africa
jún.
5
2015

Feltámadás előtt áll Afrika?

Az elmúlt években jelentősen visszaesett az afrikai kontinens gazdasági fejlődése, de az elemzői várakozások szerint ez a folyamat hamarosan éles fordulatot vesz. A kockázatkedvelő befektetőknek felcsillanhat hát a szeme, hiszen a kontinensen már az idei évre is a GDP jelentős mértékű növekedése várható, ami jövőre még tovább is emelkedhet. Ehhez viszont számos külső és belső tényezőnek is a várakozások szerint kell alakulnia, hiszen korábban is előfordult már, hogy a várva várt fordulat elmaradt. Lássuk, milyen jövő várhat a hatalmas lehetőségeket rejtő földrészre, és azt is, hogy mi minden akadályozhatja meg mindennek a bekövetkeztét!

Afrika gazdasági növekedése a jelek szerint visszatér korábbi szintjéhez, a múlt héten publikált African Economic Outlooknak (AEO) legalábbis ez az egyik fő következtetése. A kiadványt az ENSZ Fejlesztési Programja, az Afrikai Fejlesztési Bank, illetve az OECD készítette, és a kutatók arra jutottak, hogy a kontinensen az idei évben már 4,5%-os GDP-növekedés várható, 2016-ban pedig 5%-os fejlődést látnak reálisnak. Ez pedig végre jelentős fejlődést jelent a 2013-as 3,5%-os, és 2014-es 3,9%-os adathoz képest.

Bár hozzá kell tenni, hogy a tavalyi növekedés a gyengébben teljesítő globális gazdaság, illetve több afrikai ország súlyos belső problémái következtében közel 1 százalékponttal maradt a várakozások alatt. Az optimizmus ennek ellenére is töretlen, és az AEO szerint komoly esély van arra, hogy Afrika gazdasági fejlődése végre visszatérjen a 2008-2009-es válság előtti kiemelkedő szintekhez.

Hatalmas még a régiók közötti különbség

A földrész egyes régiói viszont még hatalmas eltéréseket mutatnak. Az elmúlt év során Nyugat-Afrika például az Ebolával folytatott harc ellenére is 6%-os növekedésre volt képes, de a gazdaságát elsősorban az olajra építő Nigéria is 6,3%-kal tudta növelni GDP-jét, még az olajár bezuhanása mellett is. Ezzel szemben a dél-afrikai régió gazdasági növekedése már 3% alá esett, köszönhetően annak, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság GDP-je nem tudott 1,5%-nál nagyobb mértékben növekedni.

Real GDP

A kedélyeket azonban lehűtheti, hogy például az Ifo Institute World Economic Survey-je is pozitív kilátásokat közölt 2014-re, de az idei év elején már mind a jelenlegi helyzet megítélésén, mind pedig az év első felére vonatkozó kilátásaikon rontottak. Látszik tehát, mennyire labilisak a régió kilátásai a számtalan – átlagosnál is nagyobb bizonytalanságot rejtő – faktor miatt, amit a pontos előrejelzéshez figyelembe kellene venni.

Van esély a felzárkózásra

Az egyes államok közötti különbségekben nagy szerepet játszhatnak azok földrajzi elhelyezkedéséből adódó eltéréseik. Ha például egy ország nem rendelkezik fontosabb nyersanyagokkal, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem vonzza azokat a külső beruházókat, akikre pedig nagy szüksége lenne. De a piacoktól való távolságot növelhetik a hiányzó logisztikai fejlesztések és a nehézkes vámszabályok is. A regionális integritás viszont nagyban segíthet az ebből a szempontból hátrányos helyzetben lévő országokon. Ebbe az irányba mutatnak például a kereskedelmet elősegítő reformok, de éppen megkötés alatt állnak gazdasági partnerségi megállapodások az Európai Unióval is.

De további lépés lehet az elmaradottabb országok felzárkózására az olyan kezdeményezések, mint például az észak-déli szállítási folyosó, amely a tanzániai Dar-es-Salaamot és a Dél-Afrikai Köztársaság harmadik legnagyobb városát, Durbant kötné össze. Ennek létrejötte az általa érintett nyolc országban hozna gazdasági növekedést, az infrastruktúra fejlődését, illetve szorosabb kapcsolatot az érintett országok között.

trade flow

Hogy miből származhat a növekedés?

Az adatok arra utalnak, hogy Afrika gazdasági növekedését mind a keresleti, mind a kínálati oldal támogatja. A kínálati oldalról a hosszú távú kilátásokat nagyban segíti, hogy számos országban már erősen támogatják a vállalkozások beindítását. Sőt, például Togo, Benin, Elefántcsontpart és Szenegál világszinten is a tíz legfejlettebb ország között szerepel ebben a tekintetben. Szektorszinten a kínálati oldal növekedésének fő hajtóerejét a bányászat, az építőipar, a szolgáltatások és a mezőgazdaság adta 2014-ben, de ez utóbbi továbbra is magasan kiemelkedik a többi közül. Az afrikai emberek 60%-a ezen a területen dolgozik, és a kontinens GDP-jének negyedrészéért is a mezőgazdaság felelős.

A keresleti oldal növekedésében leginkább a lakossági fogyasztás és az infrastruktúra-beruházások állnak a háttérben. A kereslet azonban még elsősorban belföldről származik, mivel a külső kereslet továbbra is visszafogott a főbb exportpiacok gyengélkedésének köszönhetően. A kilátások viszont ebből a szempontból is pozitívak, mivel a globális gazdaság várható erősödésének köszönhetően az afrikai export megerősödhet 2015-ben és 2016-ban.

A kontinens országai viszont továbbra is nagyban függnek célpiacaiktól, legfőként Európától és Kínától. Korábban az afrikai gazdaságok viszonylag rugalmasan tudtak alkalmazkodni a nyersanyagok nemzetközi árfolyamaihoz, sőt, gyakran a kitermelést akkor is növelni tudták, amikor az árfolyamok estek. Jelenleg viszont a nyersanyagok árfolyamai olyan alacsony szintre zuhantak vissza, hogy ha azok hosszabb ideig így maradnak (vagy esetleg még tovább csökkennek), a leginkább kitett országokban a gazdasági növekedés jelentősen visszaeshet a kormányzatok kiadáscsökkentő intézkedései következtében.