jún.
18
2018

Egyre inkább globálissá válik a szabadúszók világa?

A globális munkaerőpiacon az elmúlt években már gyökeres változásokat hozott a gig economy, a szabadúszó munkavállalás elterjedése. Világszerte a munkavállalók mintegy harmada kötetlen módon keresi a kenyerét, egyelőre természetesen leginkább a fejlett országokban erős a tendencia. A folyamatok megtorpanása az elkövetkező években sem várható, sőt akár a teljes munkaerőpiacon belül 50%-ot is elérhet a szabadúszók aránya.

Sokak számára ismerős lehet a gig economy, vagy annak a legtöbbször használt magyar elnevezése: a hakni gazdaság. Nagyon röviden kifejezve arról van szó, hogy a munkavállalás azon módja van elterjedőben, amikor nem egyetlen cég mellett kötelezik el magukat az emberek, hanem szabadúszóként keresik a kenyerüket. Ez gyakorlatilag rugalmas, részmunkaidőben végzett munkavállalást jelent, amikor egy időben akár több munkával is rendelkezik.

Ez együtt jár azzal is, hogy a munkavállaló függetlenné válik, és a keresete a saját szabad kapacitásaitól és időbeosztásától függ. További motiváció lehet az is, hogy így adott esetben nagyobb bevétel érhető el és javulhat a munkával való megelégedettség is.

Nézzünk néhány számadatot! A becslések szerint a globális munkaerő mintegy harmadát teszik ki a szabadúszóként dolgozók. Az Egyesült Királyságban, Franciaországban vagy éppen Hollandiában a szabadúszó munkavállalók számának növekedése lekörözte a teljes foglalkoztatás növekedését. Az EU 28 országában a szabadúszók száma 2000 és 2014 között megduplázódott, közel 9 millióra nőtt, amivel gyakorlatilag a leggyorsabban növekedő csoportnak számít az EU-s munkaerőpiacon. Emellett az USA-ban is gyors volt ennek a munkavállalási formának a növekedése, aktuálisan a munkaképes korú lakosság 35%-a szabadúszó, ugyanakkor 2027-re ez az arány 50% közelébe is érhet.

Mindehhez hozzájárulnak a demográfiai változások, vagy éppen a technológiai változások, valamint a közösségi gazdaság, amelyek már gyökeres változásokat indítottak el a munkaerőpiacon és várhatóan fent is tartják ezt a trendet.

A digitalizáció fűti a hakni gazdaságot

Ma már nem feltétlenül kell a dolgozónak fizikailag jelen lennie a munkahelyén, nem véletlen, hogy sokan távoli munkavégzéssel otthonról látják el a feladataikat. Lényegében a technológiai fejlődés adja a szabadúszó gazdaság alapját is, hiszen jelenleg a leggyakrabban valamilyen online platform, illetve mobilapplikáció teszi lehetővé a „haknizást”.

Gondoljunk itt például az Uberre, a TaskRabbitre vagy az Airbnb-re, amelyek a közösségi gazdaság (sharing economy) fogalmával is összefonódnak. Jól érezhető, hogy ezeknek a zöme a kereslet és kínálat összekötésére épül, vagyis a munkavállaló valamilyen szolgáltatást közvetít az ügyfél felé.

A másik oldalról a technológiai fejlődésben egy olyan világ felé haladunk, ahol folyamatosan tanulnunk kell ahhoz, hogy a gyorsan változó körülmények között pénzt tudjunk keresni (elég csak az automatizáció, robotizáció hatásaira gondolni). Sok fiatal ma már nem veheti készpénznek, hogy élete során a tanult szakmájában tud dolgozni, számolni kell akár egy teljes pályaváltással is a karrier során. Ez pedig támogatja, hogy egyre többen dolgozzanak szabadúszóként, amellett, hogy folyamatosan képzik magukat.

Változó demográfiai viszonyok

A fejlett gazdaságok társadalma folyamatosan öregszik, ráadásul ehhez hozzátársul az a folyamat is, hogy az emberek egyre tovább élnek. Márpedig az idősebb korosztályok már ma is jelentős számban képviseltetik magukat a szabadúszók között, aminek csak a fokozódására lehet számítani. Főleg, hogy ez a munkavégzés a nyugdíjazás után is munkalehetőséget szolgáltat a kellőképpen rugalmas időbeosztásnak köszönhetően. Vélhetően ennek nagy szerepe lesz az olyan országokban, ahol az állami nyugdíj jelentős csökkenése várható.

Változás a vállalati kultúrában

A vállalatok is egyre inkább azzal szembesülhetnek, hogy bizonyos feladatokat nagyobb arányban végeznek szabadúszók, akik gyakorlatilag csak szerződéses viszonyban állnak velük. Nyilvánvalóan emiatt rugalmasabban kell hozzáállniuk ahhoz, hogy a munkavállaló nincs jelen az irodában és nincs állandó állományban sem.

Ugyanakkor a szabadúszók alkalmazása segít a vállalatoknak abban, hogy csak bizonyos időszakokban bővítsék munkaerő-bázisukat, és a munkaterhek csökkenésével visszatérjenek a normális létszámhoz. Ez jelentős költség-megtakarítást is jelenthet, amellett abban is segíthet a vállalatoknak, hogy hozzáférjenek olyan tehetségek foglalkoztatásához, akik nem biztos, hogy állandó jelleggel dolgoznának a cég kötelékében.