ora_20160622
jún.
22
2016

Fából vaskarika

Furcsa jelenségre hívja fel a figyelmet Jarred Dillian ebben a cikkében. A lényege, hogy az alacsonyabb volatilitású indexek az utóbbi egy évben határozottan felülteljesítik a jóval magasabb volatilitású, vagyis kockázatú S&P 500-at. Az ábrán az alacsony volatilitású részvények egy indexét zölddel (olyan, árfolyamváltozásra alig képes tagokkal, mint AT&T, McDonald’s, Johnson & Johnson…), egy hasonló karakterisztikájú vállalatokból álló osztalékpapír indexet pirossal és az S&P 500-at (fekete) látjuk.

Forrás: Reuters

Forrás: Reuters

Ahogy korábban írtam, bármilyen stratégia működhet, ha aládolgozik a piac. Akár még az is, hogy a kevésbé kockázatos részvényekkel tud az alapkezelő a kockázatosabb benchmark hozamán javítani. Ilyen állapot leginkább akkor képzelhető el, ha esés van a világban és a kevésbé volatilis részvények kisebbet esnek, de erről most szó sincs.
Amiről inkább van, az az, hogy ha elég sok alapkezelő fűti be egymást azzal, hogy az alacsony volatilitású részvények lesznek az új Apple, akkor elég sokan is fogják venni ahhoz, hogy a jóslat önbeteljesülő legyen. Azonban ez a stratégia egyszerűen nem fenntartható. Az alacsony volatilitás definíció szerint alacsony kockázatot jelent, és ha a tőkepiacokon borul az a legalapvetőbb tétel, hogy magasabb kockázattal magasabb hozam párosul, annak az lesz a következménye, hogy mindenki az alacsony kockázat–magas hozamú eszközökbe tódul, felverve az árakat és máris magas kockázatúvá téve az addig biztonságosnak gondolt eszközt. A baj egyik része az, hogy az alapok jó része múltbeli adatok alapján akarja megállapítani a jövőbeli kockázatot. Ennek előbb-utóbb az lesz az eredménye, hogy ahogy befelé áramlik a pénz, úgy majd kifelé is fog. Illetve nem úgy, hanem – ahogy a cikk szemléletesen mondja – felfelé mozgólépcsőn, lefelé lifttel –, ahol egy árfolyamgrafikonra és a két közlekedési eszköz dőlésszögére kell asszociálni.
Hogy mi lehet a folyamat katalizátora? A beáramlásra elég jó tipp lehet a szokásos: az alacsony hozamkörnyezet, ami arra kényszeríti a megtakarítókat, hogy az elmúlt 12 hónapban 2% körüli osztalékot kifizető indexet boldogan tartsák.  A kiáramlást már nehezebb lesz eltalálni, mindenesetre egy, az eddigieknél komolyabb riadalomra szükség lesz hozzá, ahol kiderül, hogy nem az amerikai, hanem az európai piacok azok, akik a valós irányt mutatják. Amely úton az amerikai piacok alaposan le vannak maradva.

Forrás: Reuters

Forrás: Reuters (fekete: S&P 500, zöld: DAX, piros: Eurostoxx 50)