Eljött Magyarországon az igazi hedge fundok ideje

A magas kamatszint miatt eddig a magyar abszolút hozamú alapok nem klasszikus hedge fundként működtek, de ez megváltozott és a befektetők egyre inkább el fogják fogadni a kockázatot és a volatilitást, különben nem lesz hozamuk – véli Zsiday Viktor.

Szeptember elsejétől a Citadella Származtatott Alap az eddig megszokottnál jóval nagyobb kockázatot fog vállalni, amire a Concorde Alapkezelő szerint azért van szükség, mert egyre több ügyfélnél tapasztalják, hogy a lecsökkent hozamkörnyezetben is szeretnének magasabb hozamot elérni és ezért hajlandóak vállalni a nagyobb kockázatot is. Eddig Magyarországon nem igazán volt adott a környezet a klasszikus értelemben vett hedge fundok működéséhez – mondta a Napi Gazdaságnak Zsiday Viktor, a Citadella alap portfóliókezelője. A 2000-es évek elején a magas (7-8-9 százalék) nominális hozamok miatt Magyarországon nem tolerálták az emberek, hogyha mínuszos éve volt egy alapnak, márpedig egy abszolút hozamúnál ez is benne van a pakliban. Nem tudták elfogadni, hogy az egyik év 30 százalék plusz, a másik 5 százalék mínusz. Inkább legyen minden évben 12 százalék egyenletesen, hiszen a bankban is adnak 8 százalékot – mondták akkor. Erre állt rá az iparág jelentős része: sokáig az volt a cél, hogy egy kicsit, néhány százalékpontot „tegyünk hozzá” a kockázatmentes hozamhoz, és akkor mindenki elégedett lesz. Nincs nagy volatilitás, 1-2 százaléknál többet nem esik az alap árfolyama. Nyilván nem is fog évi 20 százalékot hozni vagy 25-öt, de igazán erre volt igény – vélekedett Zsiday.

Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a magyar megtakarítók kockázatkerülők voltak, másrészt pedig magas volt a nominális hozam, és nem akart senki kockáztatni. Ebben van most változás. Azt gondolom, véget ért az az időszak, amikor 8-10 százalékos kamatszint volt Magyarországon, és már nem is fog visszatérni, legalábbis belátható időn belül – tette hozzá. Az emberek ezért rá fognak kényszerülni, hogy magasabb kockázatú termékeket is vegyenek, amire eddig nem volt annyira nagy befektetői igény. A jelenleg mintegy 27 milliárd forintos Citadella alappal kapcsolatban ezért úgy döntöttek a Concorde Alapkezelővel közösen, hogy megemelik a kockázati szintet és a klasszikus hedge fundokhoz hasonlóan működtetik tovább. Eddig a Citadellában az alap 5-10 százaléka volt alapletétben, ami a határidős ügyletek fedezetéül szolgált és a többi 90-95 százalék diszkontkincstárjegyben. Az 5-10 százaléknyi alapletétnél többre nem volt szükség. Valószínűleg tíz százaléknál többre most sem lesz, mivel a jogi szabályozás úgysem enged összesítetten kétszeresnél nagyobb tőkeáttételt az alapnak. Az egyik változás így az lesz, hogy a tudatosan vállalt nagyobb kockázat miatt nagyobb pozíciót fognak nyitni – bár még így sem használják ki a törvényi maximumot. Eddig a száz százalékot sem értük el, inkább ez 20-50 százalék között volt legfeljebb, pont azért, mert így a lehetséges veszteség mértéke sem haladta meg a teljes tőkére vetített 1-2 százalékot – mondta Zsiday.

Másrészt ami eddig diszkontkincstárjegyben állt, a tőke 90-95 százaléka, és jelenleg nem hoz „szinte semmit”, az új befektetési politika szerint berakható más eszközökbe: részvénybe, államkötvénybe, vállalati kötvénybe, árupiaci termékekbe. Vagyis mostantól sokkal szabadabb lesz a befektetett vagyon felhasználása. Zsiday elárulta, hogy a Soros György által az 1990-es években követett gyakorlat ihlette meg. Ő úgy kezelte az alapját, hogy volt egy alappozíciója hosszabb távra kialakítva kötvényekből, részvényekből, illetve bármiből, amiről azt gondolta, hogy a következő pár évben jó lesz, és kereskedett emellett különböző határidős termékekkel. Például ha az alapportfólióban voltak részvények, de azt érezte, hogy esés jön, akkor nem nyúlt az alapbefektetéshez, hanem lefedezte S&P-shorttal. Amikor úgy érezte, hogy elmúlt a veszély, akkor levette az S&P-shortokat. Ha közben úgy gondolta, hogy a dollár erősödni fog, akkor benyitott egy határidős dollárpozíciót. Az alapportfólióban viszont egyedi termékek voltak, és így akar eljárni a Citadella is. Eddig főleg csak indexekre kötött üzleteket, egyedi termékek nem voltak benne (például egyes részvények). Ennek likviditási okai is voltak: ha megvett volna egy részvényből 10 százalékot, akkor több napig tartott volna megvenni és nem is lehetett volna kistoppolni, ha arra kerül a sor. Most viszont nem kell stoppolással foglalkozni, ha hosszú távon tart az alap valamilyen részvényeket, azzal nem úgy kell foglalkozni, mint egy határidős pozícióval.

Az, hogy a befektetők elfogadják-e, hogy a nagyobb hozam érdekében kilengések várhatók az alap teljesítményében, még kérdéses. Éppen azért kezdtük el már hónapokkal ezelőtt tájékoztatni a befektetőket, hogy legyenek tisztában az alap befektetési politikájának változásával – érvelt Zsiday. Az alap kezelési szabályzata szerint egyébként az alapkezelőnek szabad keze van abban, hogy mibe rakja az eszközöket, de jobbnak látták erről tájékoztatni a befektetőket, hiszen eddig volt egy megszokott viselkedése az alapnak, ami most szeptembertől megváltozik. Így aki úgy gondolja, hogy ez neki nem megfelelő, van ideje lépni. Aki pedig vállalja, abban tudatosítjuk, hogy nem az lesz, mint eddig, hogy legfeljebb néhány százalékot tud esni az alap, hanem tud tíz-húsz százalékot is, és fog is – mondta a szakember, hozzátéve, máshogy nem lehet elérni, hogy olyan hozam legyen, ami elfogadható a befektetőknek.

A Hold Alapnál – amely négy abszolút hozamú alap jegyeibe fektet – a változások miatt a Citadella aránya csökkenni fog, hogy ne nőjön az alap kockázatossága.

Molnár Gergely

Forrás: Napi Gazdaság – 2014. augusztus 19.