Felborulhat-e idén a „komp” – mit hoz 2005 a befektetőknek?

Beszélgetés Szabó Lászlóval, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatójával

 „Széllel szemben is lehet” címmel négy évvel ezelőtt olvashatták olvasóink két részes interjúnkat az azt követő évben az „Év Alapkezelő”-jének választott Szabó Lászlóval, a Concorde Alapkezelő Rt. vezérigazgatójával.

A beszélgetés óta eltelt négy évben a hazai értékpapírpiacot figyelemmel követők mélységeket és magasságokat egyaránt tapasztalhattak, s maga a befektetésialap-piac is hatalmas felfutáson, majd komoly visszaesésen ment keresztül. Mi történt a Concorde Alapkezelővel az elmúlt években, milyen tervei vannak a jövőre vonatkozóan, s nem utolsósorban mit vár a részvény-, kötvény- és forintpiactól az idei évben Szabó László, a piac által is elismerten egyik legsikeresebb hazai intézményi befektető?

Portfolio: Milyen éve volt tavaly az alapkezelő piacnak és a Concorde Alapkezelőnek?
Szabó László: A Concorde Alapkezelő által kezelt vagyon 45 százalékos növekedés révén 2004 végére meghaladta a 70 milliárd forintot. Ezzel a nagyságrenddel nagyjából a nagy hálózattal, de csoporton belül nyugdíjpénztárral nem rendelkező banki vagyonkezelők szintjén mozgunk, amelyet jó eredménynek tartunk, tekintettel arra, hogy értékesítési hálózat nélkül, egy irodából végezzük tevékenységünket. Ezt a hátrányunkat csakis jó hozamokkal tudjuk ellensúlyozni.
Több mint tíz éve végezzük a vagyonkezelést, s úgy érezzük, „lassan leesik” a piacnak, hogy lelkesen és eredményesen dolgozunk. Nem túl gyors tempó, de a tendencia biztató. Ami ennél fontosabb és talán elgondolkodtató, hogy lényegében az egyetlen jelentős méretű független vagyonkezelő cég vagyunk Magyarországon.
Speciális adottságaink – szolgáltatásainkat elsősorban professzionális intézmények számára végezzük – révén ebből csak kisebb részt képviselnek a nagyobb nyilvánosságot kapó befektetési alapok, de az ott elért 33 százalékos bővülésre is büszkék vagyunk, főleg annak a tükrében, hogy mi történt az alapok piacán. Ott ugyanis 2004 folyamán megtört az alapok nettó eszközértékének dinamikus növekedése, az állampapírpiac összeomlása negatívan hatott a leglényegesebb eszközcsoport, a kötvényalapok népszerűségére. Mivel a kötvényalapok nettó eszközértéke az év folyamán 150 milliárd forinttal csökkent, az év nagy részében alacsonyabb volt a magyarországi alapokban befektetett össztőke, mint az év elején.

Mit vársz a 2005-ös évtől?
Sz. L.: A 2005-ös évtől azt várjuk, hogy az alapok piaca jelentősen bővülni fog. Jellemzően az elmúlt hónapok teljesítménye határozza meg az alapokba beáramló pénzek mértékét. A 2004 utolsó és 2005 első hónapjai nagyon jók voltak teljesítmény tekintetében, a múltbéli hozamok pedig vonzóak a befektetők számára. A Concorde Alapkezelő esetében az első két hónapban 20 százalékkal nőtt a befektetési alapokban lévő vagyon. Ez a tendencia természetesen más alapkezelőknél is megfigyelhető.

Mely alap típusokban látsz piaci átlagot meghaladó eszközérték-növekedést az idei év hátralévő részében?
Sz. L.: A radikális részvénypiaci mozgások miatt nyilvánvalóan a részvényalapok nettó eszközértéke növekedik a legmarkánsabban. Részben az árfolyamnyereség miatt, részben pedig azért, mert a kimagaslóan magas hozamok „lépesmézként” vonzzák a befektetőket.
Mi ugyanakkor a hozzánk érkező ügyfeleknek folyamatosan a diverzifikáció és a több lábon állás fontosságát hangsúlyozzuk. Bár talán a jó hozamok azok, amelyek becsalogatják az irodánkba az ügyfeleket, nagyon fontosnak tartjuk elmondani, hogy függetlenül attól, hogy mit gondolnak a következő egy-két hónapról, egy hosszú távú és kiegyensúlyozott befektetési politikát kellene követniük. Alap-családunk kész arra, hogy általuk az adott befektető számára optimalizált befektetési portfóliót ki lehessen alakítani.

Segítitek-e az ügyfeleiteket valamilyen módon az egyes alapjaitok közötti eligazodásban, mikor, milyen arányban váltsanak az egyes alaptípusok között?
Sz. L.: Nem hiszek abban, hogy a befektetők tökéletes időzítéssel tudnak ugrálni a különböző befektetési instrumentumok között. Ha megnézzük az alapokba áramló pénz általános tendenciáit, az tűnik ki a számokból, hogy amikor olcsó egy adott befektetési eszköz, az ilyen típusú alap befektetési jegyeit a befektetők inkább eladják (lásd olcsó kötvényalapok eladása 2004-ben), és amikor egy instrumentum felértékelődik és visszamenőlegesen jó hozamokat mutat, akkor megnő az iránta való kereslet. Ez azt mutatja, hogy az átlagos befektető inkább a már jó piaci teljesítményt nyújtó, így egy kicsit megdráguló alapokat favorizálja. Ez a hosszú évek óta a világ sok országában egyértelműen megfigyelhető tendencia azt bizonyítja, hogy a befektetőknek az időzítési képessége „nem mondható kivételesen jónak”. Ha elfogadjuk a hosszú évek statisztikáiból adódó igazságot, akkor a mi megközelítésünk a helyes, amikor próbálunk az ügyfeleinkkel minél többet beszélni egy befektetési portfólió kialakításának szükségességéről. Sokkal inkább olyan diverzifikált portfóliót ajánlunk nekik, ami az ő hosszú távú kockázatviselő képességükkel konform, s nem arra biztatjuk, hogy próbálja meg kitalálni, melyik eszközcsoport fog a legjobban teljesíteni a következő három hónapban. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a mi ügyfeleink (és általában az alapokat vásároló befektetők) nem tőzsdei spekulánsok, azaz kis kockázat mellett a piacot kevésbé szorosan követve próbálnak meg hosszú távon érdemleges reálhozamot elérni.

A befektetések diverzifikációjáról beszélve mi a véleményed a földrajzi diverzifikációról. Milyen lehetőséget tudtok kínálni azoknak a befektetőknek, akik nem kizárólag magyar értékpapírokban akarják tartani megtakarításaikat?
Sz. L.: Van egy nemzetközi alapunk, amely egy world index alapján fektet be, tehát a világ részvénytőzsdéinek a kapitalizációja alapján van súlyozva. Általa elég könnyen és olcsón követhető a világ részvénypiacain devizában elérhető átlagos hozam. De a vagyonkezelt ügyfeleink részére nem csak saját termékeket veszünk, hanem lehetőségünk van bármilyen más befektetési eszköz megvételére. Néha szoktunk ezzel is élni. Köthetünk határidős vagy opciós ügyleteket a magyar tőzsdén éppúgy, mint a kinti tőzsdéken. Erre mind a szerződéses lehetőségeink, mind a tárgyi és szellemi infrastruktúra adott. Az elmúlt években ugyanakkor nem preferáltuk ezeket a befektetéseket, mert bíztunk a forint erejében és a hihetetlenül magas magyar reálkamatszint kihagyhatatlan volt. Lassan – vagy talán nem is annyira lassan – ez a helyzet változik. Összetettebb, színesebb portfóliókat látok magam előtt a következő években.

Milyen összeget kell betenni egy ügyfélnek a Concorde alapokba ahhoz, hogy segítsétek a befektetési döntésében?
Sz. L.: Bárkinek, aki megkérdezi a véleményünket, segítünk. Nem szoktuk megkérdezni, hogy éppen mennyi pénzt fizetett be a pénztárba 5 perccel korábban.

A befektetési alapok menedzselésén túl foglalkoztok-e privát vagyonkezeléssel?
Sz. L.: Ügyfeleinknek két típusú szolgáltatást nyújtunk. Egyrészt akár 10 forinttal is lehet a Concorde alapok befektetési jegyeit vásárolni, másrészt az 50 millió forint feletti összeggel rendelkező ügyfelek választhatnak egy ún. magán portfólió-kezelési szolgáltatást. Természetesen ez utóbbihoz egy sokkal-sokkal alaposabb ügyfélkiszolgálás tartozik, mintha valaki csak megveszi az alapok befektetési jegyeit, de az alapcsaládunk segítségével, illetve a privát portfóliókezelés esetében minden egyéb instrumentum segítségével könnyedén ki tudunk keverni bármilyen igénynek megfelelő portfóliót. A portfóliókezelésnél fontosnak tartom megjegyezni, hogy a szerződés sikerdíj központú. Ha nincs jó hozam, nincs többletköltség a sima alapvásárláshoz képest.

Milyen csatornákon keresztül vásárolhatnak az érdeklődő befektetők alapjaitok befektetési jegyeiből?
Sz. L.: Az alapok a Concorde budapesti és szegedi fiókjában, ezenkívül két kereskedelmi bank privát banki hálózatában hozzáférhetők. Emellett a Concorde Directen keresztül interneten keresztül is vásárolhatóak befektetési jegyeink.

Forrás: Portfolio.hu – 2005. március 7.