Feltámadt a jüan, de elkerülhetetlennek tűnik a gyengülés

A 2017-es évet meglepetéssel nyitotta a jüan, hiszen két nap alatt képes volt 2,5 százalékot erősödni. Ugyan a devizapiacon a hasonló mozgások igen megszokottak, viszont Kína esetében más a helyzet, hiszen itt a jegybank is erősen beavatkozik az árfolyam alakulásába. Minden jel arra mutat, hogy a jüan gyengülése továbbra is folytatódni fog, mindenesetre a jegybank törekvései még áthúzhatják a piac számításait.

Átmenetileg megtáltosodott a kínai deviza

A kínai jüantól a legtöbb elemző és piaci szereplő az új évbe lépve sem várt túl sokat, legtöbben a deviza további zuhanására számítottak, mintegy folytatva a 2016-os szériát. Ez nem is csoda, hiszen például a kínai tőkemérleg továbbra is masszív hiányt mutat, annak ellenére, hogy a kormány többször megkísérelte már csökkenteni a rést. Ráadásul az új esztendővel a kínai befektetők is új keretet kaptak idegen deviza vásárlására, ami rendszerint leértékelődési nyomást szokott helyezni a jüanra. Emellett a dollár is egyre vonzóbb célponttá válik a kínai befektetők szemében, hiszen annak folyamatos erősödése várható a közeljövőben, ami szintén a gyengülés felé hajtja a jüan árfolyamát.

Azonban az év eleje meglepetést hozott, hiszen a jüan az egyik legjobban teljesítő devizaként kezdte az évet. Az emelkedés nagy része természetesen a jüan offshore piacán történt, ahol a külföldi kereskedők is szabadon tevékenykedhetnek. A dollárral szemben két nap alatt 2,5 százalékot erősödött a jüan 2017 első hetében, ami a legnagyobb kétnapos emelkedésnek számít a hongkongi piac 2010-es indulása óta. Természetesen a Kínán belüli, ún. onshore jüan árfolyama nyomottabb szinten maradt, de ez is egy hónapos csúcsra tudott érkezni.

Mivel a devizapiac köztudottan volatilis tud lenni, így elhamarkodott lenne túl sok mindent belelátni a pár napos árfolyam-mozgásokba. Azonban Kína esetében kicsit más a helyzet, hiszen itt a kormányzat is szorosan fogja a gyeplőt és aktívan beavatkozik abba, hogyan alakul a jüan kurzusa. Így a jüan erősebb szintje felveti a kérdést, hogy a kínai jegybank intézkedésének hatására történt a mozgás, vagy valóban javultak a kilátások.

Vélhetően az előbbi a helyes válasz, vagyis a kínai jegybank keze nyoma is nagymértékben benne van a hongkongi piacon történt raliban. Az okokat pedig abban kell keresni, hogy sok befektető a jüan további gyengülésére spekulált, így short pozíciót vett fel. Azonban megváltozott a történet, mivel sok szereplő igyekezett megszabadulni a kínai devizától is (és például dollárra váltani), amit jól mutat, hogy a jüanban denominált betétek összege is 2013-as szintje alá csökkent. Ez viszont időszakos likviditáshiányhoz vezetett a bankrendszeren belül, ami megfizethetetlenné tette a jüanban való hitelfelvételt, hiszen az egynapos kamat is 61 százalékra ugrott.

Persze normális esetben a jegybanktól elvárható lenne, hogy friss pénzt jutasson a rendszerbe likviditás szűke esetében, azonban a kínai jegybank inkább visszatartotta a likviditást. Ez pedig pontosan azoknak volt rossz, akik a jüan gyengülésére fogadtak, ráadásul az ideiglenesen nagyon magas kamatok is keresztbe tettek a short oldalon állóknak, így nem tudták fenntartani a pozíciót (vételi keresletet támasztva a jüanra). A likviditáshiány pedig, ahogy az utóbbi napokban megszűnt a piacon, úgy kezdett újból az offshore jüan árfolyama is gyengülésbe.

Tőkekorlátozásokkal védik az apadó tartalékot és a jüant

Kínának mégis sikerült – még ha csak rövid távon is – a jüan gyengülésével kapcsolatos jóslatokat átírni, és az eset is jól mutatja, hogy vannak erőfeszítések arra, hogy a jüant megvédjék a túlzott gyengüléstől. Ebben támogató szerepet tölthet be az is, hogy a kormány tőkekorlátozásokat vezetett be. Például az elmúlt két hónapban az 5 millió dollárnál nagyobb összegű külföldre irányuló vállalati utalásokat elkezdték felülvizsgálni, de a magányszemélyek utalásait is hamarosan ellenőrizni fogják. Ezek az intézkedések segíthetnek megállítani a kínai devizatartalékok rohamos léptékű fogyását, hiszen az a 2014-es 4 ezer milliárd dolláros szintjéről 2017 elejére 3 ezer milliárd dollárra csökkent.

Ami még fontosabb lehet, hogy jelenleg a kínai gazdaság is sokkal jobb bőrben van, mint két éve, amikor elindult a jüan fokozatos gyengülése. A pezsgő ingatlanpiac tudott némi életet lehelni még az iparba is, valamint a régóta deflációt mutató termelői árak is gyorsabb ütemben növekedtek. De mivel a kínai gazdasági ciklusok is egyre jobban követik az amerikai gazdaság alakulását, így egyre kevesebb tér van arra, hogy a jüan tartósan erősödjön a dollárral szemben.

Ráadásul számos tényező, ami 2016-ban a jüan 7 százalékos esését okozta, még most is kifejti hatását. Például az M2-es pénzkínálat még mindig kétszámjegyű ütemben nő, de a kínai vállalatok és háztartások is igen nagy hajlandóságot mutatnak a külföldi eszközök felhalmozására, ha csak a tőkekorlátozások nem akadályozzák meg ezt. A legtöbb elemző még mindig a jüan leértékelődésére számít, habár az elemzői konszenzus már nem olyan sziklaszilárd, mint eddig. Ennek oka pedig, hogy a kínai jegybank érdekei kiszámíthatatlanságot visznek a rendszerbe, ahogy azt a mostani erősödés is jelezte.