„Eufóriában” a befektetők

 A Budapesti Értéktőzsde 1999 évkezdete minden képzeletet túlszárnyalt. Ezzel összhangban az állampapírpiacon is folytatódott a hozamesés. Ezúttal a Concorde Alapkezelő Kft.-t kérdeztük befektetési politikájáról.

Az év eleji „eufória” és a külföldi tőzsdéken tapasztalható jelentős árfolyam-emelkedés mintha elhomályosíthatta volna a befektetők emlékezetét. A budapesti börze első két kereskedési napján realizált 10 százalékos indexemelkedés hatására sokan a múlt évinél is sokkal jobb szereplést várnak a BUX indextől. Mondhatnánk erre, hogy nem nehéz a tavalyi teljesítményeket túlszárnyalni, de ha visszaemlékezünk a 365 nappal ezelőtti eseményekre (a BUX egy évvel ezelőtt két nap alatt több mint 8 százalékot emelkedett), akkor azt mondhatjuk, hogy az események forgatókönyve igen hasonlóan is alakulhat – jegyezte meg Nagy Péter, a Concorde Alapkezelő Kft. alapkezelője. Így a vegyes befektetési alapok megítélésénél ismét előtérbe kerülhet, hogy mennyire következetes befektetési politikát alkalmaznak. Vajon a viszonylag konstans részvényhányad vagy a nettó eszközértéken belül a részvények részarányának széles skálán való mozgatása lesz-e a sikeresebb?

Az utóbbi stratégiának az az előnye, hogy – kihasználva a piac hektikusságát – rövid távon nagy hozamemelkedést érhetünk el. De amint azt az előző évek is bizonyítják, hosszabb távon szinte lehetetlen előre „kitalálni” a piac minden rezdülését. Bizonytalan időszakban a részvényállományt határidős eladással sikeresen lehet fedezni, lehetnek jó időpontban történő adásvételek, de összességében hosszú távon a legjobb esetben is nulla összegű játékká válik az alap kezelése.

Tavaly sokkal eredményesebbnek bizonyult az a befektetési politika, amely előre meghatározott intervallumban tartja a részvények arányát. Ennek nemcsak az az előnye, hogy a befektetési jegyek tulajdonosai minden időszakban – a piac eseményeitől függetlenül – tudhatják, hogy milyen kockázati szint mellett fektették be megtakarításaikat, hanem olyan beépített automatizmusokat is tartalmaz, amely egy hektikus árfolyam-ingadozású piacon igen jó eredményeket biztosíthat – magyarázta Nagy Péter. Árfolyam-emelkedés esetén az automatizmus miatt megnő a részvények aránya a portfólióban, majd – amennyiben eléri az előre meghatározott intervallum felső határát – az alapkezelő kénytelen eladni a részvényeket az alapból. Ugyanakkor drasztikus árzuhanás hatására, ha a részvényarány eléri az alsó határt, a befektetési politika értelmében az alap portfóliójába részvényeket kell vásárolni. Természetesen az, hogy mely részvények és milyen arányban kerülnek az alapba, az alapkezelő döntésén múlik.

A vegyes alapok rangsorában 1998-ban a Concorde 2000 érte el a legjobb teljesítmény 16,40 százalékos hozammal. Az alap befektetési politikája értelmében a részvények aránya az alap nettó eszközértékén belül a tavalyi évben mindvégig a 30-40 százalékos sávban ingadozott. Így az alap teljesítménye nemcsak a versenytársak eredményeit szárnyalta túl, hanem a Concorde Alapkezelő befektetési politikája által kitűzött eredménycélt is több mint 1100 bázisponttal haladta meg (a 65 százalék állampapír és 35 százalék BUX-ból álló portfólió éves hozama tavaly 5 százalék volt).

„Tekintettel arra, hogy ez a befektetési politika egy volatilis piacon – mint azt a tavalyi eredmények is igazolják – igen sikeresnek bizonyult, megerősítette bennünk azt, hogy jól döntöttünk a kvázi fix részvényhányad alkalmazásakor” – szögezte le az alapkezelő, aki szerint az idén is nagymértékű árfolyam-ingadozások fogják jellemezni a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacát, mert szerinte nincsenek olyan jelek, amelyek arra utalnának, hogy befejeződött a medve tánca a budapesti, illetve más börzék parkettjén.

Farkas Barbara

Forrás: Népszabadság – 1999. január 11.