SzaboLaszlo1 1 oszlopos biglead
nov.
22
2013

Ez a közös a kungfuban és a devizaspekulációban

Az alacsony kamatok komoly fellendülést hozhatnak az ingatlanpiacon. Már 2009 óta állandóan a részvénypiacok haláláról van szó, de csak nem akar bekövetkezni, a papírok értékeltsége már nem olcsó, de az alacsony kamatokkal megmagyarázható. A kisbefektetők jobbára veszítenek a devizaspekulációkon – a Privátbankár.huinterjúja Szabó László kollégánkkal, a Concorde Alapkezelő elnökével.

Mi történt az utóbbi időben a Platina Pí Alap életében?

A legfontosabb, hogy a mérete folyamatosan nő. Viszonylag jó a „track recordja”, a visszatekintő hozama, az „A” sorozat az elmúlt öt évben mintegy 22 százalékos éves hozamot ért el éves szinten, ebben az évben is körülbelül 17-18 százalékon áll. Úgy tűnik, a növekvő méret még nem okozott túlságosan nagy problémát a hozamokban. Persze komoly hatással van az alapra, hogy ennyire leestek a kockázatmentes hozamok, azaz az állampapírhozam és a bankbetétek kamata.

Nyilván főleg ez okozza az alap méretének növekedését.

Igen, de a betétekből kiáramló pénzek nem általában abszolút hozamú alapokba mennek, hanem olyanokba, amelyek jól teljesítettek. Olyan alapba, amely nem szerepelt jól, nem áramlik túl sok tőke, hacsak egy bank nem fekszik rá nagyon az értékesítésére.

Én akkor vagyok a Platina Pí-vel elégedett, ha elfogadható szórás, azaz kockázat mellett az állampapír-piaci hozamokat 500 bázisponttal megveri. (Azaz öt százalékponttal – a szerk.) Két éve, 2010. január elején, amikor tíz százalék volt az egy éves állampapírhozam, akkor ez 15 százalékot jelentett. Most, amikor három százalékhoz közelít az egy éves állampapír hozama, ez nyolc százalék hozamot jelent. A relatív többlethozam ugyanannyi (sőt arányosan jóval nagyobb), az abszolút hozamszám azonban jóval kisebb.

Miért pont öt százalékpont a cél az állampapírok felett, és miért nem például tíz?

Ennél magasabb hozam ilyen kockázati szint mellett tartósan, csak nagyon pici valószínűséggel érhető el. Jóval magasabb kockázatú pozíciókat kellene belerakni az alapba nagy mennyiségben, ami nagyon megnövelné az alap szórását. Ez számomra nem vonzó. Érdekes módon nem az ügyféligények miatt alakult így a Pí befektetési politikája, hanem a saját személyes komfortom miatt (ami a jó hozam szükséges, de sajnos nem elégséges feltétele) – más kérdés, hogy sok befektető kedveli ezt a kombinációt.

Tehát akkor sem nyugtalankodna, ha a saját pénze is benne lenne?

Mint ahogy benne is van, és jól érzem magam emellett a kockázati szint mellett. Hiába lenne az aktuális divat  a napi ötszázalékos hozamingadozás, a befektetőknek más alapot kellene keresniük. A portfóliókezelőnek akkor van esélye az eredményességre, ha jól érzi magát a bőrében.

Változott az alap stratégiája az utóbbi időben?

Az alap stratégiája nem változott, mert a stratégia az, hogy bármit csinálhat. Részvény, kötvény, deviza, árupiac, long, short, és az alap élt is ezzel a széles eszköztárral. Az elmúlt egy év olyan szempontból nagyon érdekes volt, hogy a pozíciók nagy száma volt sikeres. Ez nem gyakori jelenség. Sok pici pozíció volt, de végül 80-90 százaléka nyerő lett.

Mely pozíció lett végül veszteséges?

Nem sok ilyen volt, talán a dél-afrikai rand, amelyet longoltam.

Például mely pozíciók voltak sikeresek?

Először Apple short, hatszáz dollár feletti szintről, majd Apple long, négyszázvalahány dollárról. Az év elején arany short, később arany long. A Tesla short és annak a bezárása. A magyar állampapírok longolása kétszer. (A long üzlet emelkedésre számító vételi pozíciót, a short esésre játszó eladási pozíciót jelent – a szerk.)

Majd az amerikai tíz éves állampapírok shortolása és longolása felváltva, most éppen shortolása, amelyik jelenleg nyerőben van. Vállalati kötvények mint tartós befektetések, azok még mindig megvannak. Tavaly év végén vételi opció vásárlása az S&P 500 indexre. Török líra-longok, forintos játékok, opciókiírások a forintra, tehát rengeteg tranzakció. De ezek mind csak az alap néhány százalékát tették ki. Azért is kicsi az alap volatilitása, mert picik a pozíciók és a pozíciók összessége közel piacsemleges.

Opciós ügyletekről ritkán hallani Magyarországon, legalábbis a hazai alapoknál, nincs is nálunk működő nyilvános piacuk.

Nagyon szeretem az opciókat, ellentétben a stop loss-üzletekkel, amelyek gyakran kidobnak (kidobnának) a pozícióból. Az opcióval a stop losshoz hasonlóan limitált a veszteség, de nem záródik le a pozíció kisebb árfolyam-ingadozás esetén.

Sok szó esett mostanában arról, hogy az alacsony kamatok miatt a befektetők kimennek a bankbetétekből és alternatívákat keresnek, például pénzpiaci alapokba mennek, de lehet, hogy onnan is tovább fognak állni. Hová mehetnek még, hol alakulhatnak ki lufik? Rengeteg helyen látni például forex (FX), azaz devizaspekulációs cégek hirdetéseit, ez lehet egy következő csapásirány? Vagy az ingatlanpiac?

Az ingatlanpiac nagyon jó alternatíva alacsony kamatkörnyezetben, szerintem lesz pozitív hatása rá a kamatnak mindenképp. Egyrészt az ingatlan-bérbeadás jövedelme nem mindegy, hogy egy tízszázalékos vagy egy háromszázalékos állampapírhozamhoz viszonyul. Másrészt az ingatlanfinanszírozás is sokkal, de sokkal olcsóbb lett. És persze Magyarországon nagyon-nagyon messze vagyunk attól, hogy az ingatlanpiacon buborék legyen…

A lakossági ingatlanpiac ugyanakkor nagyon speciális terület: minden ház, lakás egy külön történet. A javuló környezet ennek megfelelően nagyon eltérően érintheti a különféle ingatlanokat. Például a lassan elöregedő, elnéptelenedő falvakat nem valószínű, hogy komolyabban megérinti.