Érdekérvényesítés – kivel szemben?

A privát bankárok, vagyonkezelők lobbiképessége egyelőre gyenge, pedig szüksége lenne a szektornak egy komoly érdekérvényesítő fórumra – vélekedtek a konferencia résztvevői. Szabó Sándor, a K&H Bank igazgatója szerint normális helyzetben a Bankszövetségen belül lehetne kialakítani egy lobbiszervezetet, ám a jelen helyzetben – látva a banki érdekérvényesítés nehézségeit – kérdéses ennek haszna. Kállay András, az Erste Bank igazgatója úgy véli, hogy a privát bankok határmezsgyén mozognak: a Bankszövetség és a Befektetési Vállalkozások Országos Szövetsége (BAMOSZ) is helyet adhatna a privát bankok érdekérvényesítő csoportjának, ám a lobbierővel szerinte is gondok vannak, hiszen tudomása szerint sem a tartós befektetési számla eho-mentessége, sem a stabilitási számla kapcsán nem kérte ki sem a bankok, sem a befektetési vállalkozások szakmai véleményét a kormányzat. Pedig lenne ok az előzetes konzultációkra: Mihály Péter, a Crystal World Wide ügyvezető igazgatója szerint például a stabilitási számlával kapcsolatban komoly kérdés, hogy uniókonformnak bizonyul-e. A számlát egyébiránt több résztvevő is komolyan bírálta.

Lehet bármilyen jó egy termék, az ügyfelek azon döntését, hogy hazahozzák-e a pénzüket, nem az adóamnesztia, sokkal inkább a bizalom határozza meg – hívta fel a figyelmet Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója.

A konferencián sokak megütköztek azon, hogy több privát banki képviselő is kedvezően nyilatkozott az állampapírdömpingről. Utóbb Katona Ildikó, az MKB Bank ügyvezető igazgatója azzal érvelt, hogy miközben a szolgáltatók a beérkezett privát banki vagyonnak köszönhetően komoly likviditáson ülnek, az ügyfelek távol tartják magukat a kockázatos részvény-, de még az alapkezelői ügyletektől is, a betétek kora pedig leáldozóban van. Ebben a helyzetben igenis megoldást jelenthet a jellemzően egyéves futamidejű forintállampapírok és a hosszabb futamidejű, euróalapú PEMÁK-papírok lejegyzése – ebben ugyanis bíznak az ügyfelek, s módot ad az érdemi befektetési döntések elodázására.

Forrás: Napi Gazdaság – 2013. július 12.