Értékeket keres

Hosszú távon nem a szerencsén, hanem a folyamatos tanuláson, a piacok és cégek alapos ismeretén múlik a siker – vallja Cser Tamás, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere. A fiatal szakember kezeli az ország legjobbnak tartott részvényalapját.

Cser Tamás, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere még csak 31 éves, mégis az egyik legsikeresebb szakembernek számít a szakmájában. Két díjat is nyert nemrég a Privátbankár internetes portál szakmai versenyében, őt választotta meg a szakmai zsűri az Év feltörekvő portfóliómenedzserének. Megérdemelten: az általa kezelt Concorde Részvény Alap tavaly 32 százalékos hozamot ért el, 2001-es indulása óta pedig – hiába volt közben pénzügyi válság – évente több mint 14 százalékot hozott a befektetőknek. Nem meglepő, hogy ezek után a legjobb részvényalapnak járó elismerést is bezsebelte ezen a versenyen.

Első munkahely

A tehetséges befektetési szakember szülei közgazdászok, így gyerekkorától kezdve érdekelte ez a szakma. A tőzsde világát már az egyetem előtt is izgalmasnak találta, az viszont, hogy befektetésekkel foglalkozik majd, csak az egyetemen dőlt el. A Warren Buffett befektetési stratégiájáról írt könyvet olvasva fertőződött meg végleg ezzel a világgal. Rájött, hogy szeretne cégeket elemezni, befektetéseket értékelni, és így hozamot elérni.

Szerencséje volt abban az értelemben, hogy még az egyetemi tanulmányok közepén, alig 21 évesen a gyakorlatban is lehetősége nyílt mindezt kipróbálni. A Concorde Alapkezelőnél volt egy nyáron át gyakornok, ahol annyira elégedettek voltak vele, hogy az egyetem második felét már ott töltötte munkavállalóként. Így gyakorlatilag ez az alapkezelő az első munkahelye immár tíz éve.

Félreárazás

Most már ő vezeti a részvénybefektetésekkel foglalkozó csapatot az alapkezelőnél. A Concorde Alapkezelőnek számos részvénypiacon befektető alapja van, a zászlóshajó azonban a Concorde Részvény Alap. Ennek a konstrukciónak az a sajátossága, hogy teljesen szabadon válogathat a piacok közül, a portfóliómenedzser a legjobb tudása szerint választhatja ki azokat a papírokat, amelyeket félreárazottnak, alulértékeltnek gondol, és amelyekkel a legmagasabb hozamot érheti majd el.

„A Concorde Részvény Alap az a konstrukció, amelynek teljesítményében a legnagyobb az alapkezelők hozzáadott értéke, a többi részvényalapunk befektetési politikája kötöttebb, jobban függ a mögöttes piacok teljesítményétől” – magyarázza Cser Tamás. A Concorde Részvény Alap az indulásakor még hazai részvényalap volt, most viszont már elsősorban a régió tőzsdéire fókuszál. A Budapesti Értéktőzsdén ugyanis nem lehet már annyi alulértékelt és jó részvényt találni, amelyekből a szakemberek egy megfelelően diverzifikált portfóliót összerakhatnának.

Szlovénia

Az elmúlt évek egyik meghatározó sztorija a részvényalap történetében Szlovéniához kapcsolódik. Nem egészen négy évvel ezelőtt látták meg benne a lehetőséget. Akkor már éppen túl voltak a tőzsdék a gazdasági válság okozta első sokkon, és az árfolyamok emelkedni kezdtek. A szlovén börze viszont rosszul teljesített az országot sújtó bankválság miatt. A nem pénzügyi vállalatok jelentős része is szenvedett attól, hogy korábban túl sok hitelt vett fel, sok közülük a csőd szélén állt.

Indokolt volt tehát, hogy a befektetők büntessék a szlovén piacot. „Amikor azonban egy piacot általánosságban büntetnek, előfordul, hogy a fürdővízzel együtt kiöntik a gyereket is, vagyis a jó részvényeket is eladják” – magyarázza Cser Tamás. Így maradtak a piacon olyan cégek, amelyeknek a papírja alacsony árfolyamon forgott, miközben a társaság nem volt eladósodva, kedvezők voltak a kilátásai. Ezek közül volt az egyik a kiugróan olcsónak számító Telekom Slovenije, amelynek részvényéből bevásárolt a Concorde Alapkezelő is, és azóta szépen keresett is rajta.

Bátorság

A sikerhez persze kitartónak és bátornak kell lenni. „Sosem lehet a piac alján vásárolni” – mondja a szakember. Az olcsó részvények árfolyama sokszor a vásárlás után tovább esik, van, hogy hónapokat, éveket kell várni a fordulatra. Az ilyen papírokat Cser Tamás jellemzően hosszú időn át apránként gyűjtögeti az alapjába, türelmesen várva arra, hogy a piac visszaigazolja az elképzelését. A várakozás persze sokszor stresszes, ezzel azonban együtt kell élni annak, aki a piacnál nagyobb hozamot szeretne elérni – magyarázza.

A tavalyi sikerben a szlovén távközlési cég mellett gyógyszergyári részvények játszottak jelentős szerepet. A szlovén Krka mellett az Egis és a Richter papírjain is sokat nyert az alap. A Richter árfolyama zuhant azt követően, hogy 2012-ben kikerült az MSCI indexekből, tavaly viszont ismét bekerült a kurzusokba, így számos, részvényindexeket követő alap vásárolni kezdte. Az Egis árfolyama pedig a Servier felvásárlási ajánlata miatt emelkedett tavaly 60 százalékot.

Egis-hatás

Cser Tamás szerint nem a szerencsén vagy a véletlenen múlott, hogy a Concorde Alapkezelő nyert ezen az ügyleten, évek óta tudták, logikus lépés lenne a Servier részéről, ha megvásárolná a kisebbségi tulajdonosok részesedéseit. Csak az volt véletlen, hogy ez éppen tavaly következett be. Az Egis saját készpénzállománya folyamatosan nőtt, s mivel akvizíciókra nem használták fel, lassan elegendő lett arra, hogy szinte teljes egészében megvásárolhassák belőle a kisebbségi részesedéseket. Az alacsony kamatok miatt a hitelek is olcsóvá váltak, így a Seviernek kiváló alkalma nyílt arra, hogy megszerezze a gyógyszercég 100 százalékát.

Az Egisből kiszálló befektetők új eszközöket kerestek a pénzüknek, sokan ismét gyógyszergyárakat választottak, ennek hatására emelkedett a Richter és a Krka árfolyama, a Concorde Részvény Alap ezzel is nyert. Emellett az Egis számított a hazai piacon a legnagyobb kis kapitalizációjú cégnek, így a kivezetése a kisebb részvények árfolyamára is kedvezően hatott. Emelkedett a korábban nyomott áron forgó Állami Nyomda, a Rába, a Danubius és a Graphisoft Park árfolyama is, amelyben szintén jelentős pozíciója volt az alapnak.

A részvények mellett az átváltható kötvényeken keresett még sokat az alap. Az OTP Opus vagy a Mol Magnólia árfolyama együtt esett a cég részvényével, így ugyanolyan felértékelődési potenciál volt bennük a válság idején, mint a részvényben, miközben fix kupont is fizettek a befektetőknek. Tavaly a Mol és az OTP részvényének árfolyama esett, a befektetők azonban elkezdték a kötvényeket ismét hitelpapírként kezelni, amelyeknek az árfolyama a csökkenő kamatkörnyezetben nagymértékű emelkedésnek indult.

Dilemma

A siker kulcsa a megfelelő befektetéseknél Cser Tamás szerint az, hogy a portfóliómenedzser el tudja dönteni, egy cég csak átmeneti vagy pedig tartós problémákkal küzd. Könnyű észrevenni, mi teljesít rosszul, vagy hol van rossz hangulat, ez azonban nem elég. „Ha csak erre figyel az ember, sok olyan vállalat részvényét megvásárolhatja, amelynek nincs jövője” – magyarázza.

Karrierje elején is ezt próbálta felmérni, de mivel akkor még kevesebb volt a tapasztalat, így ő is hozott rossz döntéseket. Ezek közül az egyik a cseh Pegas pelenkagyártó cég részvényeinek a megvásárlása volt. Nem látta ugyanis, hogy a vállalat profitmarzsa egy új technológiának köszönhetően átmenetileg fenntarthatatlanul kitágult. A cég így olcsónak tűnt, a következő években viszont a marzsok szűkültek, az iparágban megszűnt a túlkereslet, ezért a részvények árfolyama csökkent.

Hogy ne essen többször hasonló hibába, most is folyamatosan tanulja a szakmát. Cser Tamás, ha teheti, minél többet olvas, és próbál más befektetők hibáiból is okulni. Emellett nagyon sokat segít neki az is, hogy nyugodt környezetben, hosszú távon gondolkozva dolgozhat a Concorde Alapkezelőnél, ahol nem kell aggódnia azért, hogy veszélybe kerül az állása, ha egy-egy évben nem teljesít kimagaslóan az alapja, hiszen a cég nem egy nemzetközi vállalat, hanem a menedzsment tulajdonában van.

Columbus

Cser Tamás a Concorde Részvény Alap mellett a Columbus Származtatott Alap kezelésében is aktív szerepet vállal, együtt kezelik a portfóliót Móricz Dániellel. A Columbus abban különbözik a részvényalaptól, hogy amenynyiben úgy látják, a részvénypiacon nem találnak elegendő vonzó befektetést, akkor az alapnak akár a teljes tőkéjét is átforgathatják abszolút kockázatmentes eszközökbe, emellett akár shortolhatják is a részvénypiacokat. Az olcsó részvények mellett különféle makrogazdasági helyzetekre is fogadnak, ha ezen a téren elárazásokat látnak.

Jelenleg arra számítanak, hogy a régióban beindulhat végre a gazdasági növekedés, a kiigazítások ugyanis nagyrészt megtörténtek. Ezért most olyan vállalatokat keres Cser Tamás, amelyeknek a kiigazítások miatt az utóbbi években nyomott volt a profitjuk, a növekedéssel együtt viszont megugorhat a nyereségük. A kedvező kilátásokkal kecsegtető ágazatok között található Cser szerint a bankszektor.

Herman Bernadett

Forrás: Manager Magazin – 2014. június 28.