47750188 - vector transparent sand hourglass isolated on white background. simple and elegant sand-glass timer. sand clock icon 3d illustration

Egy olyan erőforrásból van nagy hiány, amire nem is gondolnánk

Amellett, hogy a világ építőipara számos célból igényli ezt a nyersanyagot, fontos szerep jut neki a palamezőkön is. Nem más ez, mint a homok, amiből ugyan még nagy mennyiség áll a rendelkezésünkre, de rohamos léptékben fogy. Emellett most a palaolaj-termelők is egy nehezebb helyzetbe kerülnek a homokhiány következtében, miután éppen hogy vissza tudtak térni a piacra az éveken át tartó alacsony olajár után.

Nem is gondolnánk, hogy a globális gazdaságok nagy része még ma is függni tud egy olyan nyersanyagtól, mint a homok. Márpedig az ENSZ 2014-es tanulmánya szerint a sóderrel együtt a homok a legnagyobb kitermelés alatt álló nyersanyag: ezek adják az évente kibányászott nyersanyagok körülbelül 85 százalékát. Ráadásul a víz után ez a második legkeresettebb erőforrás is.

Természetesen ebből a nyersanyagból a legtöbbet az építőipar használja fel, de emellett fontos szerepet tölt be többek közt az elektronikai iparban vagy az üveggyártásban. Ugyanakkor például az amerikai palagáz- és palaolaj-termelők is a vízzel és vegyszerekkel kevert homokot használják az energiahordozók felszínre hozása során.

Az ázsiai kereslet is felhajtotta a homok árát

Amerikában a növekvő igények miatt 40 dollár körül tart a homok ára tonnánként úgy, hogy 2016 második felében még kb. 15-20 dolláros szinten tartózkodott. Ugyan más okokból, de a világ több pontján is hasonló folyamat zajlik le, ami számos országban emeli a nyersanyag árát.

A 2008-as válság után a világ nyugati felében az építőipar korántsem volt olyan formában, hogy nagy keresletet támasszon a nyersanyagok iránt, viszont az ázsiai kontinensen egészen más volt a helyzet. A Freedonia becslései szerint a tavaly kitermelt 13,7 milliárd tonna homok mintegy 70%-a Ázsiában került felhasználásra. Nem meglepő módon ennek felét az igen élénk építőipari aktivitást mutató Kína használta fel, ahol a kormány becslései alapján 2011 és 2015 között csaknem 3,25 millió ház és 4,5 millió kilométer út épült.

Léteznek azonban más, az építőiparhoz közvetetten köthető hasznosítási módok is, ahol szerepet nyer a homok, például néhány ország a szűkös területét a tengerek rovására történő terjeszkedéssel érte el. Elég csak Szingapúrra gondolni, ami 1965 óta mintegy 20%-kal növelte a területét, de Kína és Japán is számos mesterséges szigetet hozott már létre.

Pontosan ezért tűnhet úgy, hogy a homok bőségesen rendelkezésre áll, azonban a fokozott használat mellett egyre inkább szűkülnek a készletek. Hiába áll rendelkezésre például a sivatagi homokból sok, mert az építkezési célra vagy olajkitermelésre alkalmatlan. A nyersanyag értékéhez képest magas szállítási költségek pedig könnyen gazdaságtalanná teszik a távoli lokációkba történő felhasználást (ennek ellenére például Szingapúr és olyan sivatagi országok is, mint Dubai vagy Katar előszeretettel importálják Ausztráliából). Emellett több ország már problémákkal küszködik a környezetkárosítás (eltűnő tengerpartok és tavak) és a kimerülő készletek miatt, így már évekkel ezelőtt szigorúbb szabályozást vetettek ki az exportra és kitermelésre egyaránt.

Ugyanakkor sok országban megy a hajsza is a meglévő készletek után és szabályos bűnözőhálózatok épültek ki a homok kereskedelme körül. Például Indiában már komoly, 2,3 milliárdos forgalmat lebonyolító illegális piac működik, ami az élénk helyi kereslet és a közeli országok (például Kína) kereslete miatt különösen nyereséges.

Az olajtermelők is szorongatott helyzetben vannak

Az olaj árának felfelé kapaszkodásával egyre több palaolaj-termelő is visszatért a piacra, akik a felszínre hozott energiahordozók mennyiségét is csúcsra próbálják járatni. Azonban egyre több amerikai olajtermelőnek is egyre nagyobb nehézséget okoz a homok elérése, pedig az fontos szerepet tölt be a palaolaj kinyerésében (a kifúrt résekbe homokot szivattyúznak, amivel így az olaj vagy a gáz kitermelhetővé válik).

A termelők azzal szembesülnek, hogy a palaolaj kinyerésében felhasznált több ezer tonna homok árának növekedése egyre erodálja a nyereséget. Többen már a homok jövőbeli kínálata felől is aggódnak, miután az alacsony olajárak már a közelmúltban megnehezítették a palamezőkön való termelést. A becslések szerint a homokhiány tartós lehet a következő években is, ráadásul jövőre 120 millió tonnát is igényelhet a piac, ami a duplája a 2014-es keresletnek, amikor csúcsra futott a palaolaj termelése.

Az amerikai piacon ezzel egyidejűleg a szállítmányozó iparág is fellendülőben van, mivel valahogy el is kell juttatni a homokot a palamezőkre, ami gyakran több ezer kilométeres távolságról érkezik az iparág különös igényei miatt. Természetesen a növekvő kereslet még a fuvarok költségét is megemeli.

A homok a palaolajtermelők teljes költségének 5-7 százalékáért felelt tavaly, azonban idén ez az arány már magasabb lehet. Ráadásul a becslések szerint a legnagyobb palaolaj mezők évről évre 30%-kal is több homokot igényelnek.