És ha mégis kitör a valószínűtlen háború? (2.)

Dominóhatásokon keresztül gyorsan olyan mély válságba sodródna a világgazdaság és a globális pénzügyi szféra, mint amit 2007-08 fordulóján éltünk meg. A kormányok, nemzetközi pénzügyi intézmények és magáncégek számára gazdasági-biztonságpolitikai-pénzügyi prognózisokat készítő londoni Capital Economics friss „Korea-jelentése” szerint – ha kitörne –, akkor ez lenne a második világháború óta az első olyan fegyveres háború, amely  elsősorban a világ GDP-jének 22 százalékát előállító Egyesült Államokat érintené. A jelentés egyik készítőjét szólaltattuk meg.

Zentai Péter: Akár nukleáris katasztrófa is lehet az utóbbi hetekben intenzívvé váló észak-koreai – amerikai konfliktusból. A tőzsdéket ez azonban hidegen hagyja. Logikus ez így?
Gareth Leather: Ha a világ bármely más kritikus jelentőséggel bíró térségében alakulna ki olyan helyzet, mint amit most Észak-Korea és Amerika között tapasztalni, akkor sokkal valószínűbbek lennének a tőzsdei pánikreakciók. Az elmúlt 50-60 év azonban nagyon megtanította a nemzetközi befektetőket, hogy ha valahol, valamely feszültség kapcsán nem szabad „bedőlni” a háborús retorikának, akkor az Észak-Korea. A tőzsdék rutinszerűen – tapasztalati alapon – magabiztosan negligálják a Koreai-félszigetről érkező háborús híreket.

Világgazdasági-biztonságpolitikai-nemzetközi pénzügyi előrejelzések ezt a „luxust” azonban nem engedhetik meg maguknak…
Annál is kevésbé, minthogy semmiféle garanciája sincs annak, hogy csupán azért, mert eddig nem tört ki a háború egy – objektíve – háborús tűzfészekben, akkor az ezután sem fog bekövetkezni. Az eszkalálódást véletlenek vagy blöffölésen alapuló, netán tudatosan kidolgozott provokációk is előidézhetik.

Melyek az alapvető „üzenetei” annak a modellszámításnak, amit önök készítettek egy koreai háború kitörésének prognosztizálható gazdasági-pénzügyi következményeiről?
Biztosra vehető egy azonnal érzékelhető nagyon súlyos visszaesés, a konfliktus elhúzódása esetén pedig egy valós összeomlás a világgazdaságban, amely dominóhatásokon keresztül fog érvényesülni. A globális ellátási láncok hálózatának szétesése abból az egyszerű tényből következik, hogy a háború egyik főszereplője, az Egyesült Államok a világ által megtermelt GDP 22 százalékát adja, a közvetlenül életveszélybe kerülő Dél-Korea pedig szintén a világ egyik kiemelkedően fontos gazdasága.

Amerika sokszor viselt háborút az utóbbi évtizedekben: Irakban kétszer, aztán Afganisztánban, korábban Vietnamban, az ötvenes években Koreában is… – de a világgazdaság összedőlésének réme egyszer sem fenyegetett. Most miért lenne ez másképp?
Mert annak ellenére, hogy a potenciális katonai konfliktus két főszereplőjét mintegy tízezer kilométer választja el egymástól, Észak-Korea mégis képes – rakétáival – elérni az amerikai partokat. A Pentagon szerint Phenjannak már csak egészen kis időre van szüksége ahhoz, hogy nukleáris robbanófejjel lássa el ezen, immár bizonyítottan létező hordozó eszközeit. Az Egyesült Államok soha korábban nem viselt még ilyen ellenféllel szemben háborút. Ebből következik, hogy ez lenne az amerikaiak első olyan háborúja, amelytől az Amerikai Egyesült Államok közvetlenül is óriási károkat szenvedhet.
Mellesleg, éppen a Koreában vívott (eddig első, remélhetőleg utolsó) háború – az ötvenes években – számít mostanáig a második világháború utáni történelem legköltségesebb, legnagyobb emberi- és gazdasági áldozatokat, károkat követelő háborús pusztításának. Csak Dél-Koreában majdnem másfél millióan haltak meg a pusztításban, a déli országrész GDP-jének 4,2 százalékát emésztette fel a háború. Ez mai számokra lefordítva 780 milliárd dollárt jelent.

Ha Észak-Korea valóban képes arra, hogy elérje az amerikai kontinenst, akkor egy háború kirobbanásakor azonnal dominóhatások indulnának be?
Olyannyira, hogy nagyon gyorsan lebénulnának a világ legfontosabb, az Ázsiát Amerikával és Európával összekötő ellátási-kereskedelmi útvonalak, majd pedig ugyanaz a bénulási folyamat venné kezdetét a globális pénzforgalomban, mint amit 2007-08 fordulóján már megtapasztalt a világ. Az általunk készített prognózis szerint árrobbanás és évtizedek óta nem tapasztalt inflációs spirál indulna be világszerte. Az egyelőre továbbra is legfontosabb fizető eszközbe, a dollárba vetett bizalom meginogna. Mindenütt. Ráadásként egy koreai háború fokozott ütemben srófolná fölfelé Amerika államadósságát is.