyobb fenyegetéssel a városok szembesülhetnek, amelyek a globális GDP nagy részét is adják.

A legnagyobb kockázatokat maga az ember okozza

A népesség 55%-a városokban lakik, és a GDP 80%-át is ezek a gócpontok termelik meg. Ráadásul néhány évtized alatt odáig juthatunk el, hogy a városokban horgonyozzon le a népesség több mint 80%-a. Tehát a városok gazdasági erejét korántsem szabad lebecsülni, főleg, hogy a jövőben egyre inkább az okosvárosok létrejötte lesz jellemző, ahol minden egyre inkább össze lesz kötve a technika által (a forgalom, az épületek, okoseszközök).

Éppen ezért a Lloyd’s biztosító is a városok, mint fontos központok gazdasági kockázatait vizsgálta meg a Cambridge Egyetemmel folytatott közös kutatás során (City Risk index). 22 fő fenyegetési tényezőt azonosítottak, amely hatással lehet a városok gazdasági teljesítményére (általuk GDP at risknek hívott mutató mutatja a fenyegetésből származó potenciális károkat) és ezek között leginkább olyan tényezők jelentek meg, amik közvetlenül az embertől függnek. Gondolhatunk itt olyanra, mint a kiberbűnözés, a geopolitikai bizonytalanságok és konfliktusok, vagy a tőzsdei összeomlások okozta károk.

A kutatás a világ 279 legnagyobb városára terjed ki, amelyek összesítve mintegy 35,4 ezer milliárd dollár GDP-t termelnek meg. Ehhez tegyük hozzá, hogy a modellbecslések szerint 546 milliárd dollár lehet az a kár, amit az egyes kockázati tényezők okozhatnak az elkövetkező időszakban. Ebből a természeti katasztrófák mintegy 226,4 milliárd dollárt, míg az ember okozta kockázatok 320 milliárd dollárt hasítanak ki. Tehát a gazdasági teljesítményt övező kockázatok mintegy 70%-át az emberi tevékenység számlájára lehet írni a Lloyd’s szerint.

Egyébként a lista élére a tőzsdei összeomlások kockázata került, ami mintegy 103 milliárd dolláros fenyegetést jelent a GDP-re nézve, ezt követik a geopolitikai kockázatok 80 milliárd dollárral. A trópusi viharok a potenciális 62 milliárdos kár alapján a harmadik helyre jöttek fel. A top 10 gazdasági kockázat között még olyan tényezők fordulnak elő, mint a járványok, az államcsőd, az áradások, a földrengések vagy éppen az árupiaci sokkok.

Már régóta lehet hallani arról, hogy a kiberbűnözés egy olyan tényező, amivel egyre nagyobb mértékben számolni kell. A Lloyd’s néhány évvel ezelőtti összesítésében például fel sem tűnik, de valószínűleg a következő időszakban globális szinten is ez fog a lista élére ugrani. Nem véletlen, hogy egy ideje már külön elérhetők a kiberkockázatok kiküszöbölésére szolgáló biztosítások is a piacon. Ez a fajta védelem főként a tavalyi zsarolóvírus botrány kirobbanása után került fókuszba és úgy néz ki, hogy a cégek részéről is egyre nagyobb igény van rá.

A felmérés szerint a kockázatok nagyobb része néhány régióban koncentrálódik, elsősorban a 10 legnagyobb városban, amely minden évben 127 milliárdos potenciális gazdasági veszteséggel szembesülhet. Ez a megállapítás tükrözi a gazdaság fokozódó koncentrációját az egyes földrajzi régiókban, és ezáltal a globális gazdaság sebezhetőségét a romboló eseményekkel szemben.

A jelenlegi helyzetben Tokió az a város, amelyet a legnagyobb kockázatok övezik, ami elsősorban Észak-Korea közelségének és egy esetleges konfliktusnak tudható be. A második helyen egy másik megapolisz, New York áll, ahol a tőzsdei összeomlás jelent óriási kockázatot, mintegy 15 milliárd dolláros potenciális veszteséget jelentve. Harmadik helyen, a becslések szerint 13,27 milliárd dolláros kockázattal Manila áll, amit a trópusi viharok veszélyeztetnek. Isztambul, Los Angeles, Sanghaj és London szintén a top 10-ben van az ember okozta vagy természeti eredetű kockázatok terén.