okt.
13
2012

Éhség

A magyar kötvények hozama pénteken élesen bezuhant, a tízéves magyar állampapírok hozama 2010 õszén volt utoljára ilyen alacsonyan, bõven 7% alatt. Mi az oka ennek és mit jelent a jövõre nézve?

A folyamat oka, hogy a világban nincs és várhatóan nem is nagyon lesz komoly növekedés, emiatt pedig a nagy jegybankok akár évekig nulla közelében tarthatják az alapkamatot, ami oda vezet, hogy a befektetõk számára a hozam termelése szinte lehetetlenné vált. Mivel a fejlett országok hosszabb állampapírjain is garantáltan alacsonyabb a kamatszint, mint az infláció, így a kötvénybefektetõk azzal szembesülnek, hogy vagyonukat, megtakarításaikat folyamatosan napról-napra veszítik el, pénzük folyamatosan értékét veszti. A megtakarítások elértéktelenedése ellen az egyetlen megoldás, hogy valamilyen magasabb hozamú, kockázatosabb befektetést keressenek.

Ez a kialakult hozaméhség az, ami most a legfontosabb motivációja a befektetõknek, megvesznek mindent, ami hozammal kecsegtet. Magyarország pedig úgy tûnik, hogy nem kíván csõdbe menni, az állam jelentõs tartalékokkal rendelkezik, Európához viszonyítva az adósságmutatói is jók, devizatartalékai bõségesek, tehát ha kellemes hozamot kínál, és némiképp kultúráltan viselkedik, akkor megveszik kötvényeit. Korábban is úgy gondoltam, hogy a hozamvadászat szempontjából majdnem mindegy hogy 6 vagy 7%-ot kínálunk ezeknek a befektetõknek, a magyar hozamok nemzetközi összehasonlításban így is úgy is nagyon magasak. Nyilvánvalóan a cél az lenne, hogy megtalaláljuk azt a legalacsonyabb hozamot, ami mellett még biztonságosan finanszíroznak bennünket. Ez lehet, hogy 6%, de az is lehet, hogy 4%. Ebbõl a szempontból az MNB kamatvágásai teljesen érthetõek. Amíg a hozamvadászat tart – s az mindaddig tart, amíg nincs valamilyen drámai helyzet Európában – addig van tere a hozamok csökkenésének, akár meglepõen mélyre is. 

Azt, hogy nem csak a magyar kötvényeket veszik jól mutatja pl. az új, már csõd után kibocsátott görög állampapírok árfolyama is, pl. itt: https://www.boerse-stuttgart.de/rd/de/anleihen/factsheet?sSymbol=GR0128010676.STU

Ezeket az állampapírokat kapták régi állampapírjaik helyett a görög kötvénytulajdonosok (minden 100 eurónyi régi kötvény helyett kb. 15 euró "készpénzt" és 31,5 euró új állampapírt kapva). Láthatóan a nyár eleji 15%-os (névértékre vetített árfolyam) mélypontról 30%-ra, mindenkori maximumra emelkedett ezeknek a kötvényeknek az árfolyama (aki pont a mélyben vett, duplázott). Megveszik ezt is, mert hátha fizet. És ha fizet, akkor nagyon szép hozam lesz rajta, ÉVES 17-18%. Nyilván a buktató az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy kifizetik. De amikor a hozamvadászat, a carry-play zajlik, akkor sokkal inkább a potenciális hozam, mint a kockázatok a fontosak. Amikor pánik van, akkor viszont mindenki csak a kockázattal foglalkozik.

A hozaméhség tehát mindent visz, és éppen ez a hozaméhség az, ami egyrészt segíti a magyar kormányzatot, gyakorlatilag szükségtelenné téve az IMF-megállapodást, másrészt elbizakodottá is teszi õket, hiszen azt látják, hogy blöffjük bejött, és tovább erõsíti az unortodoxiát, így a piacok által megelõlegezett siker késõbb éppenhogy a piaci problémákhoz fog vezetni a túlzott önbizalom folytán…

http://www.zsiday.hu/blog/%C3%A9hs%C3%A9g