Ehokerülési praktikák

Sarc

Augusztus 1-jétől ehót kell fizetni a kamatjövedelmek után. Az állampapír és az állampapíralapok mentességet kaptak, és azok a megtakarítások is megúszták az ehózást, amelyek korábban kamatadó-mentességet élveztek.

Újabb sarcot vetettek ki a megtakarítókra: augusztus 1-jétől a betétek kamatát és az értékpapírok hozamát 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) is terheli a 16 százalékos kamatadón felül. Az általános kamatszint ugyanakkor rekordalacsony szinten áll, az alapkamat lapzártánkkor mindössze 3,8 százalékos volt, a legfrissebb jegybanki statisztikák alapján pedig a bankok már 3,5 százalékos kamatot sem fizettek a lekötött betétekre.

Kibúvó viszont van, nem kell megfizetni a közterhet például azokra az állampapírokra, amelyeket valamelyik EGT-ország bocsát ki forintban. Ez persze igazából azt jelenti, hogy egyedül csak a magyar állampapírok élvezik a mentességet, hiszen más európai ország valószínűleg nem készül forintkibocsátásra. A kitétel ugyanakkor kizárta az ehomentes körből a devizás magyar állampapírokat is, így aki például az elmúlt hónapokban Prémium Euró Magyar Államkötvényt (PEMÁK) vásárolt, kénytelen megfizetni az új közterhet.

Átalakuló alapok

A forintos állampapírokkal viszont olyannyira megengedővé vált a törvény, hogy nemcsak a közvetlen, de a közvetett befektetésekre is megadta az ehomentességet. Azok a befektetési alapok is kedvezményesen kamatoznak, amelyeknek a szabályzata rendelkezik arról, hogy a portfóliójukban legalább 80 százalékban EGT-tagállam által kibocsátott forintállampapírt tartanak. Olyan befektetési alap, amelynek a szabályzata rendelkezett erről, július végéig nem volt a hazai piacon, amikor azonban elfogadta a parlament az új sarcot, a hazai alapkezelők gőzerővel elkezdtek dolgozni az ilyen termékek létrehozásán.

Számos alapkezelő döntött úgy, hogy meglévő befektetési alapjait alakítja át. Ez a megoldás sok cégnél kézenfekvő volt, hiszen eleve szerepelt a kínálatukban hazai kötvényalap, vagy olyan pénzpiaci alap, amely elsősorban állampapírokat tartott. A jogszabályváltozásra leggyorsabban reagáló alapkezelők között találjuk a Pioneert, amelynek magyar pénzpiaci alapja már augusztus 1-je előtt megfelelt a kritériumoknak, így a befektetői azóta sem fizetik az ehót a kamatok után.

Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő három alapját is ehomentessé tette, így történt ez az egyik pénzpiaci, egy belföldi kötvényalap és az Ózon fantázianevű éves tőkevédett befektetési alap esetében is. Szintén ehomentesen fektethetnek be a befektetők a Concorde Alapkezelő pénzpiaci alapjába. Az MKB Alapkezelőnél egy rövid és egy hosszabb kötvényalap szabályzatát módosították úgy, hogy befektetői megkaphassák a kedvezményt, a Generalinál a Cash pénzpiaci alappal jártak el hasonlóképpen.

Újak indulnak

Meglévő alapjain nem módosít, hanem teljesen új alapot indít az OTP Alapkezelő: a Prémium Tőkegarantált Pénzpiaci Alap jegyzése szeptemberben rajtolt. A konstrukció az alapkezelő közlése szerint klasszikus pénzpiaci alap, tehát valamivel magasabb hozammal kecsegtet, mint a likviditási alapok, igaz, a kockázata is magasabb. Szeptember 9-én indult a Pioneer új, ehomentes kötvényalapjának a jegyzése, amely a pénzpiaci alapoknál hosszabb, a klasszikus kötvényalapoknál viszont rövidebb átlagos futamidejű állampapírokat tart majd. Szintén még szeptemberben indult egy új alap a K&H-nál az ehomentes megtakarítást keresőknek K&H állampapír alap néven.

Az Ersténél is úgy látják, van ügyféligény az ehomentes befektetési alapokra, így még az ősszel az Erste Alapkezelő is tervbe vette ilyen pénzpiaci alap indítását. Kicsit később – jövő januárban –, de a Budapest Alapkezelőnél is tervezik egy ilyen alap indítását, és az Allianz Alapkezelőnél is foglalkoznak a kérdéssel.

Nem mindenáron

Bár kézenfekvőnek tűnhet a kötvényalapok átalakítása ehomentessé, több alapkezelő döntött úgy, hogy a hosszabb kötvényalapoknál nem vállalja a kedvezményhez szükséges kötöttségeket. Az indok: ha a portfóliómenedzsernek nagyobb szabadságot adnak, az a tudása révén egy hosszabb lejáratú eszközöket tartó, kicsit magasabb kockázatú alapnál már képes kompenzálni a magasabb hozamok révén az ehomentességgel elérhető plusznyereséget.

A Concorde Alapkezelő például úgy nyilatkozott: elvük az, hogy adminisztratív szempontokat sosem rendelnek alá befektetési döntéseknek, ezért a pénzpiacin kívül nem alakították át egyik alapjukat sem. Az OTP Alapkezelő sem módosította sem az Optima rövid kötvényalapját, sem a Maxima hosszú kötvényalapját ehomentessé.

Tartósan is lehet

Egy másik módszer, amellyel el lehet kerülni az új közterhet, a tartós befektetési számla (TBSZ). Azok, akik még augusztus 1-je előtt nyitottak ilyet valamelyik pénzügyi szolgáltatónál, az idén betett pénzükre megkapják a kedvezményt, bármikor is veszik ki a TBSZ-ről megtakarítást. Azok, akik viszont csak később nyitottak ilyen számlát, már csak akkor vehetik fel róla ehomentes kamattal a pénzüket, ha a gyűjtőévet követően kivárnak három évet, vagyis legkorábban 2017-ben. Ekkor viszont nemcsak az ehótól szabadulnak meg, de a kamatadóból is kedvezményt kapnak, 16 helyett csak 10 százalékot kell fizetniük. 2019-től pedig már teljesen adó- és ehomentesen vehetik fel a kamatokat a számláról.

Mivel számos bank a tartós befektetési számlákat ajánlotta azoknak az ügyfeleknek, akik el akarták kerülni az ehót, az idei év komoly felfutást hozhat a TBSZ-ek piacán. Több bank is úgy nyilatkozott, hogy a nyári hónapokban néhány hét leforgása alatt annyi ilyen számlát nyitottak, mint korábban egy év alatt összesen. Ráadásul ezeknek a számláknak van egy újabb szezonja az év vége felé is.

Maradt a mentesség

Mentesek maradtak az eho alól az ellenőrzött tőkepiacon végzett műveletek, magyarán, részvényekkel lehet kereskedni úgy, hogy az árfolyamnyereséget nem terheli az új közteher. Az osztalékok után viszont meg kell fizetni az ehót, amelynek mértéke ebben az esetben 14 százalék. Szintén mentességet kapott az összes olyan megtakarítás, amely korábban kamatadó-mentességet is élvezett.

Nem kell tehát ehózni az életbiztosítások után, ha a szerződés megszüntetését legalább öt évvel a megkötés után kezdeményezték. Szintén nem kell ehót fizetni a lakástakarékpénztári, egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások kamata és hozama után. Nem terheli az új közteher a nyugdíj-előtakarékossági számlákon felhalmozott megtakarításokat sem, és a gyerekek számára félretett babakötvény is ehomentes maradt.

Herman Bernadett

Forrás: Manager Magazin – 2013. október 22.