Ezek a robotok menthetik meg a mezőgazdaságot

Ma még természetesnek vesszük, hogy a mezőgazdaságban dolgozók fáradságos munkájának köszönhetően fogyaszthatunk el egy finom görögdinnyét nyáron, vagy ehetünk salátát az ebédünk mellé. A tendenciák azonban azt mutatják, hogy lassan elfogynak azok az emberek, akik ezt a munkát elvégezhetnék számunkra. Szerencsére minden jel arra utal, hogy ez nem okoz majd gondot. Mindössze hozzá kell szoknunk a gondolathoz, hogy a munkát robotok végzik el helyettünk a jövőben. A probléma megoldása az ún. agribotok piacát is felrobbantja, ami a nagy növekedési sztorikat kereső befektetőknek is jó hírt jelenthet.

Komoly kihívásoknak néz elébe a mezőgazdaság. Elég, ha csak a Föld egyre növekvő népességére vagy a klímaváltozásra gondolunk: egyik oldalról a mezőgazdasági termelés fokozására lenne szükség, az éghajlatváltozás viszont éppen ezt nehezíti meg. Ez azonban még nem minden. Ugyancsak óriási problémát jelent a mezőgazdaságban dolgozók létszámának csökkenése, illetve fokozatos elöregedése.

Utóbbi esetben nem csak az jelenti a problémát, hogy a mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora például Amerikában 8 évvel emelkedett az 1980-as évek óta. Sokkal inkább gond, hogy egy átlagos mezőgazdasági dolgozó már 58,3 éves az USA-ban. A trend nem látszik lassulni és a világ más részein még ennél is rosszabb a helyzet: Japánban a mezőgazdasági dolgozók átlagéletkora 67 év, Európában is 65 évnél idősebb a szektorban dolgozók harmadrésze.

Ki fog dolgozni a földeken?

Logikus kérdés, hogy ha mindez így folytatódik, ki fogja megtermelni a Föld lakosságának táplálásához szükséges terményeket. A válasz azonban egyszerű: minden jel arra utal, hogy nem kell már sokat várni arra, hogy a tányérunkra kerülő ételt nem emberi kezek, hanem robotok termelik majd meg. Ezek a robotok az ún. agribotok.
Az amerikai Tractica átfogóan elemezte az agribotok piacának lehetséges jövőjét, és amit talált, az figyelemre méltó. A  2015-ben még mindössze 3 milliárd dolláros piac 2024-re eléri a 73,9 milliárdot. Ütemét tekintve ez egybevág a Merrill Lynch becsléseivel, amely szerint a 2013-ban mért 817 millió dolláros piacnak 2020-ra a 16,3 milliárdra való emelkedése várható.

Mit tudnak az agribotok?

Hogyan is kell elképzelni ezeket a gépeket? Az agribotok legelterjedtebb formái a vezetőnélküli traktorok, és a különböző mezőgazdasági célokra felhasználható drónok. A teljes paletta azonban ennél sokkal szélesebb, és már szinte minden mezőgazdasági tevékenységre találhatunk robotokat (egyeseket még csak kísérleti fázisban).
Ilyen például a San Diegó-i Vision Robotics által fejlesztett narancsszedő robot, ami először háromdimenziós modellt képez a fákról, majd ezt követően kezdi meg a gyümölcsök szüretelését. Ennek köszönhetően pedig képes az azonos méretű vagy azonos érettségi szintű gyümölcsöket különválogatni, ami például a szupermarket számára igen értékes tevékenység.
Hogy miért is jó mindez? Természetesen a hatékonyság miatt. A University of California egy tanulmánya szerint például míg 2006-ban egy 1 holdas területen 494 dollárért lehetett mazsolát előállítani a hagyományos, kézi módszerrel, 2008-ban ugyanezt gépi módszerrel már 282 dollárért lehet elérni.
De ugyancsak érdemes beszélni az MIT által végzett üvegházi paradicsomtermelésről is. Itt minden egyes növényen szenzorok figyelik a termés állapotát. Ha ezek azt jelzik például, hogy a növény kicsit kiszáradt, jön egy kis robot és megöntözi azt. Ha pedig a szenzorok szerint egy adott paradicsom megérett, a robot csak azt az adott szemet szedi le. Mindezzel pedig nem csak a vízfelhasználást lehet a lehető leghatékonyabban és legtakarékosabban megszervezni, de a megtermesztett zöldségek/gyümölcsök is a lehető legkisebb eséllyel vesznek kárba a termőföldön.

A munkaerő-szükséglet is visszaesik

Nem csak a terméshozam és a vízfelhasználás optimalizálható azonban. Ahogy fentebb láthattuk, a termelés hatékonysága mellett az is gond, hogy lassan elfogynak, akik a földeken dolgoznának.
Visszatérve a mazsolás példához, míg korábban Kaliforniában 50 ezer ember munkájára volt szükség az aratáshoz – többek között a gépesítésnek köszönhetően – ma már 20-30 ezer is elegendő.
Többek között ezzel a folyamattal függ össze, hogy míg az amerikai munkaügyi statisztikák szerint 2014-ben 761 ezren dolgoztak a mezőgazdaságban, 2024-re ez a szám várhatóan közel 48 ezerrel fog csökkenni.
Ennek kapcsán érdemes kiemelni, hogy egyet kivéve a mezőgazdaság minden részterületén a munkahelyek számának 2-9 százalékos visszaesését várják a következő szűk 10 évben. Ez az egy azonban nem más, mint a mezőgazdasági gépek üzemeltetése, ahol a foglalkoztatottság 5%-os emelkedése várható.
Az agribotok tehát amellett, hogy egy meredek emelkedésben lévő piac képét mutatják – így a felívelő vállalatokat kereső befektetők számára is vonzó szektort jelenthetnek –, a mezőgazdaságban dolgozó munkaerő problémájára is nyújthatnak némi gyógyírt.