Eho-mentes befektetések

Azok az alapok, amelyek szabályzatuk szerint legalább 80 százaléknyi forint állampapírt tartanak, a jövőben eho-mentes befektetések maradnak. Az egyik magyarországi pénzpiaci alap már meg is kapta a pénzügyi felügyelettől az új kezelési szabályzatra az engedélyt. Több alapnál még a héten beadják a kérelmet a PSZÁF-hoz. Vannak alapkezelők, amelyek nem a meglévő alapjaikat alakítják át, hanem újak indítását tervezik a közterhet elkerülni kívánó befektetőknek.

Jönnek az eho-mentes alapok

Szinte minden nagyobb alapkezelő módosítja egy-két alapja kezelési szabályait annak érdekében, hogy eho-mentessé váljon a konstrukció. Új alapok is a piacra kerülhetnek a közeljövőben a közteher miatt, főleg a pénzpiaci és a kötvényalapok piaca bővülhet, de óvatos vegyes alap is indulhat.

Új befektetési alapok jelenhetnek meg a kamat- és árfolyamnyereségre csütörtöktől kivetett 6 százalékos (egészségügyi hozzájárulás) eho miatt. A közterhet holnaptól kell fizetni azokra a befektetésekre, amelyeket a 16 százalékos kamatadó is sújtott eddig, méghozzá úgy, hogy a mai napig felhalmozott kamat és hozam még eho-mentes, holnaptól viszont már minden meglévő megtakarítás hozama után meg kell fizetni a hozzájárulást. A jogszabályok egy kivételt hagytak: eho-mentes megtakarítás marad a forintban denomimált állampapír, akkor is, ha nem a magyar állam, hanem valamelyik másik, az Európai Gazdasági Térségbe (EGT) tartozó állam bocsátja ki, de ugyanígy élvezik a kedvezményt a befektetési alapok is, ha kezelési szabályzatuk szerint vagyonuk legalább 80 százalékát ilyen értékpapírokban tartják.

Korábban egyetlen olyan hazai befektetési alap sem volt a piacon, amelyik megfelelt ennek a kitételnek, aminek főleg az az oka, hogy nem volt eddig szükség ilyen korlátozásra az alapokban – mondta lapunknak Vízkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöke, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. A korlátozás a szakértők szerint nagyon erős, gyakorlatilag csak forintban denominált magyar állampapírt vásárolhatnak az ilyen alapok, más EGT-tagállam ugyanis aligha valószínű, hogy a mi valutánkban kíván eladósodni. A legnagyobb dilemma ilyen alapok indításánál ezért az, hogy érdemes-e feladni a nagyobb diverzifikáció, a szabadabb vagyonkezelés előnyeit a kedvező adózásért cserébe.

Az eho-mentesség ígérete ugyanakkor komoly marketing- és némi hozamelőnyt is jelenthet, ezért számos alapkezelő döntött máris úgy: a közeljövőben a piacra lép egy vagy több ilyen konstrukcióval. Vannak olyan alapkezelők, amelyek meglévő alapjaik kezelési szabályzatát módosítják vagy tervezik módosítani, így tett például pénzpiaci alapja esetében Pioneer, amely már meg is kapta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyetelének (PSZÁF) jóváhagyását ezzel kapcsolatban. A befektetőknek így most már nem kell izgulniuk, hogy holnaptól kell-e vajon ehót fizetniük a megtakarítás kamatára addig, amíg meg nem érkezik a határozat, ők lehetnek az első olyan befektetésialap-tulajdonosok, aki tartós befektetési számla nélkül is elkerülhetik a közterhet.

Ezen a héten adja be a kérelmét a felügyelethez a CIB Alapkezelő, ők két alapnál is vállalták az eho-mentességhez szükséges korlátozásokat, a pénzpiaci mellett a Kincsem kötvényalap is elköteleződik a magyar állampapírok mellett. „Ezek az alapok döntő többségében eddig is magyar állampapírokat tartottak” – indokolja a döntést Hajdu Egon, az alapkezelő befektetési igazgatója. Hasonló tervek vannak napirenden az Aegon Befektetési Alapkezelőnél is, ahol szintén a pénzpiaci és a belföldi kötvényalap esetében tervezik a kezelési szabályzat módosítását, és a Concorde Alapkezelőnél is gondolkoznak azon, hogy a pénzpiaci és a rövid kötvényalapot eho-mentessé alakítsák át.

Olyan alapkezelők is vannak, amelyek új alapokat indítanak a közterhet viselni nem kívánó befektetőknek. A Pioneernál a már eho-mentessé vált pénzpiaci alap mellett egy rövid kötvényalap felállítását tervezik a közeljövőben, a hosszú kötvényalap esetében ugyanis túlságosan erősnek érezték a korlátozást. „Egy szabadabb befektetési politikával ki lehet termelni azt a veszteséget, amit az eho okoz” – magyarázza Vízkeleti.

Az OTP Alapkezelő úgy döntött, egyetlen meglévő alapjánál sem módosítja a kezelési szabályzatot, inkább újakat dob a piacra. Első körben egy tőkegarantált, klasszikus pénzpiaci alap indítását tervezik, amely hat hónap körüli átlagos futamidejű állampapírokba fektet majd, de bankgarancia is lesz majd a befektetésekre – mondta Gáti László, az alapkezelő marketing és értékesítési igazgatója. Emellett egy óvatos vegyes alapon is gondolkoznak, amely 80 százalékban állampapírokat tart majd, és csak a maradék vagyont teheti más, kockázatosabb eszközökbe. Az új OTP-s alapok várhatóan az ősz folyamán indulnak majd el.

A PEMÁK eho-s maradt, hiába magyar államkötvény

A magyar állampapírok befektetői eho-mentességet élvezhetnek holnaptól a befektetéseik hozamára, de csak akkor, ha forintban denominált értékpapírjuk van. A jogszabály ugyanis az EGT-államok által kizárólag forintban kibocsátott állampapíroknál adott ilyen engedményt, más devizában lévő hitelpapírnál ehózni kell.

A jogalkotó szándéka vélhetően az volt, hogy az EGT-s papírok beengedésével elkerülje a konfliktust az unióval, a devizanem korlátozásával viszont azonnal ki is zárja az eho-mentes körből a külföldi állampapírokat.

Így viszont bekerültek az ehóval sújtott körbe a devizás magyar állampapírok is, köztük a kifejezetten a lakossági befektetőknek szánt Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) is. Az Államadósság Kezelő Központ közlése szerint június végén 1,66 eurónyi PEMÁK volt a piacon, ennek 13,4 százaléka volt kisbefektetőknél. A PEMÁK-állomány nagy többsége hazai intézményi befektetőknél van, a teljes volumenből 83 százalék az arányuk, az inflációt követő eurókötvény 3,6 százaléka van külföldieknél.

Herman Bernadett

Forrás: Világgazdaság – 2013. július 31.