Figyeljünk a költségekre!

A Figyelő heti elemzője: Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója

A befektetési tippek mindig az elérhető hozamokról, illetve jó esetben a kockázatokról szólnak. Valójában a befektetés költségeit is érdemes alaposan megvizsgálni!

Komoly kihívás, nem könnyű feladat a megtakarítások elhelyezése, a befektetések nyomon követése, egyáltalán egy jó és megbízható tanácsadói, privát bankári vagy vagyonkezelői kapcsolat létrehozása. Sokszor éveken keresztül tart ennek kialakítása és bizony gyakran nem kevés a tanulópénz. Ez jutott eszembe akkor, amikor elkezdtem gondolkodni, hogy milyen befektetésről kellene írnom. Azok közé tartozom, akiknek erős meggyőződésük van a jelenlegi piaci, befektetési környezetről: a nehéz világgazdasági környezet rányomja a pénz- és tőkepiacokra is a bélyegét, ilyenkor kiszámíthatatlan minden befektetés (erről sokat lehet olvasni a Figyelő hasábjain is), ezért fokozottan óvatosnak kell lenni bármilyen tipp adásában. Nagy a felelősség. Célszerű olyanokra bízni a befektetéseket, akik a nap 10-12 órájában ezzel foglalkoznak.

Ezúttal nem is klasszikus befektetési tanácsot szeretnék adni, hanem röviden felhívnám a figyelmet egy olyan aspektusra, amelyről jóval kevesebb szó esik. A költségek körültekintő vizsgálatára. Általában ugyanis a várható hozamokkal és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokkal foglalkoznak a legtöbben, ami tagadhatatlanul nagyon fontos. Általában szinte egyáltalán nem esik szó azonban arról, hogy a befektetés során mekkora és milyen típusú költségek merülnek fel, pedig ez is sokkal nagyobb figyelmet érdemelne.

Ma a rövid futamidejű, forintban denominált magyar állampapírokba befektetve (régen ezt hívtuk kockázatmentes hozamnak – mennyire megváltozott a világ!) 7 százalékot lehet elérni. Az ötéves állampapír hozama 8 százalék környékén jár csakúgy, mint a tízéves futamidejű államkötvényé. Részvénybefektetésekkel nagyobb, 10-15 százalékos hozamot célozhatunk meg 5-10 éves átlagban.

Míg azonban állampapírt bárki egyszerűen meg tud venni, addig egy részvényportfóliót sokkal nehezebb kezelni. Ehhez kapcsolódnak a befektetéskezelés költségei is; egy egyszerű kötvényportfólió kezelési költsége lényegesen alacsonyabb (vagy legalábbis alacsonyabb kellene, hogy legyen), mint egy bonyolult, nagy odafigyelést igénylő részvényportfólióé. Tehát minél bonyolultabb, minél több kockázatos eszközt tartalmaz egy portfólió, annál magasabb lesz a kezelési díja.

A csúcsot mind a várható hozamok, mind a költségek oldaláról azok az abszolút hozamú fedezeti alapok (hedge fundok) jelentik, amelyek a befektetők pénze mellé sokszor még hitelt is igénybe vesznek (ezzel is fokozva a kockázatot), hogy az elérhető hozamokat emelni tudják. A költségek jellemzően évi 2 százalékos fix kezelési díjból, illetve sikerdíjból állnak össze. Utóbbi a (reál)hozam ötöde, azaz 20 százaléka.

A befektető mindezek mellett még számos díjtétellel szembesülhet, számlavezetéstől a különböző egyéb díjakig, célszerű ezekkel is mind számolni, hiszen a végső eredménynél minden költséget és díjat figyelembe kell venni, hogy tisztán lássuk, mi is az, ami a zsebünkben marad. A tájékozódásban sokat segíthet az, hogy a befektetési termékeknél sok nyilvános információ áll rendelkezésre, így a költségekre vonatkozók is. A befektetési alapoknál a tájékoztató vagy a felügyelet által publikált költségterhelés-mutató (TER), a biztosítási termékeknél a teljes költségmutató (TKM) segít az eligazodásban.

Sajnos nem mindig könnyű ezen információkat megtalálni, de a szolgáltatóknak kötelességük felvilágosítást adni, ne szégyelljük ezt kérni. Ezek az adatok számos esetben segítenek a múlt eredményeinek megértésén túl a várható eredmények becslésénél is, hiszen megmutatják, hogy mennyivel csökkenti a várható hozamot a kezelésért járó díj.

Egy elgondolkodtató példa: ha egy éves szintű 5 százalékos költségterhelésnél (van ilyen, sőt nagyobb is) 7 százalékos várható hozamú kötvényportfólióba fektetünk, akkor mindössze 2 százalékos hozamot érünk el, azaz ennyi marad a zsebben. Ilyen magas díjterhelésnél ahhoz, hogy legalább állampapírhozamot realizáljunk, sokkal kockázatosabb eszközökre, részvénybefektetésekre van szükségünk.

Minden százalékpontnak nagy jelentősége van!

Bilibók Botond

Forrás: Figyelő – 2012. március 8.