larry

Európa, Japán – a két idei favorit?

Nagy-Britannia nagyobb valószínűséggel marad az Unió tagja, mintsem hogy kilép, a migránsválságot Európa nagyobb valószínűséggel fogja tudni kezelni, mintsem hogy ezen teher alatt összeroppan – véli a világ egyik legnagyobb vagyonkezelője, a svájci székhelyű, 11 országban jelenlévő GAM Holding (mely egyebek között a Julius Baer alapok gazdája) fő stratégája, Larry Hatheway. A UBS volt vezető közgazdásza az Alapblognak adott interjúban kifejti, miért marad erős szerinte a dollár, miért nem fognak érdemlegesen emelkedni idén sem az olajárak, miért hisz Kína döntéshozóinak és főként, hogy miért ajánlja a befektetők, vagyonkezelők figyelmébe leginkább Európát és Japánt.

Zentai Péter: Mely befektetési eszközöket preferálnak és melyeket hanyagolnak az idén? Rangsorolja 2016-ra vonatkozóan a favoritjait!
Larry Hatheway: Nem tartom különösen bölcsnek ezt a megközelítést. Elmúltak ugyanis és egyhamar aligha térnek vissza azok az idők, amikor vagyonkezelők azon vitatkozhattak, hogy az adott esztendőben a részvények avagy a kötvények, vagy más tőkepiaci termékek fognak-e jobban teljesíteni.
Reálisan ma az vezérelhet bennünket, hogy megakadályozzuk a tőkevesztést. Az összes eszközosztály komoly (árfolyam) kilengéseknek van kitéve. A tőkepiacokat 2016-ban a bizonytalanság, az iránytalanság fogja jellemezni. A részvények és a kötvények ára egyaránt csökkenni fog. Be kell látnunk, általában túlárazottak a piacok.
Kérdésére érdemben a következőt felelem inkább: az amerikai piacot drágálljuk, vele szemben jobb fundamentumokat, dinamikusabban növekedni képes vállalati és nemzetgazdasági növekedési potenciált látunk Európában és Japánban. Ezen piacokra fókuszálunk tehát. Japán esetében a kis- és középvállalati szektor részvényei és kötvényei a favoritjaink.

Európa mint favorit? Annak ellenére, hogy nem kizárható a britek távozása az EU-ból, hogy beláthatatlan következményeket tartogat a menekültválság, ami akár a német politikát is megrengetheti?
Mindkét „sztori” kapcsán nagyobb valószínűségűnek tartom a pozitív végkifejletet. Addig persze nagyon komoly válsághelyzeteket kell megélnünk, melyek – átmenetileg – erősen befolyásolják majd a piacokat, felerősítve volatilitásukat. Ámde a legvégén – a „brexit” (brit kilépés ügye) – a brit emberek Unióval szembeni negatív érzéseit felülírja majd többségük józan eszének, anyagi érdekeinek a parancsa.
A migránsválság ennél sokkal összetettebb probléma ugyan, mégis e téren is nagy európai kompromisszum kibontakozását várhatjuk nagyobb eséllyel. Mondom ezt annak ellenére, hogy Európát egyidejűleg most több komoly válságszituáció sújtja, velük egyszerre megküzdeni kétségtelenül nem csekély, sőt kimondottan óriási kihívás. Mégis megfigyelhettük az utóbbi évtizedekben, hogy Európa a nagy válságok idején a végén mindig képes összeszedni magát. Ilyen a természete…
Szóval, befektetési szempontból igenis Európa az egyik preferenciánk, már csak azért is, mert az európai monetáris politika meghozni látszik a gyümölcseit. A háztartásoknál maradó pénz növekszik, megvannak a fogyasztás élénkülésének az alapjai. A spanyol, az olasz, sőt a görög pénzügyi-gazdasági helyzet is egyértelműen javul, Dél-Európát is beleértve az egész Unió növekvő pályára került, a munkanélküliség csökkenőben van.

A nyersolaj ármozgása meghatározó jelentőséggel bírt a piacokra. Mit várnak e tekintetben idénre?
Az olaj és a geopolitika idén is szoros összefüggésben marad. Például az iráni–szaúdi feszültség és egyéb közel- és közép-keleti, esetleg Oroszországgal kapcsolatos újabb válsághelyzetek képesek nagyobb kilengéseket is okozni az olaj piacán, de mégiscsak korlátozott mértékben. A tény, hogy Irán, a világ egyik legnagyobb kitermelője visszatérhet az exportőrök piacára, alaposan leszűkíti az áremelkedések mozgásterét. Kína nyersanyag-energiahordozó igényének korlátozottabbá válása szintén gátja a nagyobb drágulásnak. Mindent egybevetve: idén is nyomás alatt marad az olajár, számottevő drágulásra nem számíthatunk.

A nemesfémekről az utóbbi időben több befektetőtől hallottam pozitív híreket: állítólag – hosszú idő után – az idén megint érdemes aranyba, ezüstbe fektetni.
Az arany szerintem is viszonylag jó befektetésnek tűnik, ha euróból „indítunk”. Dollár alapon aligha fog érdemlegesen drágulni a nemesfém 2016-ban, az erős dollárkörnyezetben ugyanakkor viszonylagos értéknövekedést érnek el azok, akik euróban vásárolják az aranyat.

Ezek szerint a dollár további drágulásával is számolnak?
Nem tartható kizártnak a további erősödés az euróval szemben, bár ez nem lenne éppenséggel üdvözítő a világgazdaság szempontjából. De ha marad is az árfolyam a jelenlegi szinten, akkor ezt is erős dollárnak nevezhetjük. Márpedig a dollár gyengülésnek és az euró erősödésnek reálisan – még ha sok közgazdász és befektető az ellenkezőjére fogad is – azért nincs ezúttal esélye, mert míg a Fed egyértelműen szigorítani fog, addig az EKB egyértelműen, markánsan lazít, újabb mennyiségi könnyítésekbe kezd.

Az év nyitánya Kínáról, a vele kapcsolatos félelmekről szól. Aggódnak-e Kína miatt?
Nem megalapozatlanok az aggodalmak, de szerintem a piacok túlreagálták a jüan gyengülését és a kínai gazdaságnak a vártnál lassúbb növekedését megelőlegező híreket.
Ebben a „sztoriban” az a lényeg, hogy a pekingi vezetés megint azonnal reagált: komoly dollár milliárdokkal avatkozott be a tőzsdei zuhanás megállítása érdekében. Ezzel újabb bizonyítékot szolgáltatott a piacok számára, hogy megbízható, következetes, felelősségteljes a válságkezelésben. Számomra máskülönben egyre inkább mérvadóak a hivatalos kínai adatközlések, előrejelzések. Az utóbbi években nem csalódtunk bennük. Így reálisnak fogadható el a friss pekingi prognózis is, miszerint Kína gazdasága az idén megint képes a 6 százalék feletti növekedésre. Ettől persze nem fognak lenyugodni teljesen a kedélyek: a Kínát mindig is a piacokat erőteljesen befolyásolni képes megannyi hangulati elem vette és veszi körül.
Ugyanakkor tény, hogy a jüan gyengülése, gyengítése óhatatlanul pánikot vált ki Kína versenytársai körében, pontosabban a Kínába irányuló exportból élő feltörekvő gazdaságokban, amelyek számára sorsdöntő társadalmi kérdés a verenyképesség fennmaradása, az infláció kordában tartása és az erőteljesebb gazdasági növekedés elérése is.

 

Kiemelt kép forrása: www.bloomberg.com